ÁGH PÉTER
ÁGH PÉTER
ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt napokban több városban jártam. Eljutottam Veszprémbe, Székesfehérvárra, Miskolcra, Győrbe, Debrecenbe, Szegedre és több Vas és Heves megyei településre. Azért utaztam el az ország több pontjára, mert személyesen is szerettem volna részt venni az ajánlószelvények gyűjtésében. Tapasztalatot kívántam szerezni, hogy a Fidelitas tagjainak, a Fidesz önkénteseinek miről számolnak be a választópolgárok.
Jómagam 1998 óta veszek részt az ajánlószelvények gyűjtésében, és azt tapasztaltam, hogy ilyen gyorsan még soha nem jutottak el a Fidesz jelöltjeihez a kopogtatócédulák. Vasárnap már több mint 1 millió szelvényt sikerült összegyűjteni. Azt gondolom, hogy ez a szám is bizonyítja, hogy az emberek már nagyon bíznak a változásban. Amikor beszélgettem az ajtót nyitó emberekkel, arról számoltak be keserű szívvel, hogy elegük van a kudarcokból, a semmittevésből és a korrupciós ügyekből. Úgy érezték, hogy az ország megrekedt a fejlődésben, és ennek oka nem csupán a gazdasági világválság, hanem a szocialista kormányzás is, hiszen a megszorító csomagok már 2006 óta sújtják a lakosságot. Talán ez a választópolgári összegzés az elmúlt négy év mérlege is lehet.
Amikor én 2006-ban elkezdtem ezt a ciklust, akkor két területre kívántam különösen koncentrálni. Az egyik a fiatalok ügye, a másik szűkebb pátriám, Vas megye érdekképviselete. Mindkét területen szomorúan lehet összegezni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a kormánypártok keltettek bennem. Bármilyen megszorításról volt szó, akkor az a fiatalokat mindig elérte, a Vas megyét érintő fejlesztési javaslatokra szinte mindig nemet mondtak, az önkormányzatok megsarcolása pedig több helyi önkormányzatot lehetetlenített el.
Egy-egy konkrét példát szeretnék kiragadni mindkét területről. Ha az ifjúságra gondolunk, akkor meg kell emlékezni a tandíj bevezetéséről. 2006-ban a kampányban még azt mondták, hogy ilyen jellegű terveik még nincsenek, ehhez képest már a kormányprogramban megjelent az elképzelés, nem sokkal később már meg is szavazták. Egy népszavazás kellett ahhoz, hogy ezt a hazug intézkedést eltöröljék a magyar választópolgárok.
Azt gondolom, a fiatalok a tandíj kérdésén keresztül láthatják, hogy mennyire nem bízhattak a szocialistákban. De nem bízhatnak az MSZP-ben a Vas megyeiek sem. Gondoljunk csak arra, hogy Ipkovich György, Szombathely polgármestere azt ígérte, hogy 2010-re elkészül az új négysávos 86-os út. Az egyik vasi megyeszékhelyen működő, jobboldalisággal cseppet sem vádolható honlap visszaszámlálója méri a még hátralévő napokat. Eszerint még 90 nap van a kormányzati ciklusból. Ez azonban meglehetősen szűkös ahhoz, hogy betartásra kerüljön a kormánypárti képviselők ígérete.
Emellett ne feledkezzünk meg arról, hogy Szombathely városától közel 1 milliárd forintot vettek el a 2010-es költségvetésben, amihez a vasi szocialista képviselők is asszisztáltak. Azon a két területen tehát, amit a szívemen viseltem, csak kudarcokat tapasztaltam a kormánytól és a kormányzó pártok képviselőitől. Legyen tehát az ember fiatal vagy Vas megyei választópolgár, egyről meggyőződhetett: az MSZP-ben nem bízhatnak. Talán ez az elmúlt négy év legfőbb mérlege. Talán ez annak az oka, hogy nagyon sok egykori szocialista szavazó is átadja a legnagyobb ellenzéki pártnak az ajánlószelvényeit. Mi élni szeretnénk ezzel a bizalommal és nem visszaélni. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a függetlenek soraiból.)
