DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. (Zaj. - Az elnök csenget.)
Tisztelt Ház! 2001. szeptember 11. előtt is volt a polgári közlekedésben szabályozásra érdemes jelenség és feladat, biztonsági, környezetszennyezési témák mellett versenypiaci problémák is jelentkeztek. Ezeket kétoldalú, de az Unió és az Amerikai Egyesült Államok illetékesei között zajló rendszeres tárgyalásokon összegezték, és próbálták meg mindkét fél számára előnyösen megoldani.
Az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légi közlekedési megállapodás rendelkezései szerint a tárgyalások második fordulójában elért eredményeket 2010 novemberéig kell értékelni. A megállapodás szerint, ha a második fordulós tárgyalásokon nem sikerül egyezségre jutni, úgy 2010. november 30-át követően a megállapodásban rögzített jogokat bármelyik fél felfüggesztheti, így annak érdekében, hogy a felek e kényszerű lehetőséget elkerüljék, alapvető fontosságú volt valamennyi szerződő számára, hogy a tárgyalások mielőbb sikerrel záruljanak.
Hosszas egyeztetés eredményeként a közlekedési miniszterek már a 2010. június 24-ei tanácsülésen döntöttek a módosító jegyzőkönyv aláírásáról. A jegyzőkönyv az elsőfordulós megállapodásra épülve további együttműködést biztosít a beruházások, a felek légi közlekedési piacaihoz való hozzáférés, valamint a környezetvédelem területén. Először is, mindkét fél részéről határozott kötelezettségvállalást tartalmaz annak érdekében, hogy korlátozzák, illetve csökkentsék a nemzetközi légi közlekedésnek a környezetre gyakorolt szennyező hatását. Ma Magyarországon és Budapesten ez égető és mindennapi probléma.
Másodszor: a zajkorlátozásra vonatkozó uniós szabályok módosítását követően az európai uniós légitársaságok jogosultak lesznek az úgynevezett hetedik szabadságjog gyakorolására, és az USA, illetve valamely, a vegyes bizottság által kijelölt öt ország között az Európai Unió területén található pont érintése nélkül légi járatokat üzemeltethetnek.
Harmadszor: az Egyesült Államokban az uniós befektető tulajdonában lévő és irányítása alá tartozó harmadik országbeli légitársaságok elé állított piaci hozzáférési akadályokat a fenti jogszabályok módosítását követően felszámolják.
Negyedszer: a jegyzőkönyvben foglaltak alapján az Amerikai Egyesült Államokban végrehajtott, az amerikai légitársaságokban uniós többségi tulajdonlást és ellenőrzést lehetővé tevő jogszabályi változást követően az Amerikai Egyesült Államok légitársaságai szintén jogosultak lesznek a hetedik szabadságjog gyakorlására, és az Európai Unió is engedélyezni fogja az európai légitársaságok vonatkozásában az amerikai többségi tulajdonlást és ellenőrzést.
Tisztelt Országgyűlés! Többször említettem a hetedik szabadságjog lényegét, amelynek fontosságát egyetlen példával engedjék meg, hogy szemléltessem. Eddig nem volt lehetséges, hogy egy, az Európai Unió területén kívüli, úgynevezett engedélyes ország, például Kanada és az Egyesült Államok bármely repülőtere között unióbéli légitársaság közvetlenül szállíthasson utast vagy árut. Ma már nem kell európai pontot érinteni ahhoz, hogy legalábbis az öt kijelölt tagország tekintetében ez a lehetőség megvalósuljon.
A jegyzőkönyv tehát jelentős kereskedelmi előnyökkel jár az uniós légitársaságok számára, mivel az elért eredményekre épülve további beruházási és piaci hozzáférési lehetőséget teremt számunkra.
Mindezekre figyelemmel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
