DR. KOCSIS MÁTÉ
DR. KOCSIS MÁTÉ
DR. KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita végén is megpróbáltam legjobb tudásom szerint mindenre válaszolni, amit képviselő asszony már nem hallgatott meg. Ma sem lesz ez másképp. Igazából amiért nem tartottam most a részletes vitában fontosnak ezt a közvetlen párbeszédet, mert az általános vita óta nem hoztak föl újabb érveket, és tekintettel arra, hogy az ésszerű javaslatok megfontolásra kerültek, annak ellenére, hogy a részletes vitában vagyunk, mégiscsak az általános vitába való érvek és érvrendszerek hangzottak el ma is.
De mint ahogy mondtam, nem térnék ki a válaszadás kulturált kötelezettsége alól. Ezért igyekszem mindegyikőjük kérdésére megfelelő válasszal szolgálni abban a reményben, hogy még mindig, a bizottsági ülések, az általános vita és most már a részletes vita lefolytatása alatt is azt érzem, hogy az ellenzéki pártoknak nyilvánvalóan nem azzal van a bajuk, hogy mi a cél, mi a társadalmi érdek, ahogy megfogalmazásra került. És nem azzal van bajuk, mint ahogy el is hangzott, hogy egyébként egy valós problémát észleltünk, hanem ennek kivitelezési módjával és leginkább időtartamával. Tehát ez kiolvasható, aminek egyfelől örülök. Hiszen akkor nem az a vita tárgya, hogy jó-e az irány vagy sem, hanem az, hogy hogyan menjünk.
Lamperth képviselő asszony azt kérdezte, hogy mi a társadalmi érdek, ami aztán némileg felülírásra került Schiffer frakcióvezető úr által, de én mégis hadd válaszoljak a társadalmi érdekre. Elhangzott az indoklásban és számtalan sajtónyilatkozatban is, hogy a rendvédelmi szervek és fegyveres testületek depolitizálása társadalmi érdek. Engedjék meg, hogy itt két dologból hadd idézzek önöknek. Az egyik az Alkotmánybíróság 984/B/1994. számú határozata, amelyben azt mondja, hogy “a választáson a jelölt akár politikai pártok színeiben indul, akár azoktól függetlenül, a választási küzdelemben politizál, kifejti a helyi közösségi érdekek érvényesítésére vonatkozó akár politikai nézeteit, egyúttal kötelezettséget is vállal az általa képviselni kívánt érdekek mellett”. Minden adófizető vagy éppen adót nem fizető állampolgárnak joga van ahhoz, hogy politikailag teljesen független adott esetben rendőrrel találkozzon.
(21.10)
Ha egyszerűen modellezünk egy helyzetet, képzeljék el, ami el is hangzott, és talán ez nyer erősítést az irányba, hogy valóban az irány jó vagy a cél megfelelő, ha egy magas rangú vezető beosztású rendőr - és általában egyébként politikai felkérést magas rangú rendvédelmi vezetők kapnak, mondhatni, a kialakult gyakorlat szerint - elindul egy választási kampányban, netán abban alulmarad, és utána ugyanabban a beosztásban tovább folytatja a rendvédelmi munkáját, nyilvánvalóan, főleg a hierarchikus rendszerből adódóan, az alá-fölérendeltségéből adódóan az alattasai, akár a felettesei olyan viszonyba kerülhetnek vele, azon túl, hogy megtudják, hogy nyilvánvalóan mely politikai irányzathoz tartozik, hogy akár politikai kellemetlenség vagy vita is lehet belőle.
Mi azt gondoljuk, és főleg a tisztelt Jobbik-frakciónak címezném, hogy talán én azt reméltem még a beterjesztéskor, hogy pont önöknek nem kell azt magyarázni, milyen az, amikor egy rendvédelmi vagy fegyveres testület teljesen átpolitizált. Szerintünk nem jó, ha a politika bármi módon közel kerül egy rendvédelmi dolgozóhoz, és szerintünk nem jó, ha az állampolgárok olyan rendőrökkel találkozhatnak adott esetben, akik részesei voltak politikai csetepatéknak.
Zakó László képviselőtársammal már az általános vitában is igyekeztem valamelyest orvosolni azt a kis indokolásbeli megfogalmazást; én azt azért nem szeretném, ha az én baráti viszonyaim is megkérdőjeleződnének azáltal. Tehát elhangzott öntől, hogy aki ilyet előterjeszt, az nem tudja, mi a barátság. Ezt azért így, ilyen élesen én nem tudnám elfogadni. Itt szintén az alá-fölérendeltségi viszonyokra tudok utalni, és arra az egyébként a sajtóban többször elhangzott véleményre, hogy akkor ez biztosan egy személy miatt született. Hát, ugye, csak hogy foglaljuk össze, amióta az általános vagy részletes vita folyik, egyszer már tulajdonképpen az alkotmánymódosítás Szima Judit miatt történt, aztán Borkai miatt, aztán borsodi rendőrjelöltek miatt, aztán az etyeki polgármester miatt. Egyikőjük miatt sem. Szeretném, ha legalább azt elismernék, hogy az a társadalmi cél vagy igény, amit megfogalmaztunk, az valós.
Harangozó képviselőtársamnak csak annyit szeretnék mondani, hogy mi aztán nem üldözünk senkit. Nem hiszem egyébként, és ne is keltsük azt a látszatot, mintha örökre zárnánk ki, mintha a rendvédelmi szervek dolgozóit vagy fegyveres testületek tagjait a politizálás lehetőségét elzárnánk.
Gaudi képviselőtársamnak jelezném, ő Balla Gergő képviselőtársamnak a módosítójához érvelt, hogy azzal pusztán egyetlen gondom van, hogy megegyezik az eredeti alkotmányszöveggel, tehát a mai 40/B. pontosan ugyanaz, mint a Balla Gergő képviselő úr által benyújtott módosító utáni állapot, ekképpen nem is nagyon minősülne az alkotmány semmilyen módosításának.
Schiffer képviselőtársamnak pedig szeretném mondani, hogy nyilvánvalóan igaz, és ez nem is kérdés, hogy az új alkotmány-előkészítő eseti bizottság ülésein még finomításra szorulhat. Én magam egyébként tökéletesen egyetértek azzal, és el is fogadtuk, sőt többször le is nyilatkoztam, hogy valóban egy kisebbségi önkormányzatban nem születnek olyan döntések, amelyek fegyveres testületeket érintenek, hovatovább a kisebbségi önkormányzatok világában részt vevők társadalmi súlya vagy százalékos aránya nem olyan jelentős, hogy valóban ebbe a körbe őket be kelljen vonni. Ugyanakkor azzal a javaslatával, hogy csak az NBH szolgálati viszonyával rendelkezőkre vonatkozzon, azért nem értek a magam részéről egyet, mert mind a rendőrségnél, mind a honvédségnél vannak arra módok és van arra lehetőség, hogy valaki informális kapcsolatrendszerrel rendelkezzen vagy akár titkos adatgyűjtésben részt vegyen, hiszen ezek a jogosítványok a másik két szervet is megilletik.
Képzelje csak el, a példa kedvéért, mondjuk a Katonai Felderítő Hivatalnak az egyik vezető tisztje megy el önkormányzati választáson indulni, szerintem pont annyira nem szerencsés, mint mondjuk, egy operatív nyomozásban részt vevő rendőr esetében. Tehát ekképpen minőségi különbséget én ebben nem látok. (Zakó László: Leszerelt…)
Dr. Kiss Sándor képviselőtársam felvetésére engedjék meg, annyit hadd mondjak, hogy szeretném, ha nem keltenénk azt a látszatot, mert teljesen olyan szövegkontextusban hangzott el, hogy örökre kizárjuk. Itt nem arról van szó, hogy aki egyszer elment és szolgálta a hazáját, azt örökre kizárjuk abból, hogy egyébként közjogi tisztségeket vagy feladatokat elláthasson, pusztán erről a három évről van szó.
Van egyébként tudomásunk szerint olyan borsodi település, ahol régi, rendőri szolgálatot sokáig teljesítő ember ezzel a kapcsolatrendszerével visszaélt. Tehát erre van valós példa, és én kérném, hogy a gondolkodás inkább az irányba induljon el, mint amit Schiffer frakcióvezető úr is mondott, hogy helyes problémát oldunk meg, szerintünk helyes módon, szerintünk ez nem várhat tovább. Azt is mondhatnám egyébként, tekintettel arra, hogy nem ma megfogalmazott probléma ez, hogy kicsit időn túl van, tehát jóval előbb kellett volna ezeket a visszásságokat orvosolni, és a beadott módosító javaslataikat végigtekintve azt látom, hogy tulajdonképpen itt nem is ezzel volt a baj.
Amit szeretnék mindenképpen elkerülni, és ezt az önök részéről is kérném, hogy személyekhez kössük, mert most már túl sok a személy ebben a képletben. Ha csak akár bólintással annyit elismernek, hogy egyébként megfelelő az irány, és részletvitákat még tudnánk hosszasan folytatni, az nekem bőven elég.
Ennek fényében, remélvén, hogy egy kicsit átstrukturálják és nem veszik ilyen végtelenül támadó jellegűnek ezt az alkotmánymódosítási javaslatot, legalább a csütörtöki napig átgondolják, abban a reményben természetesen, hogy azokat a javaslatokat, amelyek érkeztek hozzá, és amelyekkel javarészt egyetértünk, elfogadják a válaszadásomon keresztül, bízom benne, hogy sosem azon lesz a későbbiekben sem egy ilyen alkotmánymódosítás kapcsán vita, hogy vajon kis hazánk melyik állampolgárához igazítjuk az alkotmányt. Egyikőjükhöz sem. Nekünk a rendvédelmi szervek és fegyveres testületek depolitizálása fontos cél, és szeretnénk, ha ebben a támogatásukat megkapnánk.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
