DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 5. pontjában szereplő módosító indítványhoz, Harangozó Tamás képviselőtársam módosító indítványához szeretnék hozzászólni, és elsősorban az összeférhetetlenség időtartamáról, illetve hogy mely időtartamra vonatkozik az összeférhetetlenség, erről kívánok beszélni.
Nem megismételve az általános vitában elhangzottakat, csak utalva arra, hogy amikor ezt az összeférhetetlenségi szabályt meg kívánja állapítani az előterjesztő, akkor a Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint részletesen be kellene mutatni, hogy melyik az a társadalmi érdek, amely ellensúlyozza azt az egyébként súlyos korlátozást, hogy egy bizonyos társadalmi csoport alapvető politikai jogát korlátozni kívánja az előterjesztő az alkotmányban.
Jelesül, a passzív választójog súlyos korlátozására készül ez az alkotmánymódosítás anélkül, hogy egyébként bemutatná, hogy milyen társadalmi érdek áll a másik oldalon, és hogy ez arányos-e azzal az egyébként védeni kívánt értékkel, hogy a honvédségnél, a rendőrségnél és a nemzetbiztonsági szolgálatnál hivatásos állományban dolgozó szakemberek a ma hatályos alkotmányban megfogalmazottak szerint is pártnak tagjai ne legyenek és ne folytassanak pártpolitikai tevékenységet.
A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint ez az alkotmányos korlátozás egyébként helyes, és ez nemcsak a mostani módosításban érintett csoportokra vonatkozik, hanem más foglalkozást, hivatást űzőknél is megfogalmaz a hatályos alkotmányunk ilyen korlátozást, hiszen például alkotmánybíróknak, bíróknak, ügyészeknek is tiltva vagyon a politizálás.
Ezt önmagában helyesnek tartjuk. Ezért készített a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében - és persze saját nevében is - Harangozó Tamás képviselőtársam egy módosító indítványt, amely azt mondja, hogy a szövegben megfogalmazott tiltás, az aktív politizálás tiltása, illetve hogy jelöltként indulhasson, tehát passzív választójoggal rendelkezzen a választásokon, ezt ez a módosító indítvány le kívánja szorítani mindösszesen azokra a szakemberekre, akiknek jelenleg is fennáll a hivatásos jogviszonyuk.
Ezt egy olyan lehetséges kompromisszumnak gondoltuk egyébként a tárgyalás során, ahol még talán ez az arányosság, amit szerintünk megkíván az alkotmány - mármint hogy a jog korlátozása és a védeni kívánt érték arányban álljon -, ezt még egy kompromisszumos megoldásként elfogadhatónak tartottuk volna. Ma azonban a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében - én a közjogi kabinet vezetőjeként - egyeztetésre hívtam és képviselőtársaimmal, Harangozó Tamás és Gúr Nándor képviselőtársaimmal együtt egyeztettünk a rendészeti és honvédelmi szakszervezetek vezetőivel.
Ők örömmel fogadták ezt a megkeresését, örömmel fogadták azt, hogy a parlament egyik frakciója az ő véleményükre kíváncsi; és azt már én teszem hozzá, hogy rendkívül erősen kritizálható az a gyakorlat, amit a kétharmados többség az elmúlt másfél hónapban bemutatott a magyar parlamentben, hogy a kormány egyeztetési kötelezettségét kikerülve, képviselői önálló indítványokkal kívánnak rendkívül súlyos területeket szabályozni. Nem megkérdőjelezve azt, hogy a képviselőknek alkotmányos joguk, hogy törvénymódosítást vagy alkotmánymódosítást nyújtsanak be, de felmerül a gyanú, hogy ennek egyik oka - már hogy ilyen formában hozzák ide az előterjesztést, és nem a kormány - pontosan az, hogy a kötelező egyeztetési folyamatot kurtítsák, úgy az államigazgatási egyeztetést, aminek ugyancsak van funkciója, és az érdek-képviseleti egyeztetést is.
(20.40)
Nos, meghallgatva a szakszervezeti vezetőket, ők elmondták ezen az egyeztetésen, hogy rendkívül súlyosnak tartják ezt a korlátozást, nem értenek vele egyet, és bemutatták azokat az érveket, amelyek szerint az ő számukra aggályossá válik még egy olyan korlátozás is, mint ami a jelenleg éppen szolgálati jogviszony alatt álló katonákat, rendőröket, nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjait érinti.
Ők jobbnak tartják, arányosnak és elfogadhatónak a jelenlegi gyakorlatot, amikor fel kell függeszteni a jogviszonyt, ha valaki mondjuk, önkormányzati választáson indul, és ezen felfüggesztett jogviszony után, ha elnyeri a mandátumot, akkor a fennálló tényleges összeférhetetlenség feloldásának megvan a módja, ha pedig nem nyer mandátumot az, aki választáson indul, akkor visszaveszi a hivatását, és dolgozik tovább.
Nem kívánom az összes érvüket részletesen elmondani, hiszen ők egyfelől a nyilvánosság előtt is ezt elmondták, el fogják mondani, másfelől jó néhány olyan dolgot is mondtak, ami a parlamenti vitában elhangzott. Hogy például miért is kellene megakadályozni egy olyan köztisztes... - köztis... Ez volt az útelágazás, most még egyszer mondom. Szóval, egy olyan köztiszteletben álló, mondjuk, kmb-st, aki a saját körzetében úgy gondolja meghatározott idő után, hogy megpróbál valamilyen közhivatalért indulni, és ebben őt megakadályozzuk. No, pláne, ha erre őt fölkérik, és ott a térségben élők ezt a közbizalmat szeretnék mindenképpen kinyilvánítani.
Összegezve tehát, nyilván ennek a módosító indítványnak a sorsáról majd Harangozó képviselő úr fog dönteni, és úgy látom, hogy már meg is nyomta a gombot, szót kér. Mi mindenesetre arra jutottunk az egyeztetés után, hogy mérlegelendő és fontos érveket mondtak el a munkavállalók képviselői. Ezért szeretnénk újra megerősíteni abbéli álláspontunkat, hogy ezzel az indokolatlan jogkorlátozással semmiképpen sem lehet egyetérteni, ezt a Magyar Szocialista Párt nem fogja támogatni a szavazásnál.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
