DR. SCHIFFER ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Ahhoz én akkor nem kívánnék hozzászólni, mert Gaudi-Nagy Tamás szerintem elég kimerítően beszélt róla.
Kezdeném a 3-as módosítóval, ami Balla Gergő módosító javaslata, azért, mert tulajdonképpen ezt a módosító javaslatot mi el is utasíthatnánk. Nem fogjuk tenni. Előrebocsátom, hogy az LMP frakciója vélhetően valamennyi módosító javaslatot - valamennyi módosító javaslat egyébként ellenzéki - támogatni fogja. Ennek az az oka, hogy…
Mielőtt a támogatás indokát elmondanám, a dilemmámról egy rövid megjegyzést tennék. Én az általános vitában elmondtam, hogy önmagában azt a problémát, hogy valaki elindul, mondjuk, rendőrként képviselő-választáson, nem szerez mandátumot, megszűnik a felfüggesztés, és utána ugyanúgy ott továbbszolgál, a jogviszony felfüggesztése megszűnik, és utána ugyanott szolgál tovább, ezt a problémát mi is észleljük. Tehát abban az előterjesztőknek igazuk van, hogy ez egy - hogy mondjam - létező visszásság, sőt továbbmegyek, nemcsak az a létező visszásság, hogy egy vesztes választási csata után, mondjuk, egy rendőr továbbszolgál ugyanott, ahol korábban kampányolt. Az is egy létező visszásság, hogy egy választási kampány után akár egy katonatiszt is vagy egy ilyen visszamegy ugyanabba a kemény hierarchikus rendszerbe, ahol korábban szolgált, csak éppen úgy, hogy már mindenki fogja tudni, hogy melyik párt színeiben szállt ringbe. Mondom még egyszer, ezt a problémát észleljük.
Mégis, amiért Balla Gergőnek azt a javaslatát is támogatni fogjuk, ami gyakorlatilag az egész Lázár-Kocsis-előterjesztésnek az elhagyását javasolja, pusztán annyi, hogy alkotmánymódosítást így, érdemi indokolás nélkül előterjeszteni nem lehet. Nagyon szeretném nyomatékkal kérni, hogy vonják vissza ezt az egész törvényjavaslatot. Erről az alkotmánymódosításról is az új alkotmány előkészítése során, pontosabban, ennek az önök által észlelt, és valóban fönnálló problémának a kezeléséről is alapvetően az új alkotmány előkészítése során lehet tárgyalni.
Azért is mondom ezt, mert ez az egyébként helyes problémaészlelet megoldást nyerhet akkor is, ha nem az alkotmányt piszkáljuk, hanem a szolgálati törvény módosításával lehet rendezni azokat a visszásságokat, amik valóban fönnállnak akkor, ha valaki egy választási kampány után visszamegy a korábbi őrhelyére, szolgálati helyére s a többi s a többi, s a többi.
A többi módosító indítvánnyal kapcsolatban annyit kívánok jelezni, hogy azt, hogy a kisebbségi önkormányzati választást kivennénk ebből a szövegből, pusztán az indokolja, hogy a szükségesség, arányosság mérlegelését minden egyes szolgálati jogviszonytípus esetében és minden egyes választástípus esetében is el kell végezni. A kisebbségi önkormányzatok, ugye, nem rendelkeznek olyan közhatalmi súllyal, minőségileg kisebb közhatalmi súllyal rendelkeznek, mint akár az Európai Parlament, az Országgyűlés vagy éppen egy települési önkormányzat, tehát egész egyszerűen nem indokolt bármiféle további korlátozás a kisebbségi önkormányzatokkal, a kisebbségi önkormányzati választással kapcsolatban. Ugyanígy ez a szükségesség, arányosság mércéje érvényesül akkor, amikor azt mondjuk, hogy a szolgálati jogviszony megszűnését követően a passzív választójog korlátozása mellé alapos indokot legfeljebb a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében lehet tenni, méghozzá azért, mert a nemzetbiztonsági szolgálatoknál szolgáló személyek esetében maga a törvény ír elő olyat, ami nem teszi áttetszővé az illető személy kapcsolatrendszerét.
Mi pedig - és ezt egyébként a korábbi, tehát a dokumentumfilmekkel összefüggő határozati javaslat vitájában elmondtuk - elkötelezettek vagyunk abban, hogy az állampolgárok szabad, jól informált döntési jogához az is hozzátartozik, hogy a választásokon induló személyek kapcsolatrendszere átlátható, áttetsző, bárki számára ellenőrizhető legyen. Éppen ezért követeljük azt, hogy a kétharmados többség rendezze végre az aktanyilvánosság húsz éve megoldatlan ügyét. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Ugyanakkor minden egyéb szolgálati jogviszonytípus esetében egész egyszerűen nem látunk érveket a passzív választójog korlátozása mellett.
Lamperth Mónika képviselőtársammal pusztán csak annyi apróságban szeretnénk vitatkozni, hogy nem társadalmi érdeket kell itt fölsorolni, konkrét alkotmányos érdeket.
(21.00)
Ahhoz, hogy egy alapjog ilyen durva korlátozása indokolható legyen, kellő súlyú alkotmányos érdeket, más konkuráló alkotmányos alapjogot kell felsorolni. Úgy, ahogyan egyébként például a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében ezt megpróbáltuk megtenni, vagy ahogyan ezt a mérlegelést elvégeztük akkor, amikor arra jutottunk, hogy a kisebbségi önkormányzatok esetében végképp semmilyen metszetben nem indokolható a korlátozás. Nem látunk ilyen indokolást. Önök az előterjesztésben, illetve azóta sem produkáltak olyan kellő súlyú alkotmányos indokot, nem mutattak föl olyan konkuráló jogot, alkotmányos célt, alkotmányos érdeket, ami egyébként a passzív választójog ilyen durva korlátozását ennél a társadalmi csoportnál indokolná.
Úgyhogy én továbbra is megfontolásra ajánlanám, még akkor is, ha a részletes vitánál tartunk, hogy ezt az egész törvényjavaslatot felejtsék el, vonják vissza, térjünk vissza a kérdésre az alkotmány-előkészítő bizottságban, egyébként pedig a probléma kezelésére fontolják meg a szolgálati törvény módosítását. Ezt szintén még az önkormányzati választás előtt végig lehet futtatni. Azt gondolom, az idő önöknek itt a parlamentáris eljárásban nem szokott gondot okozni, talán még egy megfelelő trükkel csütörtökig is meg fogják tudni oldani. Mindenesetre ez az alkotmánymódosítás egészen elképesztő, megalapozatlan.
Természetesen a Szocialista Párt kapcsolódó módosító indítványát nem fogjuk támogatni, mert egész egyszerűen, miközben értjük a humort, talán azért kicsit sok most már belőle. A törvényalkotást nem kéne poénkodásra használni, főleg nem hetente. Azt gondolom, hogy nem játék a törvényhozás, a törvényjavaslatok benyújtása, a módosító javaslatok benyújtása. Elég szomorú, hogy ilyen kisstílű módon kezeli a jogalkotási folyamatot a kétharmados többség.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem