DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdések sem fértek bele öt percbe, és ha mindenre válaszolnék - az egyébként nagyon alapos és fontos kérdésekre -, vélhetően az én rendelkezésemre álló öt perc sem elegendő.
Tisztelt Képviselő Úr! Az ön kérdése az elmúlt 8 év egyik legfontosabb területét érinti, ugyanis a Budapest nemzetközi repülőtér privatizációja, egyáltalán maga a privatizáció ténye, körülményei és hatása a mai magyar gazdaságra, ezen belül a légi közlekedésre, és ezen túlmenően az egész magyar gazdaságra, magában hordja az elmúlt 8 év minden felelőtlenségének, minden átgondolatlanságának, ha úgy tetszik, minden önzésének és a körülményekkel való semmiféle számot tevésnek a tényét.
Előbb a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormánynak - és épp Ferihegy példája bizonyítja - semmi nem számított a pillanatnyi bevételen kívül, soha nem törődtek annak körülményeivel, a pillanatnyi pénzszerzés és annak felélése volt az elsődleges cél.
Az elmúlt évek történéseinek áttekintése a jelenlegi kormánynak talán egyik legfontosabb dolga. Ilyen kérdés az, amit ön is felvetett, hogy hogyan gazdálkodik ma a Budapest Airport, milyen pénzügyi konstrukciókban került sor a cég finanszírozására, milyen pénzügyi megoldásban finanszírozta a jelenlegi tulajdonos, illetve az eredeti szerző a cég megvásárlását.
A privatizációs szerződés, amelyet ön is említ, minden részletében csak az elmúlt hónapokban, gyakorlatilag a kormányváltással került a birtokunkba, és ennek a sok száz oldalas szerződésnek az áttekintése és elemzése időt igényel. Ezt követően lehet választ adni, hogy vajon van-e olyan pénzügyi konstrukció, amely - fogalmazzunk így - legalábbis nem szokványos Magyarországon, és ennek esetleg van-e köze ahhoz, hogy a Budapest Airport eredményessége az elmúlt években drasztikusan csökkent. Elfogadható-e, hogy a Budapest Airport megvásárlásához felvett hitelt magának a cégnek kell kitermelnie? Erre a kérdésre a szerződések áttekintése után tudunk konkrét választ adni.
Engedjen meg néhány szót a repülésbiztonság és zajterhelés kérdéséről, hiszen az elmúlt évek során ez több alkalommal szerepelt a tisztelt Ház előtt. Megjegyezve, hogy a repülőterek zajártalma a világon majd’ mindenütt problémát okoz, nyilvánvaló, hogy ez a probléma fokozott ott, ahol a város egy évtizedekkel korábban létesített repülőteret lassan utolér és körbeölel.
Nem véletlen, hogy Európában, de az hiszem, az egész világon a nagy forgalmú repülőterek között mindenütt olyan zajvédelmi körzeteket alakítanak ki, amelyek biztonságáról az üzemeltetők kötelesek gondoskodni. Nagyon gyorsan hozzáteszem, hogy ezek nem olcsó dolgok, és nem véletlen, hogy a jelenlegi üzemeltető ódzkodik ez elől, és igyekszik minden tekintetben ezeket a feladatokat elkerülni.
Mindezzel együtt, egyébként éppen ellenzéki indítványra is, az elmúlt években a légiközlekedési törvénybe kerültek bele olyan passzusok, amelyekben szabályozni igyekeztünk például Ferihegy éjszakai zajterhelését, így az éjszakai forgalom tilalmát, a felszállási szögeket, fordulókat, tehát egy sor olyan technikai kérdést, amely végleges megoldást nem hoz, de legalább elviselhetővé teszi az éjszakai órákban a Ferihegy környékén élők mindennapjait.
(9.30)
A törvény betartásának ellenőrzése a Légügyi Igazgatóság feladata. A HungaroControl mint a légi forgalom irányítását végző szervezet, kíséri figyelemmel a le- és felszálló gépek mozgását, a magassági szintek betartását, a fordulási szögeket, a forszírozott felszállás, elsősorban a cargoforgalomnál a forszírozott felszállás üzemanyag-kibocsátását. Nagyon bízunk benne, hogy a közelmúltban megváltozott vezetésű HungaroControl az eddigieknél nagyobb hatékonysággal fogja a legalább meglévő (Az elnök csengővel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) jogszabályokat betartani.
Összességében tehát ez egy összetett probléma, amelynek a megoldása az elkövetkezendő években, mint annyi más, erre a kormányra vár.
Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
