KEPLI LAJOS

Teljes szövegű keresés

KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a Magyar Villamos Művek és így az állam többségi tulajdonában álló Vértesi Erőmű július végére összehívott közgyűlése valószínűleg a végelszámolás megindítása mellett dönt majd, amelynek folytán közvetve több ezer munkahely szűnhet meg, érdemes számba vennünk az ide vezető okokat, és felvázolnunk a lehetséges megoldást.
1961-ben, egy már akkor is elavultnak számító technológiával indították el az erőművet. Rendkívül alacsony, 27 százalékos hatásfoka az elmúlt 50 évben mit sem javult, így képtelenség volt valaha is nyereségesen áramot termelni vele. A rendszerváltás óta eltelt 20 év valamennyi kormányának közös felelőssége, hogy bár összesen több mint 100 milliárd forintot beleöltek már az erőműbe az adófizetők pénzéből, mégiscsak a rossz helyzetet konzerválták, egy lépést sem tettek a hosszú távú megoldások irányába. A szénfillérrendszer 2005-ös bevezetése ugyan elodázta néhány évvel a probléma megoldását, ez azonban látványos struccpolitizálás volt csak. A beszedett 53 milliárd forint egy feneketlen zsákba került, akárcsak a biomassza-tüzelés után járó zöldáram-támogatás.
A kegyelemdöfést a Vértnek a szocialista kormányzás ideje alatt, 2008-ban történt, Kapolyi László cégéhez, a System Consultinghoz köthető áramvásárlási kötelezettségvállalás adta meg. Kapolyi a vélt tulajdonos várományosként 2008-ban nyomást gyakorolt az erőmű menedzsmentjére, hogy kössön szerződést összesen 16 külföldi villamosáram-kereskedő céggel, és a megvásárolt áramot Kapolyi cégén, a System Consultingon keresztül értékesítse. A megrendelt villamos áram átvételétől a System Consulting azonban az utolsó pillanatban visszalépett, közel 20 milliárdos kötelezettséget hagyva a Vértre. Az erőmű vezetőségét az eset után ugyan menesztették, de ez mit sem változtat azon, hogy a 16 kereskedőcég benyújtotta kártérítési igényét. Közülük 11-gyel peren kívül sikerült megegyezni, a CEZ Magyarország Kft. részére a közelmúltban történt meg 1,8 milliárd forint összegű kártérítés kifizetése, további négy cég esetében a közeljövőben várható bírósági döntés, összesen több mint további 8 milliárd forint kifizetése várható.
Mindezt természetesen az amúgy is erősen veszteséges erőmű költségvetése nem bírja el, annál is inkább, mert a System Consultinggal szemben fennálló 111 millió eurós kártérítési igényből mindössze 1 millió euró lett kifizetve hosszas huzavona után. Ami az egész történetben a legérthetetlenebb, hogy csak úgy bemondásra, szóbeli megállapodással köthetnek állami vállalatok vezetői több tíz milliárdos szerződéseket az állam nevében. A Vért és a System Consulting között ugyanis semmilyen írásos szerződés tudomásunk szerint nem köttetett. Itt minimum a hanyag, de akár a hűtlen kezelés bűncselekménye is felmerül, amit különösen nagy értékre követtek el a nem is annyira ismeretlen tettesek. Az eset miatt ugyanis a Vért alaptőkéjét 9,7 milliárdról 500 millió forintra kellett leszállítani.
Az eddig elmondottak odavezettek tehát, hogy hónapokon belül becsukhatja kapuit a Vértesi Erőmű, a térség legnagyobb munkaadója és a Márkushegyi bánya mint az ország utolsó működő mélyművelésű szénbányája. Mindez közvetve több ezer dolgozó kenyér nélkül maradását és családjaik ellehetetlenülését okozhatja, ami Oroszlány és Tatabánya térségében szociális válsághoz vezethet. Az ország más részein tapasztalhattuk, ahol egy bánya bezár, ott azonnal megkezdődik a mozdítható vagyontárgyak széthordása, ami lehetetlenné teszi a későbbi esetleges újraindítást, és megjelennek a nyomortelepek, ezzel együtt a bűnözés. Remélhetőleg az Orbán-kormány sem több ezer munkahely megszüntetésével akarja megkezdeni 1 millió új munkahely megvalósítására irányuló programját. Ebben szeretnénk a kormány segítségére lenni.
Mi ugyanis túl azon, hogy felállítottuk a pontos diagnózist, megoldást is kínálunk hozzá, mégpedig szakmailag és gazdaságilag egyaránt megalapozott, szakértők segítségével kidolgozott olyan forgatókönyvet, amely fokozatosan történő átállással, egy teljesen új technológiával nyereségessé tenné a Vért működését, a jelenlegi munkahelyek és a bánya megtartásával, sőt hosszú távon új munkahelyek teremtésével. Az egész világon elterjedőben vannak az úgynevezett tisztaszén-technológiák, amelyek segítségével a jelenlegi 20-30 százalék helyett akár 80 százalék feletti hatásfokkal is feldolgozható a szén, más szerves anyagokkal együtt akár közvetlen energiatermelésre, akár pedig metanol vagy szintetikus üzemanyag gyártására. Az erre vonatkozó konkrét javaslatunkat még a mai napon kidolgozva és részletes számításokkal alátámasztva letesszük a minisztérium és az MVM asztalára. Ennek segítségével Európa élvonalába kerülhetünk a zöldipar megteremtésében, és ahelyett, hogy az EU által ellenzett bújtatott támogatásokkal segítenénk talpon maradni az erőműnek, az a gazdaság motorjává és a költségvetés jelentős bevételi forrásává válhat.
Ehhez mindössze politikai szándék kell a kormányzat részéről, és a Vértbe az elmúlt 20 évben beleölt milliárdok töredékéből, gyakorlatilag a végelszámolásra tervezett költségből megindítható a változás. A Jobbik ugyanis cselekvő párt, amely mögött jelentős szakértői bázis húzódik meg, amit remélhetőleg most egyszer s mindenkorra bebizonyíthatunk. Nekünk a nemzet sorsa az első, a magyar munkahelyek megmentése és az ország felvirágoztatása. Ebben valóban nem ismerünk kompromisszumot. Kérem a kormányt, hogy javaslatunkat a bezárás reális alternatívájaként fontolják meg, mi nem fogunk hiúsági kérdést csinálni belőle, ha azt önök valósítják meg.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem