RIZ LEVENTE
RIZ LEVENTE
RIZ LEVENTE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ismert, hogy a nemzeti ügyek kormánya felül kívánja vizsgálni az előző nyolc év kormányzása során keletkezett, állami vagyont érintő gyanús ügyleteket. Ilyen ügylet volt a Gyurcsány-Bajnai-korszak legnagyobb vagyonkiárusítása, a Ferihegyi repülőtér eladása.
A repteret üzemeltető Budapest Airport Rt. 2002-es alapításától kezdve kiemelkedően nyereséges vállalatként, állami vállalatként működött.
(9.20)
Adózás utáni eredménye 2004-ben 10 milliárd forint volt, mégis eladták. Az angol BAA vette meg a cég egy szavazat híján 75 százalékát 60 milliárd forintért, és övé lett 75 évre a repülőtér üzemeltetési joga is további 389,5 milliárd forintért, valamint 15 milliárd forintot egyéb ingóságokért is kifizetett.
Hová tűnt ez az óriási bevétel? A mai napig nem lehet pontosan tudni. Azt mondta - vagy füllentette - Veres János pénzügyminiszter úr, hogy az államadósság csökkentésére fordítják. Ehelyett később - mint azt egy ÁSZ-vizsgálat is megállapította - az éppen összeomlani készülő 2005. évi költségvetés lyukainak betömködésére használták. Tehát eltűnt, elfolyt.
A privatizációs szerződés 2009-ig titkos volt, végül egy XVII. kerületi civil szervezet által indított per révén sikerült nyilvánosságra hozatni egy bírósági döntés következtében. A szűk időkeretre tekintettel csak néhány részletre tudom most felhívni a figyelmet.
Első kérdésként a fejlesztésekről szeretnék beszélni. A nagy bevétel mellett ez volt akkoriban a legfontosabb érv. Chris Woodruff, a BAA ügyvezető igazgatója ekkor azt mondta, hogy a következő öt évben új repülőgép-parkolóhelyek, terminálok, új autóparkolók, cargolétesítmény épül, Kóka János a Magyar Országgyűlésben azt hangoztatta, hogy a repülőtér körül parkolóházak, szállodák, konferencia-központ, új utasterminálok, logisztikai központok épülnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ma 2010 van, nézzünk körül a repülőtér környékén. Önök látnak ilyesmi beruházásokat? Nem, természetesen. Hogy miért nem? Nézzük meg, mit ír a privatizációs szerződés ezekről a fejlesztésekről; a 6. számú melléklet foglalkozik ezzel. Tisztelt Országgyűlés! Ez a két oldal (Felmutatja.), összesen ez a két oldal sorolja fel a fejlesztéseket, mindenféle részlet, műszaki tartalom nélkül. Azt kell hogy mondjam, ez vicc. Amit megtudunk ebből az anyagból, hogy 260 millió euró a fejlesztési ígéret 2011-ig bezárólag. Elmaradásának következménye kötbér, végső esetben a szerződés felmondása.
Ma egyértelmű tény, hogy a vállalt fejlesztések döntő része nem valósult meg. Tény az is, hogy ennek nem volt semmilyen következménye. Nem vetettek ki kötbért, szóba sem került a szerződés esetleges felmondása. Nem épült meg a parkolóház, közlekedési csomópont, repülőgép-állóhely, a cargo. A szerződésben vállalt költséghez képest filléreket költöttek környezetvédelmi fejlesztésre, a zajhatások kivédésére.
Aztán a beruházások elmaradását 2008-ban megpróbálták lepapírozni. Idézem: “Elégtelen utasforgalomra való hivatkozással az MNV Zrt. és a BA Zrt. közösen átütemezte a fejlesztéseket.”
Érdemes megnézni a számokat. Az Airport honlapján található adatok ezzel ellentétben a forgalom dinamikus növekedéséről szólnak. 2005-2007 között több mint 600 ezer fővel növekedett a reptér utasainak a száma. Hol itt az elégtelen utasforgalom? Milyen alapon döntött az ÁPV Zrt. az átütemezésről? Egyértelmű, hogy 2011. december 31-éig a privatizációs szerződés szerinti fejlesztések fizikailag nem valósíthatók meg, a tervek, építési engedélyek hiányát látva ez lehetetlen vállalkozás.
Kérdésem: miért nem érvényesített kötbért az elmaradt fejlesztések után az ÁPV Zrt.? Ki fogja megtéríteni az államnak az elmaradt fejlesztéseket és az ebből fakadó nemzetgazdasági bevételkiesést?
Végül szeretnék kitérni szűkebb pátriám, Rákosmente problémájára, amely szorosan összefügg az elhibázott privatizációval. A szerződésben ugyanis az Airport vállalta, hogy a repülésbiztonsággal kapcsolatos jogszabályi előírások betartatását biztosítja. Na, ezt sem sikerült betartani. A városrész 1890 óta lakott, mellette 1982-ben - jogsértő módon - 1,6 kilométerre fölépült egy futópálya. Ennek használata 1997-ig tiltott volt, később feloldották a tiltást. A hatályos rendeletet azonban, amely engedi ennek korlátozott használatát, az üzemeltető nem tartja be. A rákoshegyi légtér felett rendszeres a jogsértés, 100-150 méter magasságban repülnek a gépek a házak fölött, gyakoriak a légörvények által keltett cseréplesodrások, amelyek közvetlen életveszélyt jelentenek. Noha tilos ezen a pályavégen az éjszakai és a hétvégi repülés, nem használhatja 100 tonna feletti gép, tilos a felszállás után a városrész fölé repülni, mégis a gépek folyamatosan megsértik a jogszabályt. Ez egyértelműen az üzemeltető felelőssége.
A problémát fokozza, hogy nincs kijelölt zajgátló védőövezet, nincs biztonsági védőövezet, nincs elfogadott zajvédelmi program, és a BA asszisztál a jogsértő repülésekhez.
Tisztelt Államtitkár Úr! 2005-ben eladták a 10 milliárdos éves nyereséget produkáló állami céget. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A privatizált Budapest Airport mára 9,4 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Az eladás indokául szolgáló érvek megsemmisültek - azaz, hogy fejlesztésekre van szükség -, a szerződésben vállalt fejlesztések nem valósultak meg.
