VÁGÓ GÁBOR

Teljes szövegű keresés

VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Egy fontos gazdasági problémára szeretném fölhívni a figyelmet. Jelenleg bizonyos gabonakörök úgy módosítják a magyar gabonapiacot, hogy annyit tudunk róluk, mint azokról a gabonakörökről, amit ufók csinálnak. Tehát konkrétan rengeteg ember, aki ezekbe a gabonakörökbe tartozik, nem termel, csak kihasználja az állam adta lehetőségeket, és elcsalja az áfát.
Ki kellene fehéríteni a magyar gazdaságot, főleg az ágazati kereskedelmi piacra jutást elősegítő szegmensek tekintetében, és én erre szeretném ezt a felvetést kiélezni. Tehát a gazdaságfehérítés, a becsületes szereplők - legyen az a termelő vagy a kereskedő - megvédése, egy, a piacot torzító tényező felszámolása a költségvetési forrásteremtés kézenfekvő módja a mai, szűkös időkben. A kérdés aktualitása, hogy idén, a nagy terméskiesés miatt magasabb árak várhatóak, ami extraprofittal kecsegtet az áfacsalók részére. A cél a költségvetési bevételek növelése, tisztább piaci körülmények teremtése, amiből elsősorban a termelők és a termények piacra jutását segítő magyar kis- és középvállalkozások profitálnak.
Hogy lássák, hogyan néznek ki ezek a gabonakörök, ezek az áfacsalók: a csalásoknak különböző fajtái vannak. A termelők által úgynevezett mezítlábasan, azaz eleve áfa nélkül értékesített, feketén forgalomba kerülő áruk - úgy keletkeznek ezek a tételek, hogy különböző termésátlagokra hivatkoznak a termőhelyi sajátosságokat tekintve -, és ezen tételek esetében fantomcégek az árut áfás módon továbbértékesítik, majd az áfát nem vallják be, majd ezek a cégek megszűnnek, viszont ugyanazon a címen két hét múlva egy hasonló tulajdoni körű másik cég kerül bejelentésre. Tehát így lopják ki a magyar adófizetők zsebéből a pénzt ezek a gabonakörök.
A másik alapvető módozat az úgynevezett CMR-es csalások, amikor az EU belső piacának áfaszabályozását használják ki az erre szakosodott cégek. Exportügyleteknek tüntetnek fel olyan értékesítéseket, amikor valójában belföldön, áfás áron értékesítették a terményt, így a papíron létező exportügylet után is visszaigényelhetik az áfát. Itt lopják ki a magyar adófizetők zsebéből a pénzt.
És milyen hatása van ezeknek a gabonaköröknek a gazdaságra és a szektorra? Óvatos becslések szerint az éves gabonatermés körülbelül 30 százaléka feketén kerül piacra. Ez hatalmas bevételkiesés, a Napi Gazdaság vonatkozó cikke szerint ez körülbelül 20-30 milliárd forintot jelent.
A gazdák behajtási célponttá válnak, általában nem azok kerülnek ilyen helyzetbe, akik feketén értékesítik a terményeket, hanem azok, akik jóhiszeműen járnak el. Ők azok, akik általában a CMR-es csalásoknak esnek áldozatul. A kapcsolódó vizsgálatok során az adóhatóság rajtuk, a tisztességes gazdákon próbálja leverni a tartozást kamatostul, bírságostul.
(16.30)
A feketekereskedelem piactorzító hatása is nagyon erőteljes. Statisztikákat torzít ez a hatás, ami által ugyan közvetetten, lokálisan a tőzsdei árak alakulását is befolyásolja ez a fajta kereskedelem. Viszont hosszú távon a kialakult valótlan adatok alapján képzett árak folyamatosan befolyásolják a termelők piaci helyzetét. A kereskedők is nagy bevételtől esnek el, amikor az áfára utazó cégekkel kell versenyezniük. Ugyanis ezek a fantomcégek, ezek a gabonakörök mind vételi áron, mind az eladási oldalon lehetetlen, irreális árakat alakítanak ki. Megelégszenek azzal, hogy az áfatartalom egy részét, 15-20 százalékos hasznot képeznek az üzleten, aminek módja persze az áfa be nem vallása, a színlelt exportügyeletek után való visszaigénylése.
Kérdezem a tisztelt kormányt, hogy mit kíván tenni ezen gabonakörök felszámolásának érdekében. Most itt konstruktív ellenzékként egy-két javaslatot is tennék. Az érdekeltséget meg kell szüntetni, az áfatartalmat minimalizálni kell az élelmiszer-alapanyagoknál, a mezőgazdasági nyersanyagoknál. Részmegoldások is lehetnek, a bankok bejelentési kötelezettséggel kell hogy rendelkezzenek bizonyos tevékenységi körökbe tartozó cégekkel kapcsolatban, kiemelten azon esetekben, amikor jelentős készpénzmozgások történnek, a bejövő pénzek elektronikusan jönnek, kifelé pedig csak a házipénztárba megy a pénz. A készpénzes fizetéseket minimalizálni kell, egy értékhatárt kell megszabni, hogy nem lehet cashben fizetni kamionos nagyságrendű tételek esetében. A CMR-t pedig szigorú számadási nyomtatvánnyá kellene minősíteni, ezzel eggyel több ellenőrzési pont van.
Mit kíván tenni a kormány a gabonakörökkel szemben a gazdaság, főként a mezőgazdaság, kiváltképp a gabonaszektor kifehérítése érdekében?
Köszönöm a szót.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem