DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Azzal kezdeném, hogy ez egészen örömteli pillanat, mert úgy látszik, Orbán Viktor miniszterelnök úr megértette azt az állítást, amit egyébként az LMP már hosszú ideje mond, hogy a múlt századi ideológiák csődöt mondtak, és a múlt század ideológiái valóban kicsorbulnak a XXI. század valóságán. (Moraj a Fidesz soraiban.) Nagy kár, hogy eközben ön egy XX. századi, Margaret Thatcher és Ronald Reagan által fémjelzett neokonzervatív gazdaságpolitikához nyúlt. (Balog Zoltán: Ez dicséret. - Taps az LMP soraiban.)
Az a helyzet, hogy akkor, amikor azt állítja vagy azt állítjuk, hogy a XXI. század nem tűri azt, hogy a XIX-XX. századi módon próbáljunk politikáról gondolkodni, akkor eléggé furcsa, hogy ön a józan észt nevezi meg mint valami központi motívumát az ön politikájának. Ez nemhogy nem XXI. századi, de leginkább a XVIII. század némely nem túl szerencsés politikatörténeti hagyományára hajaz.
És még valamit: a józan ész nagyon furcsa áthallásokat enged meg arra, amikor ebben az országban az elmúlt 25-30 évben a szakértelem nevében próbálták meg valakik megkérdőjelezhetetlenné tenni a saját politikájukat, a saját hatalmukat.
Ma Magyarországon nem egy centrális erőtérre van szükség, a sokféleség egységére lenne szükség, arra lenne szükség, hogy tiszteletben tartsuk ennek a társadalomnak a sokféleségét, és a sokféleségek között valódi együttműködéssel próbáljunk nemzeti minimumokat megtalálni. Sajnos, az elmúlt 56 nap politikája nem ebbe az irányba mutatott.
És még valami: én arra kérem, hogy vizsgálja felül azt a nézetét, hogy az ideológiák megszűntek volna a XXI. századra, hiszen pontosan arról van szó, hogy ön hirdette meg azt, hogy itt éppen hogy az értékek, a hagyományok tiszteletéről van szó, arról van szó, hogy a morált vissza kellene csempészni a magyar politikába. Ehhez képest nem helytálló az az állítás, hogy nincs szükség ideológiákra, nagyon is vannak ideológiák, ön remekül egyesít a XXI. század ideológiáiból kettőt is: a technokrata és a populista ideológiát (Taps az LMP soraiban.); ezzel szemben próbálunk meg mi egy ökopolitikai alternatívát felmutatni.
Ami viszont azt a történetet illeti, amit ön a nemzeti együttműködés rendszerének hív, az nem igazán van összhangban azzal, ami történt Magyarországon április 11-ét megelőzően.
Önök ebben a választási kampányban nem mondták azt, hogy lehetőség van forradalmat csinálni, nem mondták azt, hogy egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert fognak bevezetni, nem mondták meg, hogy korlátozni fogják a rendőrök, katonák passzív választójogát, nem mondták meg, hogy lex Járaival fogják meglepni a parlamentet, és nem mondták meg azt, hogy az erősebb kutya elvét fogják alkalmazni az önkormányzati választások során.
A polgárok nem erre szavaztak, a polgárok egész egyszerűen torkig voltak a hazugsággal, torkig voltak a magyar polgárok azzal, hogy mindennap újabb és újabb kormányprogramokkal lepik meg őket, torkig voltak a multinacionális cégek egyoldalú kedvezményezésével, torkig voltak a korrupcióval. Ehhez képest a mérsékelt magyar választópolgárok egyedül önöket látták mint ismert politikai erőt.
Ehhez képest arra kérném önt, hogy ha mégis valamit ki kíván függesztetni a közintézmények kapujára, az ne egy olyan nyilatkozat legyen, amit önök nem mutattak meg a választási kampányban, az legfeljebb egy köszönőlevél lehet az ön aláírásával Gyurcsány Ferencnek címezve. (Taps az LMP soraiban.)
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Valóban két fontos kérdésben van világnézeti különbség közöttünk. Nem centrális erőtérben gondolkodunk, nem egy centralizált demokráciában; decentralizációban gondolkodunk, azt gondoljuk, hogy a hatalmi ágak elválasztását körülbelül úgy kéne végiggondolni, ahogyan egy ön által sokat forgatott szerző, Bibó István annak idején, 1947-ben megírta.
Arra gondolunk, hogy a jogállamot nem lebontani kell, jóllehet ez a lebontás nem most kezdődött, hanem már az előző ciklusban, csak akkor a kormányoldal nem élvezett kétharmados többséget. Nem megszállni kellene az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket vagy éppen a Független Rendészeti Panasztestületet, nem hetenkénti alkotmánymódosítás kellene, és főként át kéne azt gondolni, hogy nem elég elszámoltatásról beszélni akkor, amikor a korrupciót meg akarják fékezni; garanciák kellenek. Ehhez képest önök 21-szer szavaztak az LMP átláthatóságot javítani akaró törvénymódosításai ellen.
Arról van szó, hogy az önök úthengere, a nemzeti együttműködés rendszere, úgy látszik, nem tűri az ellensúlyokat, az önök úthengerében pedig nincsenek fékek. Ma ez az úthenger mindent maga alá gyűr, holnap viszont könnyen falnak mehet.
(16.00)
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Önök szembeállítják a felső és alsó középosztályt, megbélyegzik a szegényeket, és egyoldalúan kedvezményezik a tehetősöket.
Mi nem osztályfogalmakban gondolkodunk, miniszterelnök úr: a leszakadó alsó középosztály és a felső rétegek közötti szolidaritásra építenénk egy politikát, egyenlő esélyekkel a szegények számára, és fellépést kérünk a kormánytól a kiszolgáltatottság, a kizsákmányolás ellen.
Miniszterelnök Úr! Figyelmeztető jelzés lehetett az ön számára, hogy amikor a 29 pontot meghirdette, Mesterházy Attila frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy folytatni kívánják önök számos kezdeményezésüket, amit az elmúlt időszakban a Bajnai- vagy éppen a Gyurcsány-kormány tett az ország és a válság kezelése érdekében. Azt gondolom, hogy ez nem feltétlenül dicséret.
Önök azzal, hogy a 16 százalékos egy kulcsot bevezették, egy szolidaritásellenes lépést tettek: összességében a szegények zsebéből kívánnak átlapátolni 400 milliárd forintot a gazdagok zsebébe. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Bizony!)
A társasági adó 10 százalékra történő csökkentésével, nézzük meg, hogy annak a körnek, amit önök kedvezményezni kívánnak, a kétharmada veszteséges. A maradék egyharmad háromnegyede külföldi. Tehát nem igaz, hogy önök a hazai kis- és középvállalkozásokat kívánnák kedvezményezni. A gazdagok teljes mentességet követeltek a vagyonuk számára az örökösödési illeték alól, és ön, miniszterelnök úr a gazdagok pártjára állt. (Felzúdulás a Fidesz padsoraiban.)
A banki különadóról. Nem értett meg engem a múltkori vitában. Nem önmagában azt bíráljuk, hogy a bankok fokozott társadalmi felelősségvállalását kívánják. Azt bíráljuk, hogy számot kell azzal vetni, hogy az álbaloldali kormány az előző ciklusban a banki magatartási kódexet törvénybe iktatta. Ehhez képest úgy lehet banki adóról beszélni, ha előtte kőkemény banki fogyasztóvédelmi szabályokat alkotnak, és felülvizsgálják ennek a banki magatartási kódexnek a törvénybe iktatását. (Taps az LMP padsoraiban.) De beszélhetünk a cselédtörvényről is, ahol szintén az álbaloldali kormány hagyományait folytatták.
Miniszterelnök Úr! Az IMF-fel és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban szeretném azt hangsúlyozni, hogy természetesen, ha egy kormány keményen képviseli a nemzeti érdekeket, az üdvözlendő; ugyanakkor a cowboy-magatartás már kevésbé. Mi arra szeretnénk kérni a miniszterelnök urat, hogy haladéktalanul kezdeményezzen ötpárti egyeztetést annak érdekében, hogy legyen egy nemzeti stratégia a különböző külföldi intézményekkel folytatott tárgyalási stratégiát illetően. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Idő! Idő!)
Miniszterelnök úr, végezetül… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Egyetlen mondat, elnök úr, elnézést.
