DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Szinte meg se merek szólalni ezek után. (Derültség a Jobbik soraiban.) Lehet, hogy a tizenöt percemet néma csenddel töltöm ki, mert szolidaritást érzek Novák Előd képviselőtársammal. Én is kíváncsian hallgatnám, hogy az a felvetés, amit mondott, megalapozott-e vagy sem, mert ha megalapozott, akkor nagyon nagy baj van, ha meg nem megalapozott, és adott esetben az ő nem jogászi végzettsége miatt egy esetlegesen elkapkodott értékítéletről van szó, akkor meg ezt nézzük el neki. De azt gondolom, mindenképpen helye lett volna annak, hogy elmondhassa, mit gondol egyébként a vitával összefüggésben elhangzó gondolatai körében. Miután szót kaptam, megpróbálom végigmondani, s bízom benne, hogy sikerül, és csak olyat mondok, hogy elnök úr nem vonja meg tőlem a szót.
Mindjárt egy hírrel szeretnék kezdeni. In medias res: Fadd, 2010. július elején vagyunk. Fadd település arról nevezetes, hogy azon három település egyike, amely településen kifejtett tevékenysége miatt hozta meg felülvizsgálati ítéletét a Legfelsőbb Bíróság a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása tárgyában. Faddon a következő dolog történt annak idején - csakhogy érthető legyen a mostani eset -: a helyi cigány kisebbségi önkormányzat képviselője hívta meg a Magyar Gárda mozgalom tagjait, akik nem azonosak az egyesülettel.
Ezt már hosszan próbáltam a magyar bíróságok előtt bizonygatni, de ez nem hatotta meg őket, ezért Strasbourgba vittem ki az ügyet, s bízom benne, ott legalább megértik, hogy miről van szó.
(23.20)
De teljesen békésen, normálisan, a helyiekkel együtt, a helyiek dörgő vastapsa közepette vonultak föl Fadd főutcáján, majd pedig elfogadtak egy együttélési szabályzatot, a helyi cigány kisebbség tagja üdvözölte a megjelenteket, és úgy gondolta, nagyon üdvös és jó dolog, ami történik.
Na most, mi történt ezt követően? A Legfelsőbb Bíróság tavaly decemberben felülvizsgálati ítéletében azt mondta végleg, hogy hát bizony a Magyar Gárda Egyesület, amely egyébként szerinte azonos a mozgalommal, feloszlatandó, kiiktatandó, megszüntetendő. (Pillanatnyi zavar támad.) Remélem, nem elnök úr küldte ezt a kis repkedő legyet körém (Derültség.), hogy megakadályozzon a beszédben. Kérek rendfenntartási intézkedést. De hogy komolyra fordítsam a szót, valóban nagyon komoly dologról van szó. Késői órán vagyunk, úgyhogy nézze el nekem elnök úr ezt a kis affért.
Gyakorlatilag vissza szeretnék térni arra, hogy végül is mi történt most, júliusban Faddon. Mi történt? Kivonták a forgalomból a gárdát, száműzték az utcákról, a vidéki falvakból, a rendért kiáltó, fegyelmezetten megjelenő magyar embereket, akik szolidaritást nyilvánítottak a helyiekkel, az üldözött, a kirabolt, a megtiport helyiekkel. És mi történt Faddon? Lássunk csodát! Kaszával, kapával esett egymásnak két cigánycsalád Faddon. Egy 15 éves faddi cigánygyerek és egy 18 éves cigányfiú között szóváltás történt, két család egymásnak esett, kapával, kaszával, satöbbi. Súlyos testi sértés kísérlete, garázdaság miatt előállították őket, és most jön a legérdekesebb: a legfőbb felelősnek minősíthető vagy legalábbis gyanúsítható személlyel szemben az előzetes letartóztatást nem látta indokoltnak a bíróság. Egyszerűen elképesztő helyzetet élünk meg. Ez az ügy szerintem tökéletesen bemutatja, hogy mi zajlik ebben az országban.
És a közbiztonsággal kapcsolatos törvényjavaslat vitájában kell ezt elmondjam, amikor egészen megdöbbentő módon, leegyszerűsítem, azt kell mondanom, hogy egyszerre akarja “falhoz állítani” a kormánytöbbség a rablót és a pandúrt. Ez egy elképesztő helyzet. Úgy gondolom, minden józan értékítélet alapján nem áll meg sem a jogállamiság, sem a nemzeti érdek szempontrendszerén. Fadd vonatkozásában van egy nagyon-nagyon komoly gondolat, amit meg szeretnék osztani önökkel. K. Éva óvónő, a helyi magyarság képviselője az együttélési szabályzattal kapcsolatban a következő mondatot mondta. Nagyon-nagyon kérem államtitkár urat és minden, a kormánytöbbséghez tartozó képviselőt, hogy szívleljenek meg, és ennek szellemében gondolják újra ezt a törvényjavaslatot.
Mert mit is mond ez a javaslat? Azt mondja szó szerint, hogy “a szabadság, a tulajdon, a személyi biztonság, az elnyomatással szembeni ellenállás joga alkotmányos jogok, s ezen jogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.” Nem tudom, el kell-e ismételni még egyszer. A Magyar Gárda Egyesület és mozgalom tagjai, akikkel szemben önök most, bocsánat, azokkal szemben, akik a gárdaszellemet vallják magukénak, itt ez a probléma, azokkal szemben kívánnak most jogszabályt alkotni, szigorú szankciókat, 60 napos elzárást vagy 150 ezer forintos pénzbírságot alkalmazni, akik összefüggésbe hozhatók azzal a szellemmel, amely szellem ezeket mondja, a szabadság, a tulajdon, a személyi biztonság. Ez bizony alapvető alkotmányos jogunk, az elnyomatással, a kifosztással szembeni ellenállás joga alkotmányos jogunk, és ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
És mi történt az elmúlt 8 évben? Már nem nagyon tudok kihez szólni a mellettem lévő frakcióban, mivel nincs itt már senki, de függetlenül ettől, a történelmi hűség kedvéért azért mondjuk el, bocsánat, Gőgös képviselő úr ott ül a szélén, és itt van fönt Nyakó képviselő úr is, önök nagyon jól tudják, bár nem vallják be, hogy az elmúlt 8 évben az állam tényleg azt tette, amit nem szabad megtenni. Kivonult a közbiztonságból. Ezért vagyunk mi itt ennyien, kedves képviselőtársak, mert a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az egyetlen párt ebben az országban, amelyik felvállalta ezt az ügyet. Kimondta, hogy cigánybűnözés van, kimondta, hogy elviselhetetlen közbiztonsági válsághelyzet van, és ezen változtatni kell, mert a magyar emberek nem bírják, nem tűrik ezt a fajta kiszolgáltatottságot.
Bizony, 2006 őszén aztán közéjük lövettek, a fideszes tüntetők és megemlékezők közé is lövettek, és az emberek azt vonták le következtetésképpen, hogy bizony valamilyen módon kell egy együttélése, megélése, szolidaritás kifejezése annak, hogy erre a problémára szervezetten kell ráirányítani a figyelmet. Semmilyen erőszak-monopólium átvételéről nincs szó, ezt nagyon jól tudja államtitkár úr is, itt senki nem is tett semmi olyat, amit egyébként megtettek. Székelyföldön hogy működik ez? Ott az egyik cigányfaluból átjárnak lopni, rabolni, viszik el a teheneket, viszik el a terményt, fogják a székelyek, kaszára, kapára kelnek, átmennek a szomszéd faluba, és bizony porrá vernek minden cigányt. És ott rend lesz utána 2-3 évig, amíg a következő pár generáció nem felejti el. Addig nem járnak át majd lopni.
Na, most itt viszont ennél sokkal szolidabb módszereket választott a Magyar Gárda Mozgalom tagsága. Egyszerűen azt mondta, hogy demonstratív felvonulások során a véleménynyilvánítási szabadságát kifejti. A ruházat viselése nagyon fontos, ne felejtsük el, gyakorlatilag az a legalapvetőbb, fundamentális, alapvető jogunk egy demokratikus államban. Hiszen ez a demokratikus közéleti viták alapfeltétele, az, hogy most én is beszélhetek, az is ennek kifejeződése, és egyelőre még nem mondtam semmi olyat, ami miatt elnök úr elvenné tőlem a szót. Tehát ez egy nagyon fontos dolog. Tehát ők ezt tették. Felvették a ruhájukat, elmentek, bizony, alakzatban mentek el, mert ezt írtam az összes magyarországi beadványomban a magyar bíróságoknak, csak nem értették meg, hogy a rendetlenség helyére kell és lehet elmenni, ahol a rend iránti vágyat akarom kifejezni.
Hát nyilván nem megyek el a Rózsadombra tüntetni, a rend iránti vágyamat kifejezni, bár ott is kellene rendet tenni, a sok milliárdost börtönbe küldeni, a politikus bűnözőket, akik lopással, csalással, hazugsággal szerezték a vagyonukat, tisztességes magyar emberek elkergetésével és átverésével. De reméljük, eljön ez az idő is. Mindenesetre egy biztos, hogy ezek az emberek egyesülési jogukkal, gyülekezési jogukkal, véleménynyilvánítási szabadságukkal élve jelentek meg különböző közterületeken, betartva a jogszabályokat, Tatárszentgyörgyön, Faddon és Galgagyörkön. Na, most Galgagyörkön mi történt? Galgagyörköt is bevonták abba a körbe, hogy itt valami rettenetes masírozás történt. Galgagyörkön egy magyar családot kellett kimenteni tomboló, őrjöngő cigányok közül, akik meg akarták lincselni őket. Erről szól a történet. Mit tett a magyar rendőrség? Kiment, és elkezdte a gárdistákat igazoltatni. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Így van.) És nem védte meg a magyar embereket.
Ugyanez a helyzet zajlik most is a jogalkotás útján. Számomra megdöbbentő dolog történt tegnap a Gyorskocsi utcában. Ott voltunk öten képviselőtársaimmal, és próbáltuk eljárási jogait biztosítani a 26 előállítottnak. Nem volt már véres a fal, ennyi különbség volt; 2006. október 23-án véres volt a fal, amikor bementem, és ott álltak a sérült, kilőtt szemű emberek. Novák Előd képviselőtársamhoz mentem egyébként 2006. október 23-án, egy vörös csillagos rendőrsapka fogadott minket a kihallgató helyiségben, a szekrény tetején. A lényeg az, hogy most nem volt ilyen, de olyat mindenképpen észleltünk, az egésznek a hangulata kísértetiesen emlékeztetett az elmúlt, régi szép gyurcsányi időkre.
És mit kellett megélni? Azt, hogy az egyik kigyúrt droid rendőr mondja nekem: képviselő úr, mit csodálkozik maga, hogy itt ez történik. Kérdeztem, hogy miért találkozunk mi itt. Hát, ki gondolta volna, hogy itt találkozunk? Hát mit csodálkozik ezen, képviselő úr? Aki jobban ismeri az összefüggéseket, semmit nem csodálkozik ezen. Mégis csak hadd csodálkozzam ezen, hogy a diktatúra, az önkényuralom szabályait, ezeket az alkotmányellenes, abszolút méltatlan, embertelen, a nemzetközi jog mércéjén a minimális szinten sem megfelelő jogszabályokat önök nemhogy eltörölnék, amelyeket ráadásul jogellenesen kormányrendelettel vezettek be! A 10/C. § a kormányrendeletben kifejezetten a feloszlatott szervezetben való részvételről szól, és Gyüre Csaba képviselőtársam ezt valóban szépen elemezte, és Schiffer András képviselőtársunk is, hogy megdöbbentő dolog.
Akkor én teszek egy javaslatot ünnepélyesen. Abba a bizonyos 50x70-es keretbe ne csak ezt a nyilatkozatot tegyük be, hanem legyen aktuálisan egy üres hely is. Akkor mindig be lehet tenni az aktuális megyei bírósági döntést egy adott szervezet feloszlatásáról, hogy éppen abban az ítéletben milyen magatartást nyilvánítanak jogellenesnek, és ez legyen mindenütt, szerte az országban kidobolva, mert körülbelül akkor lehetne elvárni a polgároktól, hogy ne tegyék azt, amiről nem is tudják, hogy jogellenes. A normavilágosság elvét abszolút sérti, az ultima ratio elvét abszolút sérti. Tehát ez iránt írtuk meg az összes alkotmánybírósági beadványunkat, ott olvasható a Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapján, az nja.hu honlapon. Ott vannak a beadványaink. Be vannak nyújtva.
(23.30)
Ezt csak látni kell, meg kell látni.
Számomra már egy rossz előjel volt, hogy Navracsics Tibor miniszter úr meghallgatásán feltettem neki a kérdést, hogy mikor fogják ezeket az alkotmányellenes lex gárda jogszabályokat, passzív engedetlenségi jogszabályokat megsemmisíteni, azonnal, saját hatáskörben hatályon kívül helyezni. Mondta, hogy “…hát, ezt nem fogjuk megtenni, majd az Alkotmánybíróság”. Az Alkotmánybíróság pedig olyan helyzetben van, amilyenben, körülbelül három-négy év, mire döntenek, már három év óta nem történik semmi. És ehelyett önök mit csinálnak? Kormányrendeleti szinten mind anyagi, mind eljárásjogi szempontból alkotmányellenes jogszabályokat, amelyek korlátozzák a véleménynyilvánítási, egyesülési szabadságot és a gyülekezési jogot, önök nemhogy hatályon kívül helyeznék, hanem törvényerőre emelik, változatlan szövegezéssel.
Én azt gondolom, hogy ez egy olyan mértékű botrány, amit valóban - Pörzse Sándorhoz csatlakozom - egyszerűen nem engedhet meg magának ez a kormánytöbbség. Mert valóban nagyon sok jóravaló, tisztességes képviselőből is állnak önök, akik élvezik azt a bizalmat, amit önökbe helyeztek a választóik, és nem fognak tudni ezzel elszámolni, amikor hazamennek és megkérdezik önöket, hogy “Hogy lehet ez, képviselő úr, hogy hozhatott egy ilyen döntést, amikor a közbiztonsági válsághelyzet megoldása felől kellett dönteniük?” Önök azokat próbálják most pellengérre állítani és rács mögé küldeni - 60 napos elzárással akár -, akik valóban saját személyi és vagyonbiztonságukat és pénzüket nem kímélve évek óta egy bajtársi közösségbe szerveződve, ha kell, gátakra mennek, ha kell, vért adnak, ha kell, határon túli magyar faluba harangot visznek, ha kell, minden olyan magyar ügyben felvonulnak nemzeti megemlékezéseken, gyomlálnak nemzeti sírokat. És sok minden mást el lehet mondani, de egyet nem lehet elmondani, azt, hogy megszegték volna a hatályos magyar jogszabályokat. Ezt soha nem tették meg. Bizony, ehhez képest önök ezeket a jogszabályokat, a diktatúra jogszabályait kívánják fenntartani.
Nagyon részletes előterjesztést tett Volner János képviselőtársam ebben a módosítási indítványban. Ezt részletesen megindokolta, maradéktalanul egyetértek vele, mind az értékhatárok témakörében és sok mással.
Én csak egyet emelnék még ki - de lehet, hogy majd egy kétpercesben még folytatni fogom. A tettenérés! A tettenérés kapcsán egy megdöbbentő dolgot tartalmaz a javaslat, én arról hosszas indokolást tettem. Egy új csengőfrász időszakát hozzák el önök. A tettenérés arról szól, hogy ha az állam olyan erős és jól szervezett rendvédelmi szervet működtet, hogy képes elfogni az elkövetőt, akkor, igen, vehesse őrizetbe, vihesse gyorsan bíróság elé, és gyorsan vonják felelősségre. De aki elment már a helyszínről, akkor 47 óra múlva egy ötvenfős kommandós különítmény hajnali háromkor fogja az ágyából kiverni a gárdistának látszó zöld pólós embert, hogy “na, maga ott volt két nappal ezelőtt a tüntetésen, gyanús, jöjjön velünk, őrizetbe vesszük”.
Háromnapos őrizet. A habeas corpus elve a legfontosabb, a személyes szabadság tiszteletben tartása a legfontosabb alkotmányos alapelv. Ezen alapult egyébként az angol alkotmányosság, a magyar alkotmányosság az Aranybullától kezdődően, és még régebb óta. Önök ezt az alapvető elvet tiporják sárba ezzel a tettenérési kiterjesztési szabállyal, ami egyszerűen elfogadhatatlan. Úgyhogy az egész gárdával kapcsolatos és alapjogokat kurtító részt ebből az előterjesztésből ki kell venni ahhoz, hogy érdemben tárgyalhatóvá váljon egyáltalán (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) a közbiztonsági válsághelyzet megoldása érdekében.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
