DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hetekben a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselői elárasztották a Házat gyenge minőségű törvényjavaslatokkal. A közvélemény számára ismeretlen fideszes műhelyek mindenfajta társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül ontják magukból a normaszövegeket, s azokat érdemi vita lehetősége és igénye nélkül futtatják keresztül a Házon. A törvénygyártás minőségét jól mutatja, hogy a köztársasági elnök egy hét leforgása alatt két törvényjavaslatot is kénytelen volt megfontolásra visszaküldeni a parlamentnek.
A selejtes darabok hibái sokszor csak a törvény kihirdetése után válnak világossá. Ez történt a néhány hete elfogadott, önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvénnyel is, hiszen a törvény 7. § (2) bekezdése szerint a megye lakosságszáma alapján kell a megyei közgyűlésbe választható képviselők számát meghatározni. E feladat a megyei főjegyzőkre hárul, nem lesz könnyű dolguk, az alapul szolgáló lakosságszám megállapítása ugyanis korántsem egyértelmű. A megyei választókerületeknek az új törvény szerint sem részei a megyei jogú városok, azok lakói nem szavaznak a megyei közgyűlés tagjaira. Ennek megfelelően a törvény 9. § (2) bekezdése szerint a megyei választókerület választópolgárainak 1 százaléka támogatásához köti a jelöltállítást. Ugyanakkor a megválasztható képviselők számának a meghatározásakor ettől eltérően fogalmaz, nevezetesen: nem a megyei választókerület lakosainak számát, hanem a megye lakosságszámának alapulvételét írja elő.
Nehézséget jelent annak eldöntése, hogy a törvény 7. § (2) bekezdése szerinti lakosságszámba a megyei jogú város lakóit be kell-e számítani vagy sem. Az egyik lehetséges válasz az, hogy figyelmen kívül kell hagyni, hiszen azok polgárai nem szavaznak. Ha azonban abból indulunk ki, hogy a törvény egyik szakasza a megyei választókerület polgárainak számát rendeli alapul venni, akkor logikusan következik, hogy ahol a törvény a megye lakosságszámát említi, ott ebbe a megyei jogú városok lakóinak számát is bele kell érteni. Ez esetben Pest megyénél be kell számítani Budapest lakosságát is?
Ezt a kérdést nagyon sokan felteszik. Ezért kérdezem a tisztelt miniszter úr helyett az államtitkár asszonytól, hogy mi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jogértelmezése az imént bemutatott kérdésben, hiszen az megengedhetetlen, hogy a választási rendszer alapvető fontosságú kérdésében ilyen fokú jogbizonytalanságot teremtsen a jogalkotó, és a megyei főjegyzőket kényszerítse abba a helyzetbe, hogy a politikai erőteret alapvetően meghatározó jogértelmezési kérdésben döntsenek.
Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)
