DR. RÉTHELYI MIKLÓS
DR. RÉTHELYI MIKLÓS
DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az egészségügyi és szociális ágazat egyes törvényeinek legsürgetőbb, azonnali intézkedést igénylő módosításait tartalmazza.
Az előző kormányzat 2006-ban liberális reformkísérletbe kezdett az egészségügyben, ez a kísérlet azonban súlyosan félresiklott. A most tárgyalandó törvényjavaslat az elhibázott lépések egy részének korrekcióját hivatott megtenni. Ezek a lépések a betegek érdekeinek érvényesülését, az ágazati hatékonyság növelését és a túlburjánzó bürokrácia csökkentését egyaránt szolgálják.
Engedjék meg, hogy az egyes törvényjavaslatainkat részletesen is ismertessem. Először az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szólok.
Az Egészségbiztosítási Felügyeletet mintegy három évvel ezelőtt, a többpénztáros egészségbiztosítási modell egyik kulcsszereplőjének szándékával hozták létre, azonban a tervezett változtatások bevezetésének leállításával párhuzamosan a felügyelet szerepköre nem került átgondolásra. Az egészségügyi szolgáltatókat jelenleg is több hatóság ellenőrzi rendszeresen és eseti jelleggel, ezért nincs szükség arra, hogy a gyógyító tevékenységtől még több energia és forrás kerüljön elvonásra. A felügyelet megszüntetése azonban nem jelenti azt, hogy a szervezet által felépített, az ellátórendszer szempontjából jótékony, a hatékonyságát segítő feladatok elvesznek. Ezek megőrzését szem előtt tartva született meg e törvényjavaslat. Az értékteremtő, előremutató kezdeményezéseket az ágazatban már bizonyított intézmények a párhuzamosságok kiszűrésével fogják a jövőben ellátni.
A törvényjavaslat a fenti célok szem előtt tartásával a felügyelet megszüntetésével kapcsolatos alapvető kérdéseket rendezi, így a javaslat rendelkezik a felügyelet feladat- és hatásköreinek a megfelelő hatáskörrel rendelkező szervekhez történő telepítéséről, valamint a megszüntetéssel összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A feladat- és hatáskörök telepítése vonatkozásában megjegyzendő, hogy a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatásba történő befogadása elleni fellebbezés lehetősége a javaslat alapján megszűnik.
(0.40)
A döntés ellen a jövőben bírósági felülvizsgálatnak lesz helye, ugyanis jelenleg az OEP által hozott elsőfokú döntések ellen a felügyelethez lehet fellebbezni. A rendkívül kis számú fellebbezési eljárásban a felügyelet általában új eljárásra utasításról döntött, aminél a bírósági felülvizsgálatot gyorsabbnak és hatékonyabbnak ítéljük. Jelezzük, hogy az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának megállapítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő felvételüket szabályozó intézkedések átláthatóságáról szóló 89/105/EGK tanácsi irányelv, az úgynevezett transzparenciaelv csupán a jogorvoslat biztosításának a szükségességét tartalmazza. Ezen uniós követelménynek a javasolt szabályozás is eleget tesz.
A felügyelet jogkörei közül az alábbiak a szervezet megszűnése után is megmaradnak:
1. Az egészségbiztosítási szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelme.
2. Egyes közéleti feladatok, így a várólistát vezető szolgáltatók honlapjainak, a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségbiztosítási szolgáltatók listájának, az egészségügyi tevékenységek, kórképek és elszámolási tételek magyar nyelvű leírásához használható kifejezések jegyzékének közzététele.
3. Az egészségügyi szolgáltató gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint gyógyászati ellátás árhoz nyújtott támogatással történő rendelését szolgáló számítógépes rendszer minősítése.
4. Annak ellenőrzése, hogy érvényesül-e a gyógyszertárban a szakmai feladatot ellátó személyek szakmai függetlensége.
5. Annak ellenőrzése, hogy nincs-e jogellenes kapcsolat vagy összefonódás a közfinanszírozásban részesülő gyógyszertámogatással történő forgalmazásra szerződő gyógyszertár, valamint a gyógyszergyártó és -forgalmazó, illetve a támogatással történő gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésére jogosult orvos között.
6. A gyógyszer-ismertetői tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatok.
7. Árbefagyasztás esetén a magasabb árhoz történő hatósági hozzájárulás kérelem alapján történő megadása.
A felügyelet megszüntetésével összefüggő átmeneti rendelkezések közé tartozik az iratanyagok, adatbázisok, nyilvántartások átadási kötelezettségének előírása, valamint a jogutódlással összefüggő egyéb kérdések rendezése, amelyek elsősorban a munkajogi kérdések, a vagyoni jogok és kötelezettségek, továbbá a felügyeleti díjra és bírságra vonatkozó rendelkezések rendezését jelentik.
A második egészségügyi téma, az egészségügyi tárgyú törvények módosításának másik egysége a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása. A lakossági gyógyszerellátás liberalizációja 2007 elején kezdődött. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a KDNP akkor és azóta folyamatosan egyértelművé tette, hogy nem ért egyet a bevezetett szabályozással, és amint lehetősége lesz rá, kezdeményezni fogja a változtatást. A kormányprogram egészségügyi fejezetében erre kötelezettséget vállaltunk.
Kötelezettséget vállaltunk arra, hogy megállítjuk a patikaliberalizációt, korrigáljuk a gyógyszerforgalmazás feltételeit, és újraszabályozzuk a gyógyszertár-létesítést és -működtetést. A kormány egészségpolitikája a gyógyszertárakat az egészségügyi ellátórendszer integráns részeként kezeli, ezért az állam szabályozó szerepét fenn kívánja tartani. Gyógyszerbiztonságot, magas színvonalú gyógyszerellátást, költséghatékonyan működő gyógyszerellátó rendszert, számon kérhető, felelősséggel működő szakembereket, hatósági és igazgatási feladatait ellátni képes hatósági ellenőrzési rendszert kíván. A gyógyszerellátás rendszerének a beteget kell szolgálnia, a gyógyszertáraknak el kell látniuk a népegészségügyi feladataikat, és be kell kapcsolódniuk a prevenciós és egészségfejlesztési programokba is. Az újraszabályozás során figyelemmel leszünk az elmúlt évek tapasztalataira és a gyógyszertár-létesítésre és -működtetésre vonatkozó európai esetjogra is.
A jelenlegi szabályozás következtében az elmúlt években elsősorban nagyvárosokban és nem a vidéki kistelepüléseken nyíltak új gyógyszertárak, ezen belül is a frekventált helyeken. A városokban egyfajta kapacitástöbblet jött létre. El kell gondolkodni azon, hogy az egészségügy rendszerében indokolt-e azonos feladatot ellátó párhuzamos struktúrák létrejötte és működése. Ezzel párhuzamosan a gyógyszertárak készletezési és szolgáltatásminőségi problémákkal küzdenek, aminek a romló ellátás a következménye. Közismert a gyógyszertárba másnap a gyógyszeréért visszajáró beteg problémája. Egyre több jel utal a szabálytalan gyógyszertár-működtetésre és a szakmai szabálytalanságok növekvő mértékére. Dominánssá válnak a kereskedelemben alkalmazott forgalomnövelő technikák, pedig a gyógyszerek többletfogyasztása sem egészségi, sem financiális szempontból nem kívánatos. Több száz gyógyszertár évek óta veszteségesen működik, és növekszik a patikák tartozásállománya. A bezáró patikák száma gyorsuló ütemben emelkedik.
A jelenlegi szabályozás kedvezőtlen folyamatokat indított el a gyógyszertárak tulajdonosi szerkezetében is. Nem zárható ki off-shore cégek megjelenése sem. Az új tőketulajdonosok között egyre meghatározóbb a gyógyszerpiac egyéb szereplőinek a jelenléte. A vertikális tulajdonosi integráció azonban az egészségpolitikai célok megvalósítását korlátozza, és a betegek szakmailag független ellátásának igényével ellentétes. A jelenlegi fúziós szabályok is változtatásra szorulnak.
A liberalizációkor folytatott kormánykommunikációval szemben az uniós szabályozás szerint a tagállamok maguk alakítják ki a lakossági gyógyszerellátás és -finanszírozás rendszerét, azonban ennek során az uniós alapelveket tiszteletben kell tartani. Az Európai Közösségek Bíróságának patikai szabályozással kapcsolatos döntései megerősítik a kormányt abban, hogy az élet és az egészség védelmét kell a gyógyszerellátás szabályozása során a legfőbb értéknek tekinteni. A tagállamok nemzeti jogi szabályozásaiban a gyógyszertárak tulajdonjoga és üzemeltetési joga fenntartható a gyógyszerészek részére, továbbá a gyógyszertár-létesítés az állam szabályozó szerepének megtartásával és a szükségleti elv érvényesítésével szabályozható.
Az újraszabályozás kidolgozásához hosszabb idő és az érintett szereplőkkel való érdemi egyeztetés szükséges, így a módosítást két ütemben indokolt megvalósítani. Az első ütemben csak a legsürgetőbb intézkedések meghozatala szükséges, így a patikaalapítás átmeneti korlátozása és a fúziótilalom kimondása. A törvényjavaslat szerint ezeket az intézkedéseket 2011. január 1-jéig kérjük fenntartani. Ez azt is jelenti, hogy az új szabályozással addig el kell készülni. A kormány jogalkotási programja szerint az új szabályok megalkotására 2010 őszén kerül sor.
A törvényjavaslat a kis forgalmú gyógyszertárak működési célú támogatását célzó jelenlegi szabályozás korrekciójára is javaslatot tartalmaz. A javaslat célja az eljárásrend pontosítása, hogy ezek a gyógyszertárak ténylegesen hozzájuthassanak a nekik járó támogatáshoz.
A 2. pontban a szociális tárgyú törvények módosításáról szólok. A törvényjavaslat a szociális ágazati törvények módosítása. A mostani változások célja néhány olyan azonnali intézkedést igénylő kérdés megoldása, amely strukturális változtatással nem jár, mégis segíti az ágazat működőképességének megőrzését, helyreállítását, céljainak teljesülését. A módosítások három kérdést érintenek: a közcélú munkák körét, a gondozási szükséglet vizsgálatát, valamint a szociális és gyermekvédelmi intézmények fenntartó változását.
A katasztrófák elleni védekezésről szóló jogszabályok részletesen szabályozzák a védekezéssel és a következmények azonnali gyors elhárításával, valamint a károk mielőbbi enyhítésével kapcsolatos feladatokat. Ezekbe a szociális törvény szerint jelenleg is bekapcsolódhatnak a közcélú munkavégzés keretében dolgozók. Amikor azonban a vészhelyzet elmúltával az emberek házainak vagy más hasonló javainak helyreállítását meg lehetne kezdeni, abban a közcélú foglalkoztatással az állam, illetve az önkormányzat már nem nyújthat segítséget.
(0.50)
A társadalmi szolidaritás és a nemzeti összefogás ilyen erejű megnyilvánulását, mint amilyen az elmúlt hetek, hónapok szélsőséges időjárása kapcsán az egész országban megjelent, még részben sem szabad jogi szabályozással megfojtani. A törvényjavaslat ezért a társadalmi szolidaritás kifejezéseként lehetővé teszi azt, hogy az utóbbi hónapok katasztrófái miatt fedél nélkül maradt emberek házainak újjáépítésébe közcélú munkavégzés keretében bevonhatóak legyenek a településen élő, aktív korúak ellátásában részesülő munkanélküli személyek is.
Ha most valaki házi segélynyújtást vagy idősotthoni ellátást kíván igénybe venni, az ellátásba bekerülést megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletét. Ez jogszabályban meghatározott szociális és egészségügyi körülmények vizsgálatából áll, amelyet jelenleg különböző, a jegyző, illetve az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által működtetett bizottságok végeznek. Ennek hatékonysága azonban a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 2009-es tanulmánya szerint nem bizonyosodott be. Az eljárás túlbürokratizált, hosszadalmas, költséges, és a kérelmek döntő többsége, különösen a házi segélynyújtás esetén, befogadást nyer. A törvényjavaslat szerint a jövőben e vizsgálatokat az ellátást nyújtó intézmény vezetője, ennek hiányában, házi segélynyújtás esetén a jegyző által felkért szakértő végzi, így az intézményvezetők joga visszaáll, ugyanakkor az ellenőrzés szigorúbb lesz. Ezzel a rászorulók egyszerűbben és gyorsabban bekerülhetnek a házi segélynyújtásba, idősotthoni ellátásba, és a bürokrácia is csökken.
Szeretném azonban jelezni, hogy a gondozási szükséglet vizsgálatával kapcsolatban nem csak ez az egyetlen probléma. Ezért tárcánk továbbra is dolgozik a szociális igazságossághoz igazodó rendszer felállításán, de álláspontunk szerint annak kidolgozásáig sem várhatunk azokkal az intézkedésekkel, amelyekkel a tisztelt Országgyűlésnek most javaslatot teszünk.
Harmadik pontként: az előző kormányzat tevékenységének következményeként az utóbbi években a szociális és gyermekvédelmi normatívák reálértéke, sőt sokszor nominálértéke is jelentősen csökkent. Ezért sok önkormányzat a finanszírozás nehézségei miatt a legjobb szándék és minden erőfeszítés ellenére sem tudja az intézményeit a szükséges színvonalon fenntartani. Ilyen esetben az ellátási érdek is azt diktálja, hogy az intézményt vegye át egy olyan nagy szakmai tapasztalatokkal és kiterjedt intézményrendszerrel rendelkező fenntartó, amely vállalja az önkormányzati feladatok további ellátását. Ezt gátolja az a szabály, amely szerint, ha egy önkormányzat egyháznak adja át az intézményét, az egyházi kiegészítő támogatást 5 évig meg kell térítenie a központi költségvetésnek.
A törvényjavaslat szerint a megtérítési kötelezettség megszűnik, ha az egyházi fenntartó részt vállal a kötelező önkormányzati feladatellátásban, és a szociális feladatok ellátásában való részvételét az állam az egyházzal kötött megállapodással is elismeri. Semmiképpen sem indokolható ugyanis a megtérítési kötelezettség olyan esetben, amikor a szociális ellátásban betöltött szerepet az állam maga is elismeri.
A nemzeti együttműködés kormánya hisz abban, hogy ezen törvényjavaslat fontos kezdő lépés az egészségügyi és szociális ágazat társadalmi szolidaritást szolgáló céljainak megteremtéséhez.
Köszönöm szépen. (Taps.)
