DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Barátaim! Hölgyeim és uraim! Mi lehet az ok, talán itt a végéről kezdem. Azt szokták ilyen helyzetben mondani, hogy ha mondjuk optimistán fogjuk fel a helyzetet, hogy valószínűleg a jóisten nagyon szeret bennünket, mert megpróbál bennünket, a magyarokat is és a kormányt is, mert valahol a polgári kormányzás idején ilyen természeti katasztrófák elő szoktak fordulni, vagyis meg kell többszörözni az erőnket, merthogy egy szolidáris állam, egy szolidáris nem hagyhatja a bajban magára azokat az embereket, akik ilyen nehéz helyzetbe kerültek.
Ezt az elején mindjárt mondhatom, hogy a kormány mindent meg fog tenni, hogy a bajba jutott honfitársainkon segítsünk, és valóban túl tudjanak jutni ezen a nehéz helyzetükön. Talán röviden összefoglalnám, hogy milyen lehetőségek vannak arra, és mivel fogunk élni minden olyan esetben, ahol rászoruló honfitársakkal találkozunk ilyen természeti katasztrófa következtében.
Kezdem a nem mezőgazdasági jellegű károkkal. Itt a vis maior alap mint saját forrás lehetősége.
(4.50)
A költségvetés állapota persze nem rózsás, az elmúlt 8 év kellőképpen kiürítette ezt a kasszát, de ilyen helyzetekben meg kell találjuk azt a forrást, ami segít. Itt az önkormányzatok közreműködésére számítunk, és rajtuk keresztül a vis maior alapból biztosítunk forrásokat.
Van egy másik ág, ugyancsak nem mezőgazdasági jellegű károk esetén használatos, ez az EU Szolidaritási Alapja. Itt el szeretném mondani, hogy abban az esetben tudjuk igénybe venni az Európai Szolidaritási Alap segítségét, hogyha az egész országra vonatkozó kár mértéke a GDP 0,6 százalékát meghaladja. De miután nehéz helyzetben az ország, miniszterelnök úr személyesen tárgyalt kint Brüsszelben, és próbál segítséget szerezni az Európai Közösségtől is, és ezen túl a Külügyminisztérium, Martonyi János miniszter úr bejelentette, hogy külön az Európai Szolidaritási Alap igénybevétele miatt Brüsszelhez fordult.
A mezőgazdasági károkról röviden: az agrár-kárenyhítési alap ennek egy alapformája. Sajnos, olyan módon indult el, ahogy elindult ez az agrár-kárenyhítési alap, tehát gyakorlatilag üres a kassza. Amikor elindult, akkor sem történt meg a feltőkésítése, tehát az ilyen módon való kárenyhítési rendszert mi folyamatosan kritizáltuk, de sajnos, ilyen módon indult el.
Itt annyit tud tenni, és meg is tenni a kormány egy törvénymódosítással, hogy szeptember 30-ára halasztotta, tehát későbbre halasztotta a csatlakozás lehetőségét, a befizetés lehetőségét. Felülről nyitott ez a kassza, itt megint az a meghatározó, hogy milyen állapotban van a költségvetés. Egy 36 milliárdos általános tartalék esetén, egy 90 milliárdos, most a közintézményektől összeszedett összeg esetén akkor tud ebből igazán segíteni, ha az egyéb károkat az Európai Közösségtől megszerzett forrásokkal meg tudjuk oldani, mert abban az esetben ebből jut a mezőgazdasági károk nagyobb mértékű megtérítésére is. És előleget lehet fizetni 90 százalékos mértékig, ezzel is szeretnénk élni, és ezzel is segíteni a bajba jutottakat.
A mezőgazdaság esetén még egy lehetőség van, és ezt is szeretnénk alkalmazni, a lehető legkorábbi időszakra előrehoznánk a területalapú kifizetéseket, hogy forráshoz, pénzhez jussanak azok, akik adott esetben a teljes termésüket, mindenüket elveszítették. Azonban szeretnék még egy gondolatot ide hozni. Valószínűleg, távlatosan nem ilyen módszerekkel oldható meg ez a probléma, hanem valami közös kockázatvállalási rendszert, egy egységes rendszert kell kialakítanunk, ahol az állampolgár, az önkormányzat adott esetben és az állam közös kockázatvállalása mellett, a biztosítókat, biztosító társaságokat is ebben szereplőként tudva egy komplex rendszert kell kialakítanunk, ami garantálhatja az ilyen esetekben a bajba jutottak megsegítését. Köszönöm szépen. (Taps.)
