DR. MATOLCSY GYÖRGY
DR. MATOLCSY GYÖRGY
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon a 2010. évi politikai fordulatot követően egy konzervatív gazdaságpolitikai fordulat indult útjára. A konzervatív gazdaságpolitika és gondolkodás lényege a szabadság. Magyarországon azonban azt látjuk - és éppen ezért van szükség egy konzervatív közgondolkodási fordulatra, ennek következményeképpen egy konzervatív gazdaságpolitikai fordulatra -, hogy tele vagyunk akadállyal, korláttal, béklyóval. A konzervatív gondolkodás azt mondja, hogy az ember és a közösség, a vállalkozó, az üzleti világ, a civil élet, szóval mi, emberek akkor vagyunk képesek hatékonyan működni, ha szabadok vagyunk. Ha Magyarországon igaz az - márpedig sajnos igaz -, hogy életünk minden területét béklyók, korlátok, csapdák, rácsok ölelik át, akkor nem tudunk hatékonyan működni. Az új gazdaságpolitika konzervatív iránytűje tehát azt mondja, hogy bontsuk le Magyarországon az akadályokat. Erről szól az új magyar kormány első akcióterve.
Négy nagy területen látunk nagyon-nagyon sűrű akadályt, korlátokat Magyarországon. Az első az állam maga, a második a gazdasági örökségünk, a harmadik: szabadsághiány van az élet minden területén, és a negyedik: a hibás gondolkodás akadályával is le kell számolnunk.
(8.50)
Miért jelent ma Magyarországon akadályt az állam? Elsősorban például a bürokrácia okán: Magyarországon egy olyan, teljesen érthetetlen és tulajdonképpen élhetetlen világ alakult ki, amikor életünk, akár egyéni, családi életünk, akár közösségi, nemzeti életünk, akár pedig üzleti, vállalkozói életünk minden pontján túlterhel bennünket a bürokrácia. Egy olyan sajátosan porosz és francia bürokratikus keverék alakult ki Magyarországon, amely nélkülözi a német hatékonyságot, üzleti hatékonyságot és egyébként nélkülözi a francia kormányzati hatékonyságot: mind a kettőből átvette a bürokráciát és elhagyta a hatékonyságot. Nos, az állam bürokratikus terhelését az élet minden területén, az üzleti élet minden területén le fogjuk bontani, és az első akcióterv jelentős része ezekhez a lebontásokhoz kapcsolódik.
Az állam azonban azért is akadálya ma a hatékonyságnak, a sikernek, mert túladóztat. Magyarország a világ 183 országa közül a 151. legerősebben adóztatott ország. Túladóztatottak vagyunk. Nem csoda, hogy aki teheti, kibújik az adózás alól, szürke-, fekete-, nem adózó gazdaságba menekül, és nem csoda, hogy a túladóztatás miatt Magyarország gazdasága vergődik, zihál. De nem csupán a bürokrácia és a túladóztatás területén jelent akadályt az állam, hanem azért is, mert tökéletesen hibás módon 2006-tól már az ötödik évben megszorító politika van jelen a magyar költségvetésben. A megszorító politika azt jelenti, hogy elveszik a családoktól és a vállalkozóktól a pénzt. Ha pedig nincs pénz, akkor a vállalkozók akadályba ütköznek, amikor termékeiket, szolgáltatásaikat el kívánják adni, és ez a korlát, ez az akadály ma gátja a növekedésnek, sőt a költségvetési egyensúlynak is.
És persze az állam abban is korlátozza Magyarország sikerét ezekben a hónapokban, években, sőt az elmúlt húsz évben, hogy gyenge a közszolgáltatások minősége. Nagyon gyenge Magyarországon minden közszolgáltatás a ráfordított pénzforráshoz képest. Ha összehasonlítjuk Magyarországon például az oktatásra költött források szintjét, akkor elsősorban nem abban különbözik a skandináv vagy nyugat-európai, sőt közép-európai oktatási rendszerektől, hogy kevesebbet költünk, hanem abban, hogy nem hatékony a költésünk. Az állam minden területen, legyen az szociálpolitika, legyen az egészségügy, legyen az oktatás, a közszolgáltatások minden területén gyenge hatékonysággal költ pénzt. Van, ahol kevesebbet is költünk, például egészségügyre, lényegesen kevesebbet, mint az Európai Unió átlaga, de alapvetően nem költünk hatékonyan.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az állam mint akadály lebontása az egyik legfontosabb célja és tartalma az első akciótervnek. De itt nem állunk meg, mert nem csupán az állam jelent akadályt, hanem a gazdasági örökség is korlátozza sikerünket. Magyarországon az elmúlt nyolc évben, de az elmúlt húsz év egészében egy olyan gazdasági szerkezet alakult ki, amely most itt, 2010-ben már döntő módon korlátozza esélyünket a gazdasági versenyképességre, a sikerre. 80 százalék fölé ugrott az elmúlt nyolc év hibás gazdaságpolitikájának következtében Magyarország államadósságának szintje a bruttó hazai termékhez képest. Önmagában korlát, a pénzügyi függetlenségünket korlátozza. Magyarországon az éves költségvetés a bruttó hazai termék 4 százalékát elérő államadósság utáni kamatszintet tartalmaz. Ez a visegrádi országok körében vagy az Európai Unió körében az egyik legmagasabb kamatkiadási szint. A magas kamatkiadás korlátoz bennünket abban, akadályt jelent számunkra abban, hogy olyan területekre csoportosítsuk át a pénzt, mint a beruházások - hallottuk a képviselő urat, kellenek az utak -, vagy pedig a családok, vagy pedig az oktatás, vagy pedig az egészségügy. Tehát a 4 százalékos bruttó hazai termékhez mért kamatszint önmagában egy jelentős korlát.
De van még ilyen korlát, hiszen a bruttó hazai termék 8 százalékát éri el az a jövedelemkiutalás, ami a külföldi befektetők hazai befektetései után kimegy az országból. Magyarország nem az Európai Unió átlagának 63 százalékán áll fejlettségben, hanem mínusz 8 százalékán, 55 százalék körül, mert amit kimutatunk bruttó hazai termékben, az nem marad az országban, abból 8 százalékot le kell vonni. Ez jelentős korlát, jövedelmi korlát Magyarország számára.
És még egy nagyon fontos korlátot említek mint számot: az 53-54 százalék körüli foglalkoztatási ráta akadályt jelent abban, hogy munkát adjunk annak, aki szeretne dolgozni, és jövedelmet adjunk a vállalkozónak, a családnak, és az állami bevételeknek is korlátot jelent az alacsony foglalkoztatás.
De van itt más is: a duális gazdasági szerkezet önmagában is akadálya a gazdasági sikernek. Nagyjából a bruttó hazai termék felét egy nemzetközileg is versenyképes, külföldi tulajdonú szektor adja, de a másik fele, ezek mi vagyunk, a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások messze az európai vagy globális hatékonyság alatt működnek. Egy duális szerkezet akadálya a sikernek - le kell építeni.
És még egyet említenék az örökség akadályai között, ez pedig a versenyképességi szint. Magyarország tíz ponttal marad el, tíz hellyel marad el a visegrádi országok versenyképességi szintjétől. Magyarország egy versenyképességi zuhanást élt át az elmúlt nyolc év tökéletesen elhibázott gazdaságpolitikájának következtében: a 29. helyről, ahol 2002-ben álltunk, az 58. helyre zuhantunk 2010-re. Persze, voltunk már a 62. helyen is tavaly, tehát lehetne ennek örülni. De ki örül? - senki.
És végezetül engedjék meg, hogy azt fűzzem még hozzá, hogy természetesen akadálya az örökölt gazdasági szerkezetnek az is, hogy alacsony a termelés aránya a magyar gazdaságban: 500 ezer ember foglalkozik termeléssel, miközben másfélmillió ember, plusz egymillió kellene Magyarországon a termelőszektorokban. Most ezek az öröklött akadályok, korlátok visszafognak bennünket, a siker felé vezető útról visszahúznak, ezért az első akcióterv lényegében minden pontja azt célozza, hogy az öröklött gazdasági akadályokat lebontsuk.
De van egy harmadik terület, ahol jelentős akadályokkal, korlátokkal, béklyókkal kell szembenéznünk, ez a szabadsághiány. Magyarországot egy hibás liberális felfogás következtében az elmúlt húsz, ezen belül nyolc, ezen belül négy év sok helyen a szabadosság felé terelte. De van szabadsághiány is: szabadsághiány van akkor, amikor én mint magyar polgár, a jövedelmemből nem gazdálkodhatom szabadon, nem adhatok adózott jövedelmemből másnak pénzt, ha nálam valamilyen kisegítő munkát végez, a családomat segíti, gyermekgondozásban segít, idős szüleinket segíti. A családok szabadságát is korlátozza az, hogyha az öröklés során egy családon belüli egyenes ági öröklés, adományozás vagy ajándék során még az állam belenyúl, és illetéket vagy más sápot szed.
A vállalkozói szabadságot csorbítja egy sor terület, például ha olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több ingatlanunk van és bérbe kívánjuk adni, eddig a szabadságunkat korlátozta, hogy vállalkozóként kellett volna, kell működnünk. És persze a beruházási szabadságunkat is korlátozza, hogy - egészen mostanáig - minden magyar beruházásnak, kivéve amit kiemel a kormány - kevesek kerültek ebbe a körbe -, 51 beruházási engedélyt kellett beszerezniük. Aki a szerencsés kevesek közé tartozott, ott csak 33 engedélyt kellett beszerezni. Ez egy vállalkozói beruházási akadály.
És végül a negyedik magyar akadálymező, korlát, gúzs a hibás gondolkodás. A magam részéről, bevallom, tisztelt képviselőtársaim, ezt tartom a legfontosabbnak. Magyarország egy hibás gondolkodás csapdájában van, hat még a neoliberális gondolkodás hibája. Még mindig sokan hiszik Magyarországon azt, hogy a piac mindenható, és az állami szabályozásra nincs szükség. Ó, dehogy nincs! Még mindig sokan hiszik, hogy csak az exportpiac számít, a belső piac nem. Ó, dehogynem! Még mindig sokan hiszik, hogy csak a nagyvállalkozásnak van helye a piacon. Nem, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak ugyanolyan helye van, sőt a foglalkoztatásban lényegesen nagyobb a szerepük.
(9.00)
Még mindig sokan hiszik, hogy csak a pénz számít, a termelés nem. Hát most látjuk, hogy hova vezet ez a gondolkodás. Még mindig sokan hiszik, hogy csak a profit számít az üzleti világban, az érték és az erkölcs nem. A 2008 őszétől elsöprő erővel jelentkező globális pénzügyi válság, majd nyomában a gazdasági válság mindenki számára egészen világosan megmutatta, hogy nemcsak a profit számít, hanem az erkölcs és az értékrend ugyanolyan fontos, és az egyik nincs a másik nélkül. Ha elgyengül az egyik, eltűnik a másik, ha elgyengül az erkölcs és az érték, megszűnik a profit.
Tisztelt Képviselőtársaim! A hibás neoliberális gondolkodás nyomai, maradékai, már felszáradóban lévő pocsolyái után, azt gondolom, hat még egy olyan béklyó is, amiről nem nagyon szoktunk beszélni: ez a megfelelési kényszer. Mi, magyarok azt hisszük, hogy kicsiny nemzetként, kicsiny országként mindenkinek meg kell felelnünk, legyen az Nemzetközi Valutaalap, Európai Unió, korábban más országra, más fővárosra tekintettünk, most pedig azt gondoljuk, hogy az egész világnak meg kell felelnünk. Valljuk be őszintén, a világ sikeres nemzetei saját maguknak akarnak megfelelni. A politikusok saját választóiknak, a nemzeti érdeket követő üzleti szektor pedig saját országuk céljainak.
Azt gondolom, hogy véget kell vetni a megfelelési kényszernek, erről szól az első akcióterv egy sor pontja. Erről szól a társasági adó csökkentése 10 százalékra, és nagyon sok más pont is erről szól.
Egy harmadik béklyó, ami gúzsba köt bennünket, a gondolkodásunkba beleitta, beleette magát, ez az, hogy úgyse sikerül, nem érdemes, nem lehet, nem hagyják. Nem hagyják itt, ott, kint, bent, fönt. Az első akcióterv talán legfontosabb üzenete, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy lehet, hogy úgyis sikerül, hogy nekünk, magyaroknak egyszer sikerül, és itt az idő. Ha megvan a politikai felhatalmazás, és konzervatív polgári közgondolkodási fordulatot indítunk, akkor nekünk, magyaroknak is sikerülhet. Ahogy sikerült a II. világháború után több tucat európai nemzetnek.
Végül, tisztelt képviselőtársaim, a negyedik nagy akadályhalom, korlát hibás gondolkodási mintáinak végén meg kell említenem, hogy látok még egy hibás gondolkodási csapdát, még egy korlátot, ez pedig az, hogy mindenki egyedül van. Nem fogunk össze, nem társulunk, nem szövetkezünk, nem működünk együtt. Mindenki egyedül van, egyedül kíván boldogulni, tehát mindenki más ellen harcol. Harcol az állam ellen, harcol az önkormányzata ellen, harcol a közösség, a nemzet ellen, harcol a többi vállalkozó ellen a vállalkozó, és így tovább.
Ezen is túl kell lépni. Az első akcióterv lényegében valamennyi pontja azt üzeni, hogy senki nincs egyedül, senki nem az állam nélkül boldogul, senki nem a közösség ellen és a nemzet ellen boldogul. Azt üzeni, hogy érdemes együttműködni, érdemes társulni, érdemes szorosabbra fonni az együttműködés szálait.
Tisztelt Képviselőtársaim! Talán nincs szükség arra, hogy végigmenjek az első akcióterv összes pontján. Engedjék meg, hogy a vita elején még zárógondolatként azt bocsássam közre, hogy megítélésem szerint a második Orbán-kormány első akcióterve alkalmas arra, hogy elindítsa Magyarországon a gazdasági fordulatot. Elindítsa a fordulatot, mert egyszerre hat a fejekben a fordulatra és a valóságban a fordulatra. Egyszerre próbálja és hitem szerint éri el, hogy megváltozzon a gondolkodásunk - persze ez egy lassú folyamat lesz -, és éri el, hogy az üzleti életben, az önkormányzatokban, a családokban, a közösségben is változzanak a tettek.
A fejekben és a valóságban elinduló fordulatból lesz Magyarország sikere. Ezen az úton indultunk el, mindannyiunknak sok sikert kívánok.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
