Z. KÁRPÁT DÁNIEL

Teljes szövegű keresés

Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Van annak valami fanyar kicsengése, hogy Magyarországon egy ennyire fontos kérdés ennyi embert foglalkoztat. Látható az, hogy a vendégek lassan többen vannak a teremben, mint a képviselők, én mégis szeretném megköszönni mindenkinek a figyelmét annak tekintetében, hogy beszéljünk Magyarország stratégiai vagyonáról, stratégiai kincséről, és nagyon örülök, hogy államtitkár úr itt van, mint a témában talán leginkább jártas szakértő, ezért bizonyára meg fog tudni minket nyugtatni annak tekintetében, hogy bár hivatalos közlést nem láttunk, a budapesti gyógyfürdők felett diszponáló zrt. vezetősége információink szerint kilátásba helyezte, hogy augusztus végével bezárja a történelmi hagyományokkal bíró, túlzás nélkül nemzeti kincsnek számító Csillaghegyi strandfürdőt.
És nehogy azt higgyük, hogy erről az egy intézményről van szó. Azért, mert rajtam itt van Óbuda címere, és mert a választók óbudaiként küldtek ide a parlamentbe, nem csak az óbudai nemzeti kincs egységekről beszélek, csak a szűkebb életteremben, Óbudán három strandot, fürdőt, így a Vízművekét és a pünkösdfürdőit is fenyegeti vagy a leépítés, vagy a bezárás veszélye, országos szinten pedig többtucatnyit.
Észre kell venni, hogy olyan időszakban, amikor a nagyvilágban háborúk folynak az édesvízért, nyersanyagainkért, természeti kincseinkért, Magyarországon még mindig ott tartunk, hogy alkotmányos védelem nem védi ezeket az áldásokat, és ott tarthatunk, hogy egyáltalán felmerülhet egy tudatosan deprimált állapot előidézése.
(15.20)
A jelenség drámai és egyben nem példa nélkül való. A Csillaghegyi strandfürdő esetében egy 19 hektáros területről beszélünk, amelynek majdnem teljes egésze történelmileg jóval több mint száz éve a fürdő részét képezte, részben műemlékvédelem alatt áll, és egyáltalán nem véletlen, hogy oda juttatták, ahol van, hiszen területén öt gyógyvízforrás is található. Hogy egyáltalán a privatizáció vagy akár csak a bezárás felmerülhet egy ilyen esetben, önmagában vérlázító, és önmagában visszautasítandó. Főleg annak tudatában, hogy a vizek palackozásának jogát részben már kiszervezték, tehát azok a gyanús folyamatok megkezdődtek, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül, pedig a csillaghegyi gyógyvíz, az öt gyógyforrás áldása országos viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Még egyszer mondom, egy olyan korszakban beszélünk erről, amikor háborúk dúlnak az édesvízért.
Felmerül, hogy véletlen hibák vagy vétkességek sorozata, netán tudatosság juttatta-e ide az országot, a jelenlegi helyzetbe. Főleg annak tudatában, hogy ha megvizsgáljuk, egy csillaghegyi strandbelépő 1700 forintba kerül úgy, hogy 20 éve semmiféle fejlesztést nem hajtottak végre. Én elmentem Esztergomba, vettem a fáradságot, 900 forintba kerül egy belépő, az esztergomi lakosoknak 450 forintba, és kapaszkodjanak meg, az ott sportoló, bérlettel rendelkező gyermekek egy hónap alatt ezer forintért látogathatják az intézményt. Az ottani vezetők állítása szerint azért, mert egy ilyen intézménynek nem kell nyereségesnek lennie feltétlenül. Egy állam nem egy gazdasági társaság, nem kell minden ágazatában nyereségesnek lenni. Így gondolják egyébként Harkányban, Sopronban, Egerben, ahova a helyi lakosok még a luxusfürdőbe is kedvezménnyel mehetnek be.
A Csillaghegyi strandfürdőben olimpikonok sorát nevelték ki a ma is mostoha körülmények között dolgozó edzők. Nem véletlen, hogy már a római korban is fürdőt emeltek itt. A recept látható, megfelelő háttér felépítésével az ilyen területek, főleg egy 19 hektáros ősparkkal visszaadhatók a köz számára, tömegsportbázisként funkcionálhatnak, ahogy a magyar labdarúgó-válogatott évtizedekkel ezelőtt ezen a területen edzőtáborozott. (Dr. Fónagy János: Így van.)
Ami engem megijesztett, képviselőként kötelességem és feladatom, hogy felkeressem az összes politikust, aki érintett lehet: váltig azt hallottam, hogy ez a fürdő csak úgy menthető meg, ha a 19 hektáros területből valamennyit eladnak, értékesítenek, és ennek a bevételéből próbálják fenntartani egy darabig, bizonytalan ideig ezt a fürdőt. Határozottan visszautasítom a Jobbik nevében is azt, hogy Magyarország természeti kincseiből akár egy rög, akár egy korty víz idegen kézbe kerüljön. Akár ideiglenes kiszervezés által, akár a víz kivételének, akár a víz visszatartása jogának szolgáltatói kézbe adásával folyamatosan vadásznak Magyarországon a vízforrásokra, nagyberuházásoknál, ingatlanberuházásoknál ez tetten érhető. Sávolyban 18 kutat és vízforrást találtak.
Egyáltalán nem véletlen, hogy itt tartunk, ahol. Az sem véletlen, hogy 7 milliárdért lehet beléptetőrendszert építeni a budapesti strandfürdőkön, Csillaghegyen is, csakhogy azt most elvitték onnan, mert máshova jobban kell. Erre van pénz, a terület megőrzésére nincsen.
Felmerül a politikum egészének érintettsége, hiszen a Fővárosi Közgyűlés elé került a budapesti vezető zrt. üzleti terve, amely ezt a bezárást, a bezárási szándékot annak ellenére tartalmazta, hogy 2011-ig aláírt szerződéssel bírunk arra nézve, hogy az Óbuda tulajdonában levő külszíni sátor miatt ezt a strandfürdőt nyitva és egészben kell tartani.
Ugyanez a veszély, a részleges privatizáció vagy bezárás fenyegeti a Dagály fürdőt, a Vízművek fürdőjét, a már említett Pünkösdfürdőt is. Tehát ragaszkodunk ahhoz, hogy kincseink alkotmányos védelmet kapjanak, hiszen mi úgy véljük, hogy nincs jogunk elidegeníteni történelmi örökségünket, mi inkább az utódainkra örökítenénk ezt, és ebből egy jottányit nem vagyunk hajlandóak engedni. (Taps a Jobbik soraiban. - Közbeszólás ugyanonnan: Így van!)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem