DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mint ahogy a nap folyamán többször megtettük, szeretném biztosítani önt is és önön keresztül a Békésben élőket, a katasztrófa sújtotta területen élőket, hogy a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy túljussanak ezen a nehéz helyzeten, amibe ez a katasztrófa sodorta az ottani közösségeket. Szeretném ismételten leszögezni azt, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt föl fogunk használni, részben hazai eszközökre gondolunk, de megkezdődött az Európai Közösséggel is egyfajta tárgyalás.
Az európai szolidaritási alapra részben a Külügyminisztérium beadványt nyújtott be, tehát szeretnénk forrásokat szerezni az Európai Közösségtől is. Ezek a szolidaritási alapból származó források nem mezőgazdasági jellegű károkra használhatók föl. Miniszterelnök úr személyesen kezdett ez ügyben konzultációkat, hogy forrást tudjunk szerezni az európai szolidaritási alapból. Meg kell mondjam, hogy itt egyfajta szabályrendszer korlátokat állít nekünk az Európai Közösségben. Nevezetesen az európai rendszer azt mondja, hogy ha a GDP 0,6 százalékát eléri a kár egy adott országban, abban az esetben tudjuk igénybe venni ezt a szolidaritási alapot.
(21.30)
De azt gondolom és abban reménykedem, hogy ezek a tárgyalások eredményesek lesznek, és forrásokat tudunk szerezni az árvíz, a belvíz és most a jégkár okozta gondok enyhítésére is. Ezek a források tehát elsősorban a nem mezőgazdasági jellegű károk enyhítésére használhatók fel.
A mezőgazdasági jellegű károk enyhítésére többféle lehetőséggel is próbálkozunk. Az egyik maga az agrárkár-enyhítési alap. Bár ezt az alapot olyan módon hozta létre annak idején a kormány, hogy nem tőkésítette fel ezt az alapot, és ez a kassza teljesen üres, és az a helyzet áll elő, hogy éppen azoknak a gazdáknak kellene most befizetniük ebbe a kárenyhítési alapba adott összeget, hogy a kormánytól meg tudják szerezni az ugyanakkora összeget kárenyhítésképpen, akik éppen nem rendelkeznek ilyen forrásokkal. Ezt orvosolandó hamarosan a Ház elé kerül - talán a jövő héten - az a törvénymódosítási javaslat, amelynek keretében elhalasztjuk a befizetési kötelezettséget. Tehát nem most kell teljesíteni, és ettől függetlenül igénybe lehet majd venni a kárenyhítési forrásokat. Terveink szerint ezt késő őszre halasztanánk; június 30-a lenne a törvény szerinti befizetési határidő, de nyilvánvalóan olyan helyzet alakult ki, amikor ez nem várható el. Ezért gondoljuk először is a törvényt módosítani ennek szellemében.
Másrészt pedig egy felülről nyitott kasszáról beszélünk. Nyilván hozzá kell tenni, hogy nemcsak azért, mert olyan állapotban örökölte meg ez a kormány az ország kasszáját, amilyen állapotban van, hanem azért is, mert szinte azóta, hogy megalakult a kormány, vagy még azt megelőzően is folyamatosan olyan természeti csapások érnek bennünket, amit finanszíroznunk kell, és a borsodiak is várják a segítséget és az ország más térségeiben is.
Azért vagyok kénytelen ezt így elmondani, mert a lehetőségek nyilván nem korlátlanok, de amit meg lehet tenni, azt meg fogjuk tenni, ugyanis ez az alap felülről nyitott, és nincs annak akadálya - és erre feltétlenül fogunk forrást keríteni -, hogy 1 forintnyi gazdabefizetés esetén ne 1 forintot tegyen hozzá az állam, mert ez nem fogja ezt a százszázalékos kárt semmilyen módon enyhíteni, ami ott a térségben kialakult, hanem arra fogunk törekedni, hogy ennek a többszörösét tegye hozzá a kormány erre a helyzetre tekintettel.
Szeretném azt is elmondani - persze ez ebben a helyzetben már nem megoldás -, hogy valószínűleg biztosítási alapra kell helyezni a gazdákkal és a közösségekkel együtt a kárenyhítés kérdését. Sajnos a gazdaságok, a családok többsége nem volt olyan állapotban az elmúlt nyolc év következtében, hogy egyáltalán részt vehetett volna ilyen biztosítási rendszerekben, hogy befizethetett volna biztosítást. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatnunk kell, és egy olyan közös rendszert kell kidolgoznunk, ahol a közös teherviselés jegyében a kormány és a gazdák közösen fognak felkészülni az ilyen esetekre. Azt remélem, hogy ez a rendszer a továbbiakban sok segítséget adhat nekünk az ilyen típusú, valóban katasztrófahelyzetek elhárítására.
Azt is szeretném még hozzátenni, ha megengedi: tudom, hogy a kereskedelmi láncok, amelyekkel szerződéseik vannak a gazdáknak, most ezt a helyzetet is megpróbálják kihasználni, és tulajdonképpen azt kérik rajtuk számon, hogy teljesítik-e a szerződésben vállaltakat. Szeretném leszögezni, hogy a kormány meg fogja védeni ezeket a gazdákat, mert vis maior helyzetről van szó, és a vis maior helyzet ezt a szerződést bizony feloldja.
Köszönöm szépen a meghallgatást. (Taps.)
