BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Valóban kijelenthető, hogy ez a megoldás nem elegáns, de mindenképpen szükségszerű, hiszen kármentésre van szükség. Senki nem vitatja azt, hogy a törvényhozó eredetileg jó irányban és jó szándékkal kívánta módosítani az idézett törvényhelyet, amely valójában az adózás rendjéről szóló törvény 36/A. §-át érinti.
Jó irányban mozdult el a törvényhozó akkor, amikor a hazai gazdaság kifehérítése érdekében a közbeszerzési törvénybe is beillesztette azt a kötelmet, hogy alvállalkozót a fővállalkozó csak abban az esetben fizethet ki, hogyha az alvállalkozónak nincs a köz irányában, az állam irányában tartozása. Ugyanakkor a törvényhozó nem vette figyelembe a gazdasági válság által előállított helyzetet, amelynek következtében a hazai kis- és középvállalkozók, akik túlnyomó többségében alvállalkozóként tudnak közbeszerzés által meghirdetett beruházások kivitelezésébe bekapcsolódni, hosszú időn keresztül nem képesek önállóan a fizetőképességüket fenntartani.
Ennek a fizetésképtelenségnek és a lánctartozásnak sok tekintetben maga az állam volt az okozója és ma is az okozója, hiszen aki közbeszerzésből, közbeszerzés által európai uniós forrásokból megvalósuló beruházások előkészítésén és lebonyolításán dolgozott, az nagyon jól tudja és látja, hogy sok esetben a közreműködő szervezetektől a beruházás készre jelentését követően akár 120-150 nap múltán érkezik meg az elvégzett munkának az ellenértéke. Tehát ilyen mértékű kifizetési határidővel kalkulálva nem várható el a hazai kis- és középvállalkozóktól, hogy meg tudják hitelezni tulajdonképpen az állami beruházások ellenértékét.
Az elmúlt esztendőben, amikor javaslatunkra, ellenzéki képviselők javaslatára, a kormánypárti képviselőkkel összefogva benyújtottuk a módosító indítványunkat, és ennek következtében ez év július 1-jéig ennek a törvényhelynek a hatálybalépését sikerül kitolni, a faktorálásban érintett pénzügyi szervezetek éves jelentése alapján a következő állapítható meg. És azért fontos, hogy erre kitérjünk, mert ennek a törvényhelynek az érvénybe kerülése, tehát a hatályosulása a faktorálás lehetőségét is ellehetetleníti, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi intézmények, szervezetek az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott vállalkozások számára nem tudják biztosítani a faktorálás segítségét, nem tudják átvállalni a pénzügyi kötelezettségek teljesítését. Tehát az elmúlt esztendőben a faktorálásban érintett pénzügyi szervezetek tájékoztatása alapján több tízezer munkahelyet lehetett megőrizni ennek a törvénynek a halasztott hatályba léptetésével, és több mint százmilliárd forint értékű faktorálási műveletre kerülhetett sor.
Azt is meg kell állapítanunk, hogy a problémával sújtott, leginkább sújtott két ágazatban, az egészségügyi beszállítók körében és az építésgazdaság területén látványos pozitív változás nem történt az elmúlt egy esztendőben, sőt kijelenthetjük a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva, hogy az építésgazdaság területén áprilisban az előző évi áprilisi adatokhoz képest 12 százalékos építőipari teljesítményzuhanást könyveltek el, és a szektor mintegy másfél esztendő alatt 50 ezer legális, regisztrált álláshelyet veszített el. Tehát abban az esetben, hogyha ezt a kedvezőtlen gazdasági helyzetet tudomásul vesszük, akkor további kármentő akcióként ennek a törvényhelynek a hatályba léptetését el kell halasztanunk egészen ez év végéig.
Hasonló a helyzet a fedezetkezelő intézmény létrehozásával kapcsolatosan is, amely egy jó szándékú indítvány volt az Országgyűlés részéről, ugyanakkor a kormányrendeletben történő megfogalmazása nagyon bürokratikusra sikeredett, amely szintén akadályozza a vállalkozások kifizethetőségét. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a kormány rövid időn belül kezdeményezi és döntést is fog hozni a fedezetkezelő rendszer működtetésének átmeneti felfüggesztéséről is.
Tehát, tisztelt képviselőtársaim, a kormány is úgy látja, hogy ennek a törvényjavaslatnak alapvetően a hazai kis- és középvállalkozók megmentése, a csődtől való megmentése a célja. Ígéretet tudunk tenni a kormány részéről arra, hogy ezen átmeneti megoldást követően az év végéig elkészülő új adótörvény ezen problémakört is kellő mértékben elegánsan fogja kezelni, hogy az eredeti törvénykezési céloknak eleget lehessen tenni, és összességében a hazai gazdaság kifehérítése irányába tudjunk elmozdulni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
