DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Minden hozzászólást nagyon köszönök, nagyon tanulságos volt a mai vita, bár úgy érzem, már sokan megelőlegezték azt a vitát, amely az új polgári törvénykönyv megalkotásával függ össze. De érthető, ez egy olyan törvényjavaslat, amely lezárja a 2009. évben elfogadott polgári törvénykönyvnek a sorsát, hogy így mondjam, lezárja. Persze lezárja mint törvénynek a sorsát, de nem zárja le mint polgári törvénykönyv előkészítésének a sorsát, hiszen valóban elmondtam a parlamenti bizottságokban is, hogy az a munka, amely most elindulhat az új polgári törvénykönyv előkészítésével, az persze nagyban támaszkodik - ha jól emlékszem, még 70-80 százalékot is mondtam -, nagyban támaszkodik arra a törvénykönyvre, amelyet 2009-ben elfogadott az Országgyűlés.
De hogy ez miért van így? Azért van így, mert azt a törvénykönyvet hosszú éveken keresztül egy szakmai előkészítés előzte meg, és annak a törvénynek számos rendelkezése végül is szakmai nyugvópontra jutott, legalábbis abban az előkészítő bizottságban, kodifikációs bizottságban, majd szerkesztőbizottságban, amelyet Vékás professzor úr vezetett. Azt kell mondanom, hogy a fennmaradó 20-30 százalék az, amely valójában a problémát okozza, ezek azok a rendelkezések, amelyek leginkább kiváltották a szakma és a politika kritikáját.
Szeretném leszögezni, hogy a mi értékelésünk vagy a kormány értékelése szerint a 2009-ben elfogadott polgári törvénykönyv sem szakmai, sem politikai konszenzusnak nem örvendett, nem övezte ilyen szakmai vagy politikai konszenzus, és ebben természetesen a legnagyobb probléma a szakmai konszenzus hiánya. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy nem lehet teljes szakmai konszenzust teremteni törvényeknél, de legalább szakmai alternatívák közül kell kiválasztani, tehát reális, egyenértékű szakmai alternatívák közül kell kiválasztani azt, hogy mi kerüljön bele egy ilyen kódexbe, és nem politikai megrendelés alapján kell természetes ezeket kiválasztani.
(11.40)
Ezen túlmenően tehát a 2009-ben elfogadott Ptk.-val szemben nagyon komoly minőségi kritikák is megfogalmazódtak. Tehát maga a Vékás professzor által vezetett szakértői bizottság tagjai is azt kifogásolták a benyújtott törvénytervezetben, hogy megbontották a törvény koherenciáját, megbontották a szakmai színvonalát, lerombolták a szakmai színvonalát, és egyébként a köztársasági elnök az Országgyűlésnek visszaküldő átiratában kétszer is hivatkozott arra, hogy nem méltó ez a 2009-ben elfogadott törvény arra, hogy a XXI. századi polgári jogi kódexe legyen a Magyar Köztársaságnak.
Szeretném leszögezni, hogy nem presztízsokokból nyújtottuk be a Ház asztalán fekvő javaslatot, hanem alkotmányossági-jogbiztonsági okok vezettek oda, hogy ezt a törvényjavaslatot be kellett nyújtanunk. Azaz a sokak által emlegetett 1. § kivételével, amely deklarálja, hogy nem lép hatályba a 2009. évi CXX. törvény, azon kívül a többi rendelkezés kifejezetten jogbiztonsági okokból kerül előterjesztésre, hiszen május 1-je óta jogbizonytalanság van azokon a területeken, amelyeket érint a törvény.
A Magyar Szocialista Párt alternatív javaslata - amiről beszélt Lamperth Mónika, illetőleg Simon Gábor -, kevesen tudják itt a teremben ülők közül, hogy 2012. január 1-jével egységesen léptette volna életbe a polgári törvénykönyvet. Tehát hadd szögezzem le, hogy azok a rendelkezések is - amelyeket a Magyar Szocialista Párt szeretne, ha hatályba lépnének - másfél év múlva léptek volna hatályba, tehát nem arról van szó, hogy a 2009. évi CXX. törvény vagy annak egyes rendelkezései már holnap vagy még ebben az évben hatályba léptek volna. Egyébként ez nem is lehetséges, hiszen pontosan az Alkotmánybíróság kritikája, döntése arra irányult, hogy a törvény szakaszos hatálybalépése alkotmányellenes, és a törvény rövid határidejű hatályba léptetése, a csekély vagy rövid felkészülési idő alkotmányellenes. Tehát ennél az időpontnál, amit önök meghatároztak, korábban nem is léphetne már alkotmányosan hatályba.
Igen ám, de itt mondom akkor azt, hogy a kormány hozott egy határozatot, mégpedig az 1129/2010. (VI.10.) kormányhatározatot, amelyben meghatározta az új polgári törvénykönyv előkészítésének az ütemezését. Szeretném arról tájékoztatni az Országgyűlést, hogy a kormányhatározat szerint és a kormány szándéka szerint a Vékás Lajos által vezetett kodifikációs bizottságok - mondjuk így egyszerűen, három bizottságot hoz létre ez a kormányhatározat, ezek a bizottságok - végső soron 2011 őszére készítik el olyan formában a tervezetet, hogy az az Országgyűlés elé terjeszthető legyen. Tehát ez a 2011. évi őszi ülésszakon kerülhet az Országgyűlés elé.
Amennyiben egy egész ülésszak elegendő arra, hogy egy ilyen kódexet megtárgyaljunk, szerintem elegendő, megfelelő időt, akár napokat hagyva a vitájára, így 2011. év végéig elfogadható az új polgári törvénykönyv, ami azt jelenti - ez már nincs benne a kormányhatározatban, ez csak egy praktikus időpont, amit mondok -, hogy 2013. január 1-jén, bő egyéves felkészülési idővel egységesen léphetne hatályba az új polgári törvénykönyv. Tehát most arról beszélünk, ha csak a szocialisták javaslatát nézem, hogy 2012. január 1-jén vagy 2013. január 1-jén lépjen hatályba az új polgári törvénykönyv.
Azt engedje meg nekünk a Szocialista Párt, hogy az új kormány és az új többség szeretné tartalmilag is felülvizsgálni valóban a 2009. évi CXX. törvényt. Erre szolgál az a közöttünk lévő egyéves különbség, de - és ez egy nagyon fontos kérdés - nem mi szeretnénk felülvizsgálni, hanem az a szakértői bizottság szeretné felülvizsgálni, akik elkezdték még sok-sok évvel ezelőtt a munkát. Tehát a kormányhatározat egyértelműen a szakértői bizottság kezébe teszi ezt a kodifikációs folyamatot, és a szakértői bizottság az ügy ura, hogy úgy mondjam.
Ebből következik annak a kérdésnek a sorsa is, amelyet többen feszegettek, hogy mi a helyzet azokkal a jogintézményekkel, amelyek új jogintézmények a 2009. évi CXX. törvényben, és sokak véleménye szerint, Schiffer András véleménye szerint például minél hamarabb ezeket hatályba kellene léptetni. Ennek a kérdésnek az a megoldása, hogy amennyiben a Vékás-féle bizottság ezeket a jogintézményeket befogadja, egyetért ezeknek a jogintézményeknek az új polgári törvénykönyvbe való beiktatásával, akkor a részünkről semmi akadálya nem lesz annak, hogy a majdani polgári törvénykönyv tervezetébe bekerüljenek.
Az viszont mégiscsak meglepő lenne, és azt hiszem, megint csak jogbiztonsági problémákat vetne fel, ha mondjuk, 2011-ben vagy akár már ebben az évben beiktatunk új jogintézményeket még az 1959. évi IV. törvénybe, majd az új polgári törvénykönyv pedig hatályon kívül helyezi azokat a jogintézményeket, legyen ez például a támogatott döntéshozatallal, a gondnoksági reformmal kapcsolatos is. Ha a gondnoksági reform rendelkezései csak egy évet élnének meg, akkor azt gondolom, hogy ezért nem érdemes hatályba léptetni, tehát hogy úgy mondjam, ha a gondnoksági reform ügyében a Vékás-féle bizottságokat meg tudják győzni a civil szervezetek, meg tudják győzni mindazok az országgyűlési képviselők, akik támogatják a támogatott döntéshozatal szabályait, akkor ez valószínűleg be fog épülni az új polgári törvénykönyvbe.
Szeretném leszögezni, hogy az én emlékeim szerint ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, tehát a gondnoksági reformmal kapcsolatban voltak a legnagyobb szakmai viták, és ebben egyáltalán nem alakult ki szakmai konszenzus. Én tehát jó munkát kívánok mindazoknak, akik a Vékás-féle bizottságot szeretnék meggyőzni arról, hogy ezek a rendelkezések az új polgári törvénykönyvbe valók. Nyilván ott szakmai alapon kell majd ezeket a csatákat megvívni, ebbe a kormány nem fog beleszólni. Ha a támogatott döntéshozatal intézményét a jogászszakma, a polgárijogász-szakma legkiválóbbjai befogadják és elfogadják ezeket az érveket, akkor ez be fog épülni az új polgári törvénykönyvbe. (Dr. Lamperth Mónika: De ez országgyűlési felelősség, nem Vékás professzoré!) Egyébként nem fog beépülni az új polgári törvénykönyvbe.
Összefoglalva tehát, azt hittem, hogy egy nagyon rövid vitának a résztvevője leszek egy alapvetően technikai kérdésben, de köszönöm szépen, hogy legalább felvillantották azokat a vitákat, hogy majd az új polgári törvénykönyvben mire lehet számítani. Kérem, hogy ezt a kormányhatározatot önök is ismerjék meg, abban a társadalmi vitára bocsátásról is van rendelkezés, tehát nyilván ugyanaz a menetrendje lesz a törvény-előkészítésnek, mint ahogy ez már korábban is történt. Tehát a civil szervezetek, a szélesebb szakmai közvélemény beleszólhat ebbe a törvény-előkészítési folyamatba.
Az egy jó alapot teremt, hogy az új polgári törvénykönyvet nem kell teljesen a nulláról kezdeni. A kormányhatározat is úgy szól, hogy a 2009. évi CXX. törvény hasznosítható rendelkezéseit dolgozza bele az új polgári törvénykönyvbe a szakértői bizottság. Majd ha elkészülnek a törvénytervezettel, akkor az is lehet, hogy azt tájékoztatás céljából akár az országgyűlési képviselők is még a benyújtás előtt is megkaphatják. Ennek a technikája természetesen rendelkezésre áll, ez egy teljesen nyilvános folyamat lesz.
Nagyon bízom abban, hogy az eddiginél, tehát a 2009. évi politikai és szakmai támogatottságnál jóval nagyobb támogatottságnak örvendő új polgári törvénykönyve lehet még ebben a ciklusban a Magyar Köztársaságnak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
