GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a vitaszakaszban a fő hangsúly a benyújtási határidőkön van, a képviselők által való megismerhetőség kérdésén.
Az általános vitában is kiderült, és a mostaniból is látszik, hogy konszenzus van abban, hogy az általános választások évében lehetőséget kell adni a megalakuló új kormánynak, hogy kellő idő álljon rendelkezésére, hogy benyújtsa a költségvetési törvényt, de a mi frakciónk is támogatja azt, hogy ezt nem minden határidőn túl, és különös tekintettel némi rossz szándékot is feltételezhetünk, amikor azt mondjuk, hogy önkormányzati választások lesznek az ősz folyamán, és az önkormányzati választások időszakáig egyszerűen nem megismerhető sem a képviselők, sem az állampolgárok számára, hogy mire készül a kormánykoalíció.
Ezért tisztelettel kérem, vagy mondhatnám azt, hogy szomorúan vettük tudomásul, hogy egyetlen bizottságban sem támogatták egyharmaddal sem, pedig Scheiring Gábor és Vágó Gábor képviselő urak indítványa, azt gondolom, hogy semmi túlzást nem jelent, akkor, amikor a november 15-e helyett október 15-ét jelöl meg.
Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, és itt látszik, hogy mi magunk is milyen gyarlók vagyunk, hogy az időpontra koncentráltunk, és én csak most, a részletes vita időszakában próbáltam ezt az ominózus 52. § (1) bekezdésének a módosítására vonatkozó szöveget végigolvasni. Tisztelettel kérem - és örömmel látom, hogy Latorcai János mint előterjesztő szintén itt van a teremben -, hogy gondolják végig, most már nem áll idő rendelkezésünkre egy kapcsolódó módosító indítványt benyújtani, de az első mondat teljesen értelmetlen, mert azt mondja, hogy “a kormány a költségvetési törvény utolsó költségvetési évében”. Vélelmezem, hogy az előterjesztők, a kormányzati ciklus utolsó évében… - de az sem igaz, mert arra az évre már az előző évben benyújtotta a költségvetést. Tehát a sietségből fakadóan itt valami alapvető probléma van. Ezt ki kell javítani, mert ezt így semmiképpen nem lehet elfogadni és kihirdetni.
Ebben a vitaszakaszban az utolsó kérdés, amiről már az előttem felszólalók is sokat beszéltek. Tisztelt Képviselőtársaim! Semmiképpen nem megkerülhető, amit a Bajnai-kormány már elkezdett, és a kezdő lépéseket tette: a nagy állami vállalatok kérdése vagy a nagy ellátórendszerek kérdése. Én most egész konkrétan kiemelném, mivel személyemben is elkötelezett vagyok MÁV-ügyekben. Kérem, gondolják végig, ha csak az, hogy ebben az évben elszabadul a MÁV vesztesége, és ha ez a paragrafus életbe lép, ez azt jelenti, hogy ez nem része a költségvetésnek.
Képviselőtársaim, a költségvetésnek a zsebébe kell nyúlnia. Ezt valahonnan ki kell gazdálkodni, ezt ki kell egyenlíteni. Tehát az a cél, hogy ezt a rendkívül nagy vállalkozást hatékonyabb tevékenységre ösztönözzük. Sőt most már a hírek alapján a szárnyvonalakon újra elinduló forgalom, ez még mind azt jelenti, hogy még nem látható időre tolódik ki a MÁV reformja, ami nagyon-nagyon sok pénzbe kerül.
Nem akarok más állami vállalatokról beszélni, nem akarom überelni Scheiring Gábor vagy Lenhardt képviselő úr véleményét. Szóval ezt megint csak ezen törvényjavaslat egy olyan elemének tekintjük, hogy a trükközés új kapuja nyílik ki az állami vállalatokon keresztül. Ezt így semmiképpen nem támogathatjuk, tehát még egyszer csak hangsúlyozom, hogy nagyon szomorúan vettük tudomásul, hogy ezt a javaslatot sem támogatta egyetlen bizottság sem.
Azt is megengedem magamnak, hogy nem biztos, hogy szerencsés. Ha ez így marad, akkor lehet, hogy egy év múlva erről a kérdésről más viszonyok és más körülmények között fogunk beszélni, már a következő évi költségvetésben.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
