KUKORELLY ENDRE
KUKORELLY ENDRE
KUKORELLY ENDRE (LMP): Köszönöm szépen, nagyon röviden. Noha egymás mellett ülünk Szilágyi képviselő úrral a sportbizottságban, de hát nem ismerjük egymást. Akik ismernek, talán azok pontosan tudják, hogy ha valami távol áll tőlem, az a cinizmus, és hogy úgy mondjam, például éppen Mile Lajos képviselőtársam a legjobb tanú rá, hogy ezek az igazi gladiátordolgok - mit tudom én, mondjuk egy BL-mérkőzés - egészen egyszerűen engem nem igazából szórakoztatnak. Otthagytam a múltkor is - együtt néztük a meccset, és otthagytam -, mert nem érdekel ez a dolog. Elismerem, hogy fantasztikusak, nem érdekel. Csak a magyar meccseket szoktam nézni, és halálra izgulom magam, és ami igazán érdekel, hogyha megyek valahol az országban, és meglátok valami falusi futballmeccset, akkor mindig meg szoktam állni. Na, ezek valóban érdekelnek engem, és ezeket találom szívet melengetőnek.
Ugyanakkor pedig azt is hozzáteszem, hogy ha valaki tiszteli a teljesítményeket - akár a sportteljesítményeket -, az is én vagyok, tehát nagyon is tisztelem azokat az embereket, akik arra teszik fel az életüket, hogy a sportban érjék el azokat a sikereket, amiket mások esetleg az élet más területén érnek el. Tehát egyáltalán nem az ellen beszélek, hogy emberek részt vegyenek, mondjuk, az olimpián, és ott sikereket érjenek el, akár a haza nagyobb dicsőségére is. Én csak ezt a túlzott mániát, ezt a túlzott aranymániát, ezeket a teljesen csak az arany fényében lezajló versenyeket tartom túlzásnak, és azt, hogy mi magyarok - még egyszer mondom - a frusztrációnkat valami módon a sporteredményeinkkel akarjuk kompenzálni. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)
