MILE LAJOS
MILE LAJOS
MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem kívántam hozzászólni a vitához, de az iménti reflexió szólásra késztet. Jóindulatúan betudom a késői órának, hogy a Kukorelly Endre által elmondott szöveg ennyire rosszul csapódott le bizonyos értelmezésekben. Jobbikos képviselőtársam vagy abszolút félreértette, vagy nem értette meg ezt a szöveget. Semmiféle cinizmusról vagy nyegleségről nincs szó, itt a sportnak egy olyan értelmezéséről van szó, ami egy kicsit túlmutat a versenysporton. Valami olyasmiről beszélt Kukorelly képviselőtársam - nem tisztem értelmezni az ő szövegét, csak próbálom mégis a félreértéseket elkerülni -, hogy itt a személyiség fejlődésének az egészéről van szó, olyan élményről, olyan örömforrásról, ami a sportot egy egészen egyetemes jelenséggé teszi a létezésben, már hogy ennyire filozofikus legyek. A versenysport egy teljesen más minőség. S tette ezt anélkül, hogy a teljesítményt megkérdőjelezte volna, vagy hogy lenézte volna, hanem megpróbálta ennek az egész tevékenységnek, amit sportnak hívunk, egy abszolút más dimenzióját megjeleníteni, ami a közösségformálásban, a közösségben való otthonra találásban, a mozgás örömében, a személyiség fejlődésében, egyáltalán egyfajta életérzésben képes megjelenni. Nagyon szépen kérem, hogy ha majd írásban is elolvassa ezt a szöveget, akkor gondolja át a minősítéseit, mert ez is a sport, és egy kicsit tágabb értelmezést jelent, mint csak a versenysport. S nem biztos, hogy ennek a célkitűzése az a fajta eredmény, amire büszkék lehetünk akkor, amikor győzteseket látunk, hanem az eredménye egy olyan személyiség, egy olyan ember, akinek a világlátása is egy kicsikét eltér esetleg annak a világlátásától, akinek ilyen élményben még soha nem volt része. És lehet, hogy csak lemegy focizni a haverokkal, akár ötvenévesen is, és örömét leli benne.
Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)
(1.50)
