SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót. Bár nem tartozik annyira a tárgyhoz, de nem tudom megállni Kukorelly Endre felszólalása után, hogy ne szóljak hozzá. Cinizmusról beszélt és arról, hogy az LMP mennyire van a sport mellett. Én azt tartom cinizmusnak, hogy ön a sportbizottság tagjaként így vélekedik a sportról. Amit ön itt elmondott, és amilyen negatív képet festett a versenysportról és az élsportról, az számomra egyszerűen megdöbbentő. A liberális média mondatait hallottam vissza, hiszen ön úgy festett le egy sportpályát, mintha ott gladiátorok lennének, úgy a lelátón, mint a pályán.
Aztán olimpiai aranymániáról beszélt. Tudja, amikor valaki olimpiai aranyérmet nyer, és én a tévé előtt ülök, az egy óriásian felemelő élmény. Amikor eljátsszák a magyar Himnuszt, az óriásian felemelő élmény! És hogy másképp fog-e hazánkra tekinteni valaki, ha nyerünk egy olimpiai aranyérmet? Természetesen másképp fog rátekinteni, sőt én is másképp tekintek a saját hazámra, másképp kelek fel másnap, és teljesen másképp élem az életemet azért, mert mondjuk, láttam Egerszegi Krisztina úszását. Ezek hozzátartoznak a sporthoz. Meggyőződésem, hogy a sporteredmények még a gazdaságra is élénkítő hatással vannak. Kimutatott tény, hogy még a GDP-re is hatással lehet az, ha egy ország sportteljesítményei megfelelőek.
Volt szerencsém ma két csodálatos emberrel ebédelni, akik az Aranycsapat tagjai voltak. Óriási élmény volt hallgatni őket, óriási élmény volt az ő hitvallásukat megtudni a sportról, arról, hogy ők hogyan éltek és hogyan élnek a mai napig. Együtt ebédeltem Buzánszky Jenővel és Grosics Gyulával, ami óriási élmény volt. Amit ők letettek az asztalra, és amit adtak ennek az országnak, azt nem lehet ilyen cinikusan és ledegradálóan minősíteni!
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
