DANKÓ BÉLA
DANKÓ BÉLA
DANKÓ BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Békés megye 75 településének belterületét érintő belvízérzékenysége összességében 43 esetben az országos és ezen belül az alföldi viszonylatban is jelentős mértékű. A belvízproblémák kialakulását több tényező kedvezőtlen együttállása okozza. Az egyik ilyen tényező, hogy Békés megyében a romániai csapadékvíz-beszivárgások és a felszíni lefolyások hatására az úgynevezett Maros-hordalékkúp határon túli feltöltődésének következtében az egykori folyómedrekkel szabdalt hazai hatásterületen a talajvíz időnként a felszínre tör és elöntéseket okoz. Ez a belvízi kockázat nem kifejezetten a mélyártérhez való kötődéstől függ. Az árvonulatok okozta talajvízáramlás jelentősen befolyásolja az úgynevezett hátsági, azaz nem mélyártéri települések belvízérzékenységét is. A legszemléletesebben ennek a tényezőnek a hatását a gyakorlatilag újra élő folyóként működő kiszáradt medrek mutatják meg. A legutóbbi nagy belvízi katasztrófahelyzet idején, az 1998-tól 2000-ig terjedő időszakban mért vízszintmagasságot a folyószabályozásokat megelőző időszak mederalakzataiban, a borotvaszerű holtmedrekben jelenleg közel 30 centiméterrel meghaladja a vízszint.
A másik tényező a csapadék mennyisége, amely a sokéves átlagot tekintve egy hidrológiai évben 560 milliméter a térségünkben. Ehhez képest 2010. október 31-ig, a hidrológiai év végéig 925 milliméter csapadék hullott. Ehhez jött 2010 novemberében 64 milliméter, december 1-jén 33 milliméter, és azóta is decemberben többféle halmazállapotú csapadék hullott a térségben. Mint köztudott, a hidrológiai év végét követően lehullott csapadék talajban való tározódása egyértelmű, mivel a párolgás minimálisra csökken. 2009 novemberéhez képest a 2010 novemberében mért talajvízszint egy méterrel magasabb. A talaj teljesen telített, csak felszíni vízmozgás lehetséges. Már párolgás sincs, és a magas talajvízszint miatt az elszivárgás, szikkasztás sem lehetséges, ezért nagyon fontos a harmadik tényező, a befogadók állapota. Sajnos, a legtöbb esetben forráshiányra hivatkozással a vízügyi igazgatóságok és a társulások a belvízhelyzet kialakulása után kezdik meg a csatornák kotrását, illetve az átemelő szivattyúk beindítását, a befogadókban lévő vízszint csökkentése érdekében.
A belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer többé-kevésbé alkalmas lenne a települések, lakóingatlanok megvédésére, azonban a befogadók szűk keresztmetszetet jelentenek a belvízvédekezésben. Így van ez most is, hiszen a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság csak december 3-án indította el az átemelő szivattyúit, amelyekkel csökkenteni lehetett a vízszintet a befogadókban, ennek következtében Szarvas egy részét elöntötte a belvíz, mivel a rendszer nem volt képes befogadni az érkező nagy mennyiségű vizet. Kezelendő ezt a helyzetet az igazgatóság lezárta a Dögös-Kákafoki-főcsatornát, hogy mentesítsék a szarvasi ingatlanokat, ezzel azonban lassítják a felsőbb szakaszokon a víz mozgását, így részben visszaduzzasztanak a felső szakasz településeire, illetve elárasztanak mintegy hétszáz hektár termőföldet. A mezőgazdasági területeken már eddig is komoly problémát okozott a belvíz, gyakorlatilag a területek 50 százaléka művelésre alkalmatlan állapotban van. Van olyan termelő, aki a mai napig nem tudta betakarítani a termését a területről, s nagy valószínűség szerint vetni sem fog tudni. Ez kétéves bevételkiesést jelent a költségek részbeni megléte mellett, s ezzel a csőd szélére kerülhetnek gazdálkodók.
A korábban felsorolt tények azt jelzik, hogy a mostani őszi állapot szerint rosszabb a helyzet, vagy legalább olyan rossz, mint a legutóbbi, az ezredfordulós belvíz idején, ezért valószínűsíthető, ha lesz nagy mennyiségű téli csapadék, tavasszal belvízi katasztrófahelyzet várható. Már most is sokkal nagyobb károkat okozott volna a belvíz, ha a települések nagy részében a 2000-es katasztrófát követően az első Orbán-kormány idején nem épült volna nagyon sok belterületi csapadékvíz-elvezető csatorna, és a szigetelés és alap nélküli lakóépületek nagy része állami forrásból nem lett volna felújítva. Bízom benne, hogy minden belvízvédekezésben érintett szervezet felismeri a mostani helyzet komolyságát, és időben fel tudunk készülni az esetleges tavaszi problémák kezelésére.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
