DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Napjaink felgyorsult világában különösen fontos, hogy a büntetőügyekben eljáró szervek a lehető leggyorsabban járjanak el, és tegyenek pontot a büntetőügyek végére. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a büntetőeljárás hatékony működésének a szakszerűség és a törvényesség mellett az egyik legfontosabb eleme az időszerűség.
Egyetértek az expozéban az államtitkár úr által elmondottakkal, hogy a kormánynak és az Országgyűlésnek is mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az eljárási szabályok olyanok legyenek, amelyek megfelelnek a kor követelményeinek, és segítik az eljárások gyors lefolytatását és eredményes befejezését. Ennek garanciája, hogy a törvényjavaslat a jogalkalmazói évek során felhalmozódott gyakorlati tapasztalatot a lehető legjobban igyekezett figyelembe venni. Meggyőződésünk, hogy e cél elérése érdekében benyújtott törvényjavaslat elfogadása jelentős lépés lehet.
Szeretnénk kiemelni a rendelkezések közül néhányat, amelyeket különösen fontosnak tartunk. Elöljáróban természetesen hangsúlyoznánk, hogy a büntetőeljárások gyorsítása soha nem járhat a törvényesség és az igazságosság sérelmével. Véleményünk szerint ezt a törvényjavaslat szem előtt tartja, és a kínált megoldások a megvalósítandó célok eléréséhez alkalmasnak mutatkoznak.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat változásokat hoz az illetékességi szabályok területén, mégpedig olyan változásokat, amelyek segítségével egyenletesebbé válhat a bíróságok ügyterheinek elosztása. Egyértelmű, hogy ha a megyei bíróságok székhelyén lévő helyi bíróságoknak kevesebb ügycsoportban kell eljárniuk, az illetékességükben maradó ügyekben gyorsabban tudják befejezni az eljárást. A módosítás tehát az eljárások időszerűségének javítását szolgálja, ezért mindenképpen támogatandó.
Jelentős, az eljárást gyorsító módosítás, hogy a javaslat lehetővé teszi a bíróságok számára ügydöntő határozat meghozatalát a szabályszerűen megidézett vádlott távolétében, amennyiben az bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. A fegyveregyenlőség elvére való figyelemmel ebben az esetben szükséges a tárgyaláson a kötelező védői részvétel.
Egyetértünk azzal is, hogy elkerülhetetlen volt annak a megfontolása, hogy szükséges-e azon szabályozásnak a fenntartása, miszerint a terhelt tárgyalási jelenléte - néhány kivételes helyzettől eltekintve - mindig kötelező, még abban az esetben is, ha a terhelt szabályszerű idézés ellenére maradt távol a tárgyalásról, és ezzel az eljárás befejezését akadályozza. Minderre figyelemmel támogatandó a büntetőeljárási törvény javaslatban foglaltak szerinti módosítása.
A javaslat a büntetőeljárások gyorsabbá tételét kívánja elérni akkor is, amikor visszatér a korábbi szabályozáshoz azzal, hogy úgy rendelkezik, a büntetőeljárási törvényben előírt kioktatások és figyelmeztetések szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalása mellőzhető, elegendő erre csak utalni a jegyzőkönyvben, illetve a figyelmeztetésre adott válaszokat rögzíteni. Támogatandó ezeknek, az eljárásokban részt vevő személyek eljárási jogait ténylegesen nem szolgáló, csupán formális garanciákat biztosító, az eljárásokat elhúzó szabályoknak a megváltoztatása.
A javaslat lehetővé teszi a bíróságok számára azt is - erre az államtitkár úr is kitért -, hogy a tárgyaláson meg nem jelent, és a helyettesítéséről sem gondoskodó védő helyett maga jelöljön ki helyettest, vagy rendeljen ki másik védőt, és így a tárgyalás megtartható legyen. Ez a módosítási javaslat is az eljárások gyorsítását célozza, ezért támogatjuk. Természetesen senki nem állítja, hogy az eljárások elhúzódásáért csak az ügyvédek lennének a felelősek, hiszen tudjuk, hogy a probléma sokrétű, a megoldásnak is sokrétűnek kell lennie.
Tisztelt Országgyűlés! Támogatandó a javaslatnak az a rendelkezése is, amely a közvetítői eljárásra utalás előtti kötelező ügyészi eljárást megszüntetni, és az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a meghallgatást az ügyész részére a továbbiakban csak lehetővé teszi. A közvetítői eljárást megelőző meghallgatás fő célja annak megállapítása ugyanis, hogy a sértett és a gyanúsított vállalják-e a közvetítői eljárásban való részvételt. Amennyiben a felek az eljárás korábbi szakaszában már mindketten kérték a közvetítést, a kötelező ügyészi meghallgatás felesleges, formális, és csak az eljárás elhúzódását eredményezi.
Tisztelt Országgyűlés! Jelentős a javaslat azon rendelkezése is, amely a tárgyalásmellőzéses eljárás szabályait módosítja azért, hogy ezt a gyorsított eljárást gyakrabban lehessen igénybe venni, és így több ügy gyors elbírálása történhessen meg. Ezért támogatandó a törvényi alapjainak megteremtése annak, hogy tárgyalásmellőzéses eljárást lehessen alkalmazni ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmények esetében.
Tisztelt Ház! Gyakran előfordul, hogy ugyanazon bíró ellen az adott ügyben a vádlott ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, és ezzel az eljárás elhúzását célozza.
(18.00)
Ezért jelentős és mindenképpen támogatandó rendelkezése a törvényjavaslatnak a bírókkal szemben elfogultsági kifogásokat érintő azon szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy az elfogultsági kifogással visszaélők eljárás elhúzódását eredményező magatartásának megakadályozása érdekében a terhelt is rendbírsággal legyen sújtható.
A gyakorlati tapasztalatok szerint az eljárás arra jogosult résztvevői elfogultságra hivatkozva gyakran kérik az ügyészek, illetve ügyészségek kizárását az adott ügy elbírálásából. Az ilyen kérelem értelemszerűen a főügyész, valamint a vezető ügyész személyét is érinti. A hatályos szabályozásból következően egy kérelem alapján az ügyészi szervezetben legalább három határozatot kell hozni változatlan indokkal. Mindhárom határozat panaszolható, ez további három határozatot jelent, az elutasítás oka általában szintén ugyanaz. Az eljárások gyorsítása érdekében a javaslat tehát indokoltan egyszerűsíti az ügyész kizárására vonatkozó szabályozást, ezért ezt is támogatjuk.
Tisztelt Országgyűlés! A büntetőeljárásban nagyon fontos a nyomozás hatékonysága és természetesen alapossága is. Ugyanez igaz a nyomozás feletti felügyeletet ellátó ügyészségre is, ezért rendkívül jelentős e két szerv kapcsolatának szabályozása. A most tárgyalandó törvénymódosítás egyik lényeges elemét képezik a nyomozás határideje meghosszabbításának menetét módosító szabályok, amelyek számottevően lerövidítik a jelenleg hosszadalmas és meggyőződésünk szerint indokolatlan határidő-hosszabbítási eljárást.
Mára egyértelművé vált az is, hogy a jelenlegi szabályozás azzal, hogy a minden lényeges érdemi döntést felelősen meghozó elsőfokú ügyésztől eltávolítja és magasabb szintre helyezi a határidő meghosszabbításáról, illetve meghosszabbításának határidejéről történő rendelkezést, a feltételezett céljával ellentétben éppen a hatékony nyomozás és a nyomozásfelügyelet legjelentősebb gátja ezáltal.
A nyomozó hatóság tagja a bűnügy nyomozása helyett az iratok felterjesztéssel történő előkészítésével foglalkozik. Előfordul az is, hogy mire az iratok a határozattal együtt a nyomozó hatósághoz visszaérnek, már újabb hosszabbítás válik szükségessé. A főügyészség és a Legfőbb Ügyészség ügyészének határozata pedig a gyakorlatban elsősorban a nyomozó hatóság és az elsőfokú ügyész előterjesztésén és nem az iratok mélyreható ismeretén alapul. Így a nyomozási határidő meghosszabbításának jelenlegi menete részben felelős a nyomozások elhúzódásáért, és szerintünk káros hatással van a nyomozói és ügyészi munka minőségére és költséghatékonyságára egyaránt.
A javaslatban foglalt módosítás ennek kíván gátat szabni azzal, hogy a nyomozás határidejének meghosszabbítását a nyomozás elrendelésétől számított egy évig a nyomozást felügyelő ügyészség hatáskörébe helyezi. A nyomozás felügyeletét végző ügyész így ellenőrizni tudja, hogy a bizonyítás feladatait és menetét ésszerűen határozták-e meg, a szükséges nyomozati cselekményeket elvégezték-e, illetőleg a még elvégzendő feladatok tükrében hosszabbítja meg a nyomozás határidejét. A nyomozó hatóságnak pedig több ideje marad az érdemi munkára. A javaslatban foglalt módosítás ezért mindenképpen támogatandó.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Országgyűlés! Jelentős a javaslatnak az a rendelkezése is, amely átalakítja a titkos információgyűjtés eredményei bizonyítékként történő felhasználásának a feltételeit a büntetőeljárásban. Titkos információgyűjtés elrendelésére kizárólag a nyomozást megelőzően, a felderítési szakaszban kerülhet sor. Ekkor még nem áll a hatóságok rendelkezésére a büntetőeljárási gyanú megállapításához elegendő információ, a feltételezett bűncselekmény vagy bűncselekmények nem határolhatók be teljes pontossággal, ahogyan a feltételezett elkövetők mindegyike sem azonosított.
A titkos információgyűjtés során rendszerint ismertté válnak az engedélyben nem megjelölt személyekre vonatkozó konkrét bűncselekmény bizonyítására alkalmas vagy jövőben tervezett bűncselekményekre utaló adatok. Ezért támogatandó a javaslat arra irányuló módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a titkos információgyűjtés eredménye a jelenlegi lehetőségeken túl is felhasználható legyen.
Tisztelt Ház! A javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a jelentősebb terjedelmű ügyekben az eljárás során keletkezett iratokról a jogosultak részére a másolatot elektronikusan, illetve elektronikus adathordozón adja ki. Az eljárásokban a mai kor technikai vívmányait a jelenleginél szélesebb körben kell alkalmazni a javaslat elfogadása esetén.
Kiemelkedően fontos szempont volt, hogy napjaink környezetvédelmi elvárásaival már nem egyeztethető össze a nagy terjedelmű, esetenként több ezer oldalas iratok gyakran több példányú, papír alapú másolása. A javaslatban foglalt módosítás kétségtelenül gyorsabbá, költség- és környezetkímélőbbé teszi az eljárást, ezért a magunk részéről azt támogatjuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat megfelelően szolgálja a kitűzött célokat, ezért azt a Fidesz frakciója támogatja. Bízom benne, hogy a többi párt frakciói is hasonlóképpen fognak vélekedni és támogatják a javaslatot, természetesen azzal, hogy azt gondolom, hogy az előterjesztő és a kormánypárti frakciók is értékelni fogják azokat a módosító javaslatokat, amelyek benyújtásra kerülnek a törvényjavaslathoz.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)
