DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát a törvényjavaslat 124. §-ával kapcsolatosan szóltam hozzá, amely akként szól, hogy a fellebbezési tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakat ismerteti. Itt az iratismertetéssel kapcsolatban, ami nem túl jelentős, de egyetlenegy gondolatot szerettem volna még ehhez a vezérszónoki felszólalás végén elmondani, hogy igen, ez valóban a tárgyalást rövidíti és egységesíti az eljárást. Hogy az ügyvédeknek mi ezzel kapcsolatban a tapasztalata? Az, hogy vannak olyan tanácsok, amelyek három mondatban szokták az iratismertetést megtenni, mások pedig egy kiselőadással, szinte egy doktori disszertációval készülnek fel az anyagból, és a bizonyítási eljárásokat is részletekbe menően és folyamatosan ismertetik, valamennyi eljárási cselekményt, valamennyi képviselői indítványt, a tanúk beszédeit. És ez a javaslat ezt egyértelműen lerövidíti, egységesíti, és ez valóban elvárható a jogi képviselőktől, az ügyvédektől, a felektől, hogy a tárgyalásra felkészülten menjenek. Nem ott kell megismerniük az anyagot, a bíróságnak, megyei bíróságnak nem ez a feladata. Tehát ezt a paragrafusát is mindenképpen üdvözöljük ennek a változásnak.
De az összegzésről akartam volna még néhány gondolatot mondani. Már sokat elmondtam a felszólalásom első részében arról, hogy mik azok, amik üdvözlendők, mik azok, amik jók, és egypár gondolatban egy kisebbfajta bírálatot is meg kívántam volna fogalmazni ezzel kapcsolatban. Tehát összegezve, a benyújtott törvényjavaslat kapcsán meg kell jegyezni, hogy a bírósági eljárások gyorsítása és a bíróságok hatékony működése érdekében a kormány viszonylag csekély mértékben kívánja változtatni a polgári perrendtartást, a büntetőeljárási törvény, illetve a Bht. rendelkezéseit. Ezzel szemben a tartalmát is jelentősen átszabva 110 paragrafus terjedelemben módosítja a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt, illetve a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy a kormány a javaslatában a gyorsítás ürügyén inkább a bírói szervezet és az igazgatási rendszer átalakításán munkálkodik. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítása kapcsán az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételének módosítása és jogköreinek átszabása nem a gyorsítást, hanem a jelenleg megkövesedett vezetési rendszer fenntartását és a kormány dominanciájának bevezetését szolgálja. A megkövesedett vezetési rendszer jelentős számú, közel 20 éve hivatalban lévő bírósági vezetők cseréje ellen ható tényező. Ugyan az OIT-ban már az új javaslat szerint csak öt bírósági felsővezető foglalhat helyet, de a gyakorlatnak megfelelően, ha a megyei bírósági elnök kinevezéséről vagy magasabb bírósági vezető kinevezéséről döntenek, a tanács továbbra is a hivatalban lévő vezető mellett fog állást foglalni.
Az OIT fennállása alatt hivatalban lévő vezetők pályázata esetén, egy-két kivételtől eltekintve, nem fordult elő, hogy új pályázót vagy úgynevezett külsőst, vagy más bírósági egységből pályázót neveztek volna ki. A bíróságok vezetésében pedig igény volna az úgynevezett költségvetési gazdálkodási vezetői szinten való frissítésekre is, és ezzel a kormány korábbi javaslata is ellentétes, és az is, hogy a megyei vagy az ítélőtábla-elnöki szinten a két 6 éves ciklus után az OIT kétharmados többségének az adott ítélőtábla-, illetve megyei bírósági elnökök újraválaszthatóak, és ezáltal legalább 18 évig is betölthetik a pozíciót. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjai között, létrejövetele óta általában egyharmadot kitevő mértékben ilyen vezetők vannak, akik szinte magukat ellenőrzik és irányítják. Ez alkotmányosan is aggályos, de a kinevezés szempontjából is olyan helyzetet teremt, hogy én kinevezlek téged, te pedig majd szavazol rám.
Indokolt megfontolni így azt is, hogy az OIT tagjai közé ítélőtábla-, illetve megyei írósági elnök, elnökhelyettes ne is lehessen megválasztható. Ha mégis, akkor a bíró tagok létszámának maximum egyharmadát érjék el, tehát még kevesebb legyen, az ötnél is kevesebb az úgynevezett bírósági felsővezetők száma.
(22.00)
És maximum két ciklust lehessen ítélőtáblai vagy megyei vezetőként eltölteni. De az helyes, hogy az OIT-tagság csak egy alkalommal lehetséges.
Az igazságszolgáltatás irányításában a megyei bíróságoknak van igazgatási funkciója, amelyet az ítélőtáblák felállítása megbontani látszott annak idején. Minden elv az ellen szólt, hogy az ítélőtáblák igazgatási pozíciót kapjanak. Ezt a rendszert bontaná meg a javaslat 40. § (3) bekezdés második változata, miszerint az ítélőtábla-elnök a fogalmazók regionális képzését koordinálja. Ugyanilyen szabály a bírói pályázatok elbírálásával összefüggően a bírósági szervezeti törvény 84. § módosításánál a táblabírósági jogkör kibővítése, a pályázók meghallgatása során a meghallgató bírói tanácsban való részvételi jog és a szavazati jog bevezetése a két táblabíróval.
Az igazgatási rendszer jelenlegi helyzetében az ítélőtáblák részleges jogkörének felvetésével egységét veszíti, így el kell dönteni, hogy a tábláknak legyen-e igazgatási jogköre, vagy sem. Köztes megoldás csak zavarokat okoz, és a Legfelsőbb Bíróság elnökének egy esetleges egyéni szándékát erősíti a táblák súlyának növelésére, amit a személyzeti politikájából talán már látni is lehet.
Az OIT kinevezési gyakorlatát figyelembe véve látható, hogy az hektikus, hiszen nemegyszer előfordult, hogy megyei bírósági elnöki pályázattal kapcsolatos összbírói értekezlet véleményét jelentős támogatói többség ellenére sem fogadta el. Mindezek miatt szinte indokolatlan az, hogy a bírósági felsővezetők tekintetében a bírói testületek is véleményt nyilvánítsanak, vagy ha véleményt nyilvánítanak, akkor ennek legyen nagyobb jelentősége, mert így a jelenlegi formában gyakorlati jelentősége nincs. Ez látszat demokratikus intézményként maradt fenn, de nem sok jelentősége van.
A polgári perrendtartás és a Vht. módosítása igazából kevésbé szolgálja a gyorsítást. Önmagukban többségében hasznosak ugyan ezek a szabályváltozások, de az eljárások időtartamát jelentékenyen nem fogják érinteni. Az ügyek átosztásának, hatásköri átrendezésének ígérete, a megyei első fok terhének csökkentése hiányzik a javaslatból, és még egyéb más javaslatokat is vártunk volna.
Az elgondolást, illetve irányt nagyon jónak tartjuk, tényleg sok olyan ötlet van benne, amit pozitívan értékelünk. Összességében pozitívan értékeljük ezt a javaslatot és meggondoljuk még a támogatását.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
