DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Akkor még azt az 5 percet szeretném kihasználni. Tehát ahogy mondtam, a Cser-Palkovics és Rubovszky képviselő urak módosító indítványa egyrészt kihúzná a méregfogát ennek az OIT összetételére vonatkozó új szabálynak, tehát nincs kétharmados döntés, továbbra is csak egyszerű többséget igénylő döntés van.
Másrészt viszont a bírósági vezetők kinevezését a képviselő urak módosító javaslata az OIT hatásköréből az OIT elnökének hatáskörébe utalná. Kérem, még egyszer, csak hogy ízlelgessék, nem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nevezné ki a jövőben az ítélőtábla-elnököt, megyei bírósági elnököt és ezek helyetteseit, hanem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. Hogy mi ennek a magyarázata? Egy nagyon világos és szigorú pályázati rendszert ír le ez a törvény, ebben a pályázati rendszerben érkeznek be a pályázatok, és tulajdonképpen a különböző bírói önigazgatási testületek, önkormányzati szervek, bírói tanács véleményezik ezeket a pályázatokat. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke elé terjesztik majd fel ezt a javaslatot, és az OIT elnöke eldönti azt, hogy kit neveznek ki.
Ennek az a magyarázata többek között, hogy az OIT elnökének jogköreit az ellenőrzésben is nagyon erősítené a javaslat. Tehát egyrészt kinevezi, másrészt ellenőrzi is ezeket a bírósági vezetőket. Nem gondolom, hogy a kormány tenyerelne rá az igazságszolgáltatásra, ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országgyűlés által választott, független legfőbb bíró nevezi ki a megyei bírósági vezetőket, ahogyan egyébként például ez az ügyészi szervezetben is így van. Csak úgy zárójelben jegyzem meg. Ettől még az ügyészség független a kormánytól, független a végrehajtó hatalomtól. Megjegyzem, számos országban van ez a gyakorlat, tehát még azokban az országokban is van ilyen gyakorlat, ahol Bárándy képviselő úr modellje szerint a kormánynak vannak igazgatási jogai, mégpedig nem is kevés igazgatási jogai a bírósági szervezetben.
A képviselő urak módosító indítványukban fenntartanák azt a szabályt, hogy ha az adott vezető a vezetői tisztségre harmadik vagy negyedik alkalommal, tehát kettőnél több alkalommal pályázik, akkor a kinevezéshez az OIT hozzájárulása szükséges. Ennek nyilván az a magyarázata, hogy egy vezetői tisztségben két ciklust, azaz 12 évet lehet eltölteni, ezt követően az igazgatási vezetőnek továbblépésre van lehetősége. Tehát egy kicsit a bírói életpályát, az igazgatási vezetői életpályát is növelné ez a javaslat, ez a megoldás, másrészt pedig, ha végképp alkalmatlan egy vezető, akkor ezzel a szűrővel is ki lehet szűrni, hiába egyedüli pályázó például; ha az OIT úgy dönt, hogy az elmúlt 12 éve alapján nem akarja meghosszabbítani ennek a vezetőnek a megbízását, akkor megteheti az OIT, hogy kiszűri az ilyen bírósági vezetőket. És megint csak azt szeretném önöknek jelezni, hogy ez is a bíróságok függetlenségének teljes betartásával történik.
A képviselő urak módosító indítványában van szerintem egy, egyébként az OIT-tól és a Legfelsőbb Bíróságtól jött javaslat megfogalmazása, egy eljárási megfogalmazás, ami, azt gondolom, kissé forradalmasítja az eljárások gyorsítását. Mégpedig az a javaslat, hogy az eljáró bíróságot a jövőben a Legfelsőbb Bíróság egy tanácsa kijelölhetné, amennyiben az illetékes bíróság olyan mértékben leterhelt, hogy ott az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása, ami alkotmányos érdek vagy alkotmányos szempont, nem biztosítható, akkor más bíróságot jelölhet ki a Legfelsőbb Bíróság. Le van írva az az eljárási rend a módosító indítványban, hogy ezt hogyan kell megtenni. Ez adott esetben azt jelenti, hogy akár a Fővárosi Bíróságon vagy akár a Pesti Központi Kerületi Bíróságon nagyon feltorlódott ügyek mellé érkező új ügy akár áttehető más megyébe vagy más ítélőtáblához, és ott fogják letárgyalni az ügyet, ahol kevésbé leterhelt a bíróság.
A képviselő urak módosító indítványáról majd még később is szeretnék beszélni, remélem, lesz még rá lehetőségem.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
