DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Dorosz Dávid képviselőtársammal valószínűleg így fölosztottuk jó rendőrre meg rossz rendőrre a szereposztást, mert ami rám esett, az a szervezeti része ennek a törvénycsomagnak, ott tulajdonképpen, ha arra gondolok, hogy a végén nemet kell majd nyomnunk erre a törvénycsomagra, szinte a szívem vérzik. Mert nagyon sok előremutató és pozitív javaslat van ebben, ugyanakkor ebben a részben is van egy olyan lépése a kormánynak, amire nagyon komolyan föl kell hívnunk a figyelmet, hogy egy újabb térfoglalási kísérlettel állunk szemben.
Mielőtt belevágnék a részletek taglalásába, hasonlóan Gaudi képviselőtársamhoz, szeretnék néhány elvet fölvillantani, ami minket - ha úgy tetszik - vezérel egy ilyen igazságügyi törvénycsomag kritikájánál. Négy elvet említenék, ami álláspontunk szerint mindenképpen fontos, amikor arról gondolkozunk, hogy az igazságszolgáltatási szervezetrendszernek hogyan kellene kinéznie Magyarországon.
Az egyik ilyen elv, és főként az elmúlt 13 év negatív tapasztalatai alapján, az nem más, mint hogy a hatalmi koncentrátumok, a túlhatalmi helyzetek ellen nemcsak össznemzeti, állami szinten, hanem az egyes szervezetrendszereken belül is fel kell lépni. Tehát nem megengedhető, hogy egy mégoly autonómnak mondott szervezetrendszeren belül is kiskirályságok, ellenőrizhetetlen hatalmi gócpontok alakuljanak ki. Tehát a hatalmi koncentrátumok megbontása nagyon fontos cél, illetve elv, amikor hozzányúlunk a Bszi.-hez és egyáltalán, az igazságszolgáltatási szervezetrendszerről - például az alkotmányozási folyamatban - bárki gondolkodni kíván.
A második fő elv az átláthatóság, hiszen hiába nem kivételesen a végrehajtó hatalomról vagy a közigazgatás egyes szerveiről beszélünk, az igazságszolgáltatás esetében is nem egyszerűen alkotmányos joguk, de hát morális joguk van a polgároknak arra, hogy elvárják, hogy ez a hatalmi ág is számot tudjon adni a teljesítményéről, hogy a működése, a döntéshozatali mechanizmusa - amivel kihat a polgárok életére, vagyoni viszonyaira, életkörülményeire - világos, indokolt, átlátható legyen.
(19.50)
Ezt mondom úgy, hogy ebben a Házban én már többször szóltam az ellen, hogy például parlamenti képviselők, kormányzati személyek, kormánymegbízottak az igazságszolgáltatást ne minősítsék, ne adjanak egyedi döntésekben jó tanácsokat. Én ezt tartom egyébként gyakorló ügyvédként is. Viszont az állampolgárt megilleti a jog, hogy véleményt tudjon formálni a bírói tevékenységről is.
A harmadik fő elv a minőségi jogszolgáltatás, illetve a minőségi jogszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés joga, tehát ha úgy tetszik, ez is egyfajta tág értelemben vett közszolgáltatás, ahol a jó közszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés területi kötődéstől, lakhelytől és vagyoni helyzettől függetlenül kell hogy mindenkit megillessen.
Végezetül, és ha úgy tetszik, majdhogynem elsősorban említeném azt, hogy akkor, amikor az igazságszolgáltatási szervezetrendszer átalakításán gondolkodik a jogalkotó, akkor egy fundamentális alkotmányos elv ennek a hatalmi ágnak a függetlensége, a pártpolitikai befolyástól való mentessége. Ehhez képest a törvényjavaslatnak egyrészt az a célja, amit itt már előttem szóló képviselőtársaim is üdvözöltek, hogy a joggyakorlat egységességét kívánják több ponton elősegíteni. Ez mindenképpen üdvözlendő, segíti a jogbiztonságot, segíti a kiszámíthatóságot a polgárok irányába, hiszen jó néhány olyan jogterületről tudunk, ahol a különböző bíróságok meglehetősen egyenetlen és következetlen joggyakorlatot alakítottak ki. Tehát az a cél, ami a jogegységi munkát kívánja erősíteni, hangsúlyt kíván fektetni a joggyakorlat tudományos elemzésére, ez mindenképpen üdvözlendő, segíti a minőségi jogszolgáltatást.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szervezetét illető változások, változtatási javaslatok mindenképpen jó irányba mutatnak, ugyanezeket a javaslatokat - ezt jobbikos képviselőtársaim már elmondták, én is el tudom mondani - az LMP programja is egyébként már előrevetítette. Az egyik legnagyobb probléma a ’97 óta eltelt időszakban, hogy az OIT jelenlegi struktúrájában kialakultak olyan hatalmi gócpontok, amik nem teszik lehetővé azt, nemcsak hogy a jogszolgáltatást kereső polgár, de hogy az egyszerű bírák is átlássák az igazságszolgáltatási igazgatás szervezetrendszerét. Arról beszélek, hogy ma Magyarországon egyszerre diszponál a megyei, fővárosi bírósági elnöki szint a bíróságok infrastruktúrája felett, és ugyanakkor az OIT-ban is nagyjából ők gyakorolnak meghatározó befolyást, és ez nincsen rendjén.
Éppen ezért az LMP minden olyan kezdeményezést üdvözöl, ami egyrészt a bírósági vezetőknek az OIT-ban való részvételét visszaszorítja, ami korlátozza az újraválaszthatóságot. Jegyzem meg: ezzel kapcsolatban éppen tegnap voltak szívesek egy tárgysorozatba-vételi kérelmünket leszavazni, tehát hogy a közjogi rendszer egészén belül az újraválaszthatóságot korlátozzuk, illetve korlátozza a pozícióban eltölthető ciklusok számát. Annyi észrevételem lenne ezzel kapcsolatban, hogy talán a megyei, fővárosi szint alatt is megfontolásra érdemes az igazgatási vezetők mandátumát korlátok közé szorítani, tehát hogy egy kerületi, városi bírósági elnöki tisztséget se lehessen korlátlan számú ciklusban betölteni. Én ezt mindenképpen javasolnám megfontolni az előterjesztőnek, mert számunkra így egységes logikai egész az a javaslat, amit ebben a tekintetben tartalmaz az előterjesztés.
Ugyanakkor az Igazságszolgáltatási Tanács összetételével kapcsolatban van egy komoly aggályt felvető javaslata a kormánynak. Mégpedig arról van szó, hogy önök most Matolcsy Györgyöt is be kívánják ültetni az OIT-ba, ezzel némiképpen megkavarva az OIT-on belüli szavazati arányokat, és az az indokolás, amit Matolcsy úrnak az OIT-on belüli szereplése mögé tettek, az egyszerre meglepő és mulatságos. Önök azt mondják, hogy az OIT, illetve az igazságszolgáltatás, a bírói szervezetrendszer egy költségvetési fejezet, gazdálkodik. Ezt tudtuk eddig is, és azt gondolom, hogy ez az igazságszolgáltatás működésének a természetes velejárója. De ha ezt a logikát viszem tovább, akkor tulajdonképpen fölvethető a kérdés, hogy Réthelyi Miklós miért nem kap helyet az OIT-ban, hiszen a jogászképzés egy nagyon fontos előfeltétele a minőségi bírói munkának. Arról nem beszélve, hogy önök itt nagyon helyesen egyébként a pályaalkalmassági feltételeket is szigorítani kívánják. Itt nyilván vannak egészségügyi feltételek, tehát a nemzeti erőforrás miniszterének feltétlenül helye lenne.
De rögtön fölvetődik a kérdés, hogy Fellegi Tamás miért nincs az OIT-ban, hiszen mi magunk is költségvetési módosító javaslatot is előterjesztettünk annak érdekében, hogy a bíróságok informatikai fejlesztése nagyobb léptékben haladjon előre, az informatikai ellátottsága a legkisebb bíróságoknak is valamilyen elfogadható szintet üssön meg, tehát Fellegi Tamásnak is helye van. És mehetünk így sorban. Azt gondolom, hogy eljuthatunk egészen odáig, hogy miután az egyházak nyilvántartását bíróságok vezetik, sőt a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos jó néhány döntés is kiköthet bíróságokon, nem értem, hogy Semjén Zsolt OIT-tagsága még miért nem merült föl a kormányban. Ezt végigvihetjük. Nyugodtan tudnék én most érvelni Fazekas Sándor OIT-tagsága mellett is, hogy hiszen az, hogy milyen a minőségi jogszolgáltatáshoz való hozzáférés vidéken, egyes térségekben, ez egy alapvető problémája a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának, tehát Fazekas Sándornak is természetesen helye lenne az OIT-ban.
Igen ám, csak ennek a logikának egy problémája van, hogy tulajdonképpen beteljesedne Varga képviselőtársam álma, amit egy-két hónappal ezelőtt itt meggondolatlanul elmondott, nem titkolt eléggé, hogy akkor napirendre kerülhetne a bíróságok kormány alá rendelése. (Derültség és közbeszólások a Fidesz soraiból, többek közt: Ezt most mondta Bárándy. - Az MSZP támogatja.) Az MSZP lehet, hogy támogatja, mi nem támogatjuk. (Dr. Bárándy Gergely: Nem azt támogatjuk.) És még egy kérdésben van vitánk természetesen a Szocialista Párttal az OIT összetételét illetően, hogy mi azt sem támogatjuk, hogy ellenzéki képviselőkel bővüljön az OIT politikusi felhozatala. Tudniillik én azt gondoltam idáig, legalábbis egy ideig követve az alkotmány-előkészítés folyamatát, hogy talán azért abban nincsen komoly vita kormányoldal és ellenzék között, hogy a bíróságok továbbra is egy önálló hatalmi ágat képviselnek, legalábbis Salamon képviselőtársam megerősítette azt, ami az elmúlt húsz évben azért egy elvi tétel volt.
Nincs szükség arra, hogy a pártpolitikai motívumokat akár ellenzéki képviselőkkel, akár további miniszterekkel erősítsük az OIT-ban. Ami felvethető, és érdemes lenne végiggondolni, hogy az igazságügy területén működő további szakmai kamaráknak - három kamaráról van szó, a szakértői kamaráról, a végrehajtói és a közjegyzői kamaráról -, esetleg nekik lehetne képviseletet biztosítani egy OIT-ban. Egy dolog viszont nagyon fontos: ha elmozdulunk abba az irányba, hogy a kormányzati befolyás nő az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban, nagyon nehéz lesz másként értelmezni, mint hogy a narancsuralmi gépezet egy újabb hatalmi ágat kíván uralma alá hajtani.
És innentől kezdve azért nehéz a helyzetem, mert tulajdonképpen ezt leszámítva a szervezetrendszert érintő további javaslatok igazából üdvözlendők. Üdvözlendők nemcsak az OIT-ot egyébként érintő és az előbb már említett változtatási javaslatok, de az is, amit egyébként például az átláthatóság növelése tekintetében indítványoz a kormány. Itt egy apró javaslatunk van, amit módosító javaslatként elő is terjesztettünk, hogy amennyiben az együttalkalmazási tilalom alól felmentést ad az OIT, akkor ezt is egy olyan határozatba foglalja, ami utána hozzáférhető az átlagpolgár számára. És fontos lenne természetesen, hogy az elektronikus információszabadságról szóló törvény szellemében az OIT különböző határozatait, egyáltalán az OIT működését is ugyanúgy átláthatóvá tegyük, mint egyébként a különböző más államhatalmi, közigazgatási szervek tevékenységét.
Alapvetően üdvözöljük a bírák kinevezésére és előmenetelére vonatkozó javaslataikat, bár megjegyezném, hogy itt az igazi aggály nem is a bírák, de még csak nem is bírósági titkárok kiválasztásával, kinevezésével kapcsolatos, hanem a fogalmazókéval.
(20.00)
Ezt nem kezeli ez a törvényjavaslat, és a legtöbb visszás helyzet pontosan a bírói pálya kapujában történik, hogy hogyan válhat egyáltalán valakiből fogalmazó.
Hiányoljuk továbbá az előzetes teljesítményértékeléshez kötött, országosan egységes, világos, normatív és ellenőrizhető, egyértelmű bírói előléptetési rendszer bevezetésére való szándékot.
Szeretnénk azt is megemlíteni, hogy az OIT által megalkotandó módszertannak a szignálási rendet illetően országos szinten is képesnek kellene lennie a bírák egyenlő munkaterhének biztosítására. Ez azért nagyon fontos, mert jelenleg is azért főként vidéken van eset arra, hogy egyik megyéből a másikba átküldenek bírákat, viszont célszerű lenne megint csak a hatékony és minőségi jogszolgáltatás érdekében, ha ennek lenne egy egységes országos rendszere és egy országos monitoringja az OIT-on belül.
Amit még szeretnénk némi kritikaként elmondani, ez az, hogy ez a törvényjavaslat a panaszeljárások újraszabályozására nem igazán tesz kísérletet, és pontosan azért, hogy az állampolgárok bizalmát erősítsük az igazságszolgáltatásban, megfontolandó, hogy a számonkérhetőséget, és nem is egyszerűen a számonkérhetőséget, hanem az állampolgári panaszok kezelésének a rendjét világos, kiszámítható és a polgárok által hozzáférhető módon rendezze a törvény. Hiányoznak a bírói etikai kódex felülvizsgálatára vonatkozó szabályok, és ezt én egységben kezelném azzal a kritikával, amit itt a panaszeljárással kapcsolatban elmondtam: kulcskérdés, hogy az állampolgárok - függetlenül a változó politikai viszonyoktól - megbízzanak a bíróságok minőségi és pártatlan működésében. Ez viszont nem lehet pusztán csak egy elvárás, emellé oda kell tenni egy olyan etikai normarendszert és egy olyan panaszkezelési eljárásrendszert, amely egész egyszerűen egy biztosíték, garancia az állampolgárok kezében.
Én ennyit szerettem volna elmondani a szervezetrendszerrel kapcsolatban, megjegyezve azt, hogy alapvetően jónak tartjuk a javaslatot, ugyanakkor az, hogy a kormányzati súlyt most már a médiarendszer után itt az igazságszolgáltatáson belül is növelni, erősíteni kívánják, ez egész egyszerűen hajmeresztő, indokolatlan és elfogadhatatlan.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP, az MSZP és a Jobbik soraiból.)
