DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE (Fidesz): A jogszabályi változás részeként a magyar perjogi hagyományokhoz visszatérve sor kerül annak újbóli jogszabályban, törvényben történő rendezése, hogy melyek azok a felperesi cselekmények, amelyek nem eredményeznek keresetváltoztatást. A Pp. jelenlegi szabályai a keresetváltoztatás lehetőségét gyakorlatilag végletesen kitágították, jelenleg az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a felperes a keresetét bármikor megváltoztathatja.
A bíróság elutasíthatja ugyan a keresetváltoztatást arra való hivatkozással, hogy ez ellentétes a polgári perrendtartás 8. §-ában megfogalmazott jóhiszemű joggyakorlás követelményével, azonban kifejezett rendelkezés hiányában a bíróságok tartózkodnak a beavatkozástól és a gyakorlatban a keresetváltoztatás lehetőségének ilyen fokú kibővítése a perelhúzást ösztönözte. Mindez akkor is igaz, ha a per elhúzása nem elsősorban a felperes érdeke, de az alperesnek is joga van arra, hogy az ellene folyó per ésszerű időn belül befejeződjön. A javaslat szerint kötelező a jogi képviselet a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben, a per minden szakaszában, így a jogorvoslati eljárásban is. Ez alól azonban jó néhány kivétel van, például a vagyonjogi perek között azok, amelyekben a pertárgy értéke a 30 millió forintot nem haladja meg; azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásokban okozott károk megtérítése iránt indítanak; a cégekkel kapcsolatos perek közül a cég szervei határozata bírósági felülvizsgálata iránt indított perek.
(21.40)
A megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos perek; a közigazgatási perek, itt ugyan van kivétel; sajtó-helyreigazítási perek, személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett perek, a perelhúzás miatt indított kártérítési perek; megállapításra irányuló perek közül azok, amelyek esetében a pertárgy értéke, ha marasztalás kérhető lenne, a 30 millió forintot nem haladja meg; azok a perek, amelyet külön törvény utal a megyei bíróság hatáskörébe.
Kötelező jogi képviselet esetén a bíróság az alperest tájékoztatja arról, hogy a jogi képviselő meghatalmazásáról kell gondoskodnia. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a jogi képviselő közreműködése nélkül való eljárásjog következményeire. A javaslat nem változtat azon, hogy kit kell jogi képviselőnek tekinteni kötelező jogi képviselet esetén. Így továbbra is eljárhat ilyen ügyekben jogi képviselőként az ügyvéd vagy ügyvédi iroda, természetesen ide nem értve az ügyvédjelöltet, jogi személy és egyéb gazdálkodó szerv jogtanácsosa, itt is ide nem értve a jogi előadót, egyes perekben a szabadalmi ügyvivő, és egyéb perbeli képviseletre jogosult személy, ha jogi szakvizsgával rendelkezik.
Kötelező jogi képviselet esetén, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyeiben is jogi képviselőként eljárhat, ebben az esetben úgy kell őt tekinteni, mintha jogi képviselővel járna el. A javaslat szerint a felperes számára kötelező jogi képviselet esetén főszabály szerint az alperes érdemi ellenkérelme előadását követő 30 napon belül engedi meg a keresetváltoztatást. Lehetővé teszi emellett akkor is a keresetváltoztatást, ha abba az alperes beleegyezik. További kivételként megengedi a keresetváltoztatást az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig, abban az esetben, ha a felperes olyan tényre, bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírósági vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az első tárgyalást követően jutott a tudomására, és ezt igazolja. A javaslat szerint nem minősül keresetváltoztatásnak, ha a felperes a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül, annak megalapozására új tényeket hoz fel, vagy a felhozottakat kiigazítja; eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállt változás folytán más dolgot vagy kártérítést követel; a keresetét leszállítja, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy követelésekre, illetőleg a járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszti; megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követel.
A törvényjavaslat a Pp. 147/A. §-ának beiktatásával ugyancsak határidőhöz köti a beszámítási kifogás és a viszontkereset előterjesztését kötelező jogi képviselet esetén, amelyre az alperesnek az első tárgyalást követő 30 napot enged. Az alperes a Pp. törvényjavaslattal beillesztett 146/A. § (3) és (4) bekezdése szerinti keresetváltoztatás esetén a keresetváltoztatás közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő beszámítási kifogását vagy viszontkeresetét. A beszámítási kifogás előterjesztésére csak azt követően van mód, hogy a beszámítani kért követelés lejárt, ezért a törvényjavaslat lehetővé teszi a per folyamán lejárt követelések beszámítását is, azzal a megszorítással, hogy annak csak 30 napig van helye.
A törvényjavaslat ismételten a polgári peres eljárás részévé teszi azt a korábbi szabályt, amely szerint a jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáiban a keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívüli elintézését. A gyakorlati tapasztalatokra is figyelemmel a törvényjavaslat módosítja a kötelező egyeztetés szabályait. A törvényjavaslat alapján a jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáiban a keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívüli elintézését. Amennyiben ez nem jár sikerrel, a felperesnek a keresetlevélhez kell csatolnia az egyeztetés keretében keletkezett nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat, levelezést, jegyzőkönyvet, illetve azt az iratot, amellyel igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte. Az iratoknak tartalmazniuk kell az előzetes levélváltás, illetőleg az előzetes tárgyalás, jegyzőkönyvkészítés során felmerült véleményeltérés adatait, az esetleges előzetes elszámolás eredményét, továbbá ha az üggyel kapcsolatban bírósági vagy más hatósági határozat született, annak az ügyszámát és tartalmának lényegét. Ezen eljárás mellőzésére akkor van lehetőség, ha a felek a köztük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek, ebben az esetben a keresetlevélhez értelemszerűen ezt a jegyzőkönyvet kell csatolni.
A jogvita peren kívüli elintézését a Pp.-ben szabályozott eljárásrend szerint nem kell megkísérelniük a feleknek abban az esetben, ha a keresetindításra jogszabály 60 napnál nem hosszabb határidőt állapít meg; a negyedik részben meghatározott különleges eljárásokban; a fizetési meghagyásos eljárást követő perekben és a külön törvény eltérő rendelkezése esetén az egyéb nemperes eljárásokban. A peres eljárások gyorsítása érdekében a törvényjavaslat soron kívüli eljárást ír elő az ügy áttételére. Kizárás kérdésében is a bíróság soron kívül határoz. A bírósági erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi rövidített ítélet hozatalát a felek hozzájárulása esetén.
Az iratok ismertetésére is új szabályt ír elő a javaslat, így nem feltétlenül kerül sor olyan okiratok ismertetésére, amelyek mindkét fél számára jól ismertek, aránytalanul sok időt elvéve a tárgyaláson rendelkezésre áll időből.
A közigazgatási perek szabályai az alábbiak szerint változnak a javaslat elfogadása esetén. A törvényjavaslat szigorítja a közigazgatási perek szünetelésének lehetőségét, amelyre csak egyszer ad lehetőséget, arra is csak akkor, ha a keresetlevélben előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet már elutasította, vagy később előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet nem bírálta el, vagy azt elutasította a bíróság.
A javaslat a Fővárosi Bíróság munkaterhének csökkentése érdekében újabb közigazgatási ügytípusok esetén vezeti be azt a szabályt, hogy az ügy elbírálására illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapítja meg, míg jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén az a bíróság illetékes, ahol a szervezet belföldi székhelye található. Így a korábban felsorolt illetékességi okokon kívül a törvényjavaslat alapján indult felülvizsgálati eljárásokban a közúti közlekedési törvény, a közbeszerzésről szóló törvény, abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem a törvényben meghatározott központi költségvetési szerv, a mezőgazdasági, agrárfejlesztési, valamint a halászati támogatások és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti lehetőségekkel egészíti ki.
A törvényjavaslat lényeges eleme, hogy a közigazgatási perekben fő szabállyá teszi annak tárgyaláson kívüli elbírálását. E rendelkezés indoka, hogy ezáltal nem kell tárgyalást tartani azokban a perekben, amikor mindkét fél elegendőnek tartja kérelmeinek írásbeli előterjesztését. Ezáltal a törvényjavaslat eredményeképpen az alperes közigazgatási szervek is számolhatnak azzal, hogy kevesebb tárgyaláson kell képviseletüket biztosítaniuk. A tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, az alperes közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(21.50)
A közigazgatási eljárásban szerepelt ellenérdekű felet a bíróság a Pp. 332. § (5) bekezdése szerint megküldött értesítésében figyelmezteti, az annak kézhez ételétől számított 8 napon belül írásban tárgyalás tartását kérheti. A tárgyalástartás iránti kérelem beavatkozás bejelentésének minősül. A jogviták különbözőségére figyelemmel a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság tárgyalás tartásáról döntsön, és e döntését indokolnia nem kell.
A törvényjavaslat módosítja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt is. Egyrészt a bírósági végrehajtóra, végrehajtó-helyettesre és végrehajtójelöltre új összeférhetetlenségi szabályt állapít meg azzal, hogy kimondja, ezek a személyek nem lehetnek választottbíróság tagjai. Gondoljunk bele, milyen furcsa lenne a végrehajtó helyzete, ha az általa választottbíróként hozott ítéletet kellene végrehajtania.
A javaslat szerint a miniszter a korábbiakon kívül a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha a tartós helyettesítés egyéves időtartamának lejártáig nem kerül sor a tartós helyettesítés meghosszabbítására. Ezzel az új rendelkezéssel van összhangban, hogy a végrehajtó tartós távolléte miatt elrendelt tartós helyettesi kirendelést a távollét megszűnésével meg kell szüntetni, egy év elteltével pedig a kirendelés megszűnik. A kirendelés az egyéves határidő lejártát megelőzően a miniszter engedélyével hosszabbítható meg.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a végrehajtói állás betöltésének részletes szabályai körében a pályázók értékelésének szempontrendszerét és az értékelés módját is rendezi a miniszter miniszteri rendeletben, így az értékelés kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá válik. A végrehajtóvá kinevezés feltételeinek módosítására a bíróvá válás feltételrendszerével összhangban kerül sor. A bírósági végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek fegyelmi ügyeiben a fegyelmi bíróság helyett, mint ahogy a bírák esetében is, a továbbiakban szolgálati bíróság jár el.
Összegzésként elmondható, hogy a javaslat a jogkereső polgárok érdekeit szolgálja, csökkenti a bírósági eljárások hosszát, és a bíróságok működését hatékonyabbá teszi. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
