DR. BOHÁCS ZSOLT
DR. BOHÁCS ZSOLT
DR. BOHÁCS ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egységes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1810. számú törvényjavaslat az alábbi célokat szolgálja. Itt az előttem felszólaló államtitkár úr nagyon részletesen elmondta azokat a fontos információkat, amelyek szükségessé tették ezen paragrafusok vagy jogszabályhelyek változtatását, hiszen sok olyan problémát próbál kiküszöbölni, ami sokkal könnyebbé, egyszerűbbé teszi az úgymond természetes személyek lakóhelyének a megismerését, hiszen, mint említette már az államtitkár úr, volt egy olyan szabályozás, ami nem egyenlő feltételeket biztosított az itt szereplő személyek lakóhelyének megismerésével kapcsolatosan. Ennek részletes indokát már elmondta az államtitkár úr, én mélyebben nem kívánnék belemenni, de mindenféleképpen fontosnak tartjuk ezt a változtatást, hiszen gyakorló ügyvédként is elmondhatom, hogy voltak bizonyos szervek, amelyek sokkal könnyebben, egyszerűbben tudtak hozzájutni ezekhez az információkhoz, ellenben akik valóban sokszor használni kívánták volna ezeket az információkat, jóval nehezebben, körülményesebben tudták ezeket a feladatokat megoldani, vagy néha nehezebben ment.
Említette az államtitkár úr már több alkalommal is, hogy a cégjogi törvény módosítása hogyan, miként segíti elő a későbbiek során az eljáró cégbíróságok, illetve a céginformációs rendszerek munkáját, illetve az ott dolgozók munkáját, ami, úgy gondolom, nagyon fontos a későbbiek során, hiszen ki kell emelni mindenféleképpen a forgalom biztonságát vagy a hitelezői érdekek érvényesülését, valamint az adminisztratív terhek csökkentését, ami igenis, úgy gondolom, nagyon fontos a mostani időben, hiszen minél gyorsabban, hatékonyabban szeretnének dolgozni a jogászok, illetve az ügyvédek, vagy bármely céginformációs rendszerek megkaphassák ezeket az információkat, így úgy gondolom, ez a törvényjavaslat lehetővé teszi azt, hogy gördülékenyebben, hatékonyabban és könnyebben tudjanak az információkhoz hozzájutni.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény azon rendelkezését, amely szerint a céginformációs szolgáltatás során a cégbíróság és a céginformációs szolgálat az információ kiadását megelőzően a természetes személyek cégjegyzékbe jegyzett lakóhelyét összeveti a személyi adataival, hiszen ez is elhangzott már itt az előbb felszólalótól, de mindenféleképpen úgy gondolom, ez is fontos, hogy ezt a hatályon kívül helyezést meg kell tenni ennek érdekében, hogy könnyebben és gyorsabban juthassunk információkhoz.
Ugyanezen törvényjavaslat rendelkezik a cégeljárást elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezési kérelmekről, mert szintén eddig arra volt lehetőség, hogy az első fokon eljáró bíróságon, illetve a végzéssel megkapott információkat elektronikus úton lehetett benyújtott, a másodfokú eljárás során viszont még nem volt szükség arra, hogy akár papír alapon, illetve elektronikus úton működhessen. Az elektronikus cégeljárás a cégbíróságokon 2005. január 1. és 2008. július 1. között fokozatosan valósult meg és épült ki. A cégbíróságok és a cégek elektronikus kommunikációja kezdetben kettő cégformára, a kft.-kre, a korlátolt felelősségű társaságokra, valamint a részvénytársaságokra korlátozódott. 2006 júliusától valamennyi gazdasági forma esetében biztosította a cégtörvény azt a lehetőséget, hogy a cégbejegyzési, valamint a változásbejegyzési kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek lettek, s ennek eredményeként a cégbíróságok az érintett cégeket elektronikus úton tudták bejegyezni.
Ez a cégtörvény ezen túlmenően 2007. január 1-jétől valamennyi cégforma esetében lehetővé tette a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmek elektronikus úton történő intézését, így 2008. július 1-jétől pedig kizárólagossá tette az elektronikus cégeljárást, és megteremtette az egy munkaórás bejegyzést is. Itt már ugyan említést tettünk arról, hogy a másodfokú eljárásban is most már kizárólagosan 2011. április 1-jétől a jogorvoslati kérelmek elbírálására a cégtörvény 64. § (3) bekezdése szerint a Fővárosi Ítélőtábla lesz a kizárólagos illetékes.
Mindezek mellett a törvényjavaslat célja, hogy a 2009/109/EK irányelvet átültesse ezekbe az intézkedésekbe, hiszen itt már az előttem szóló államtitkár úr is említette, milyen fontossága van ennek az irányelvnek, hogy a részvénytársaságokra vonatkozó közzétételi és dokumentációs kötelezettséghez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkenhessenek. Itt a saját honlapon történő 30 napot megelőzően közzé kell vagy közzé lehet tenni, viszont nagyon fontos az, hogy ezek folyamatosan elérhetőek legyenek, illetve azok a dokumentumok, amelyeket közzétesznek, valóban hitelesek és a valós úgymond eredményeket és feltüntetett adatokat tartalmazza.
A törvényjavaslat ezen rendelkezése a társasági törvény 280. §-ának, valamint a tőkeegyesítő társaság határon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény 5. §-ának módosításával ültethető át. Ha ezek valóban megtörténnek, akkor én úgy gondolom, sokkal egyszerűbben és könnyebben lehet majd ezeknek a társaságoknak egy-egy átalakulását vagy akár a szétválását is közzétenni, hiszen a mostani eljárás során jóval bonyolultabb, nehézkesebb és költségesebb volt ezeknek az információknak a közzététele, illetve ezen eljárás módosítása. Úgy gondolom, jóval könnyebben és gyorsabban tudják a társaságok ezeket az átalakulásokat, illetve szétválásokat végrehajtani a társasági szerződés módosítása során.
A csődtörvény az elektronikus kommunikáció elterjedésére tekintettel rögzítette, hogy a csődeljárásban 2011. január 1-jétől a bíróságok és a felek közötti írásbeli közlések kizárólag elektronikus úton történhetnek. Úgy gondolom, ez nem lesz könnyű feladat, hiszen itt már említettük, 2005 és 2008 között vált folyamatossá ez az elektronikus eljárás, és ugye, itt nemcsak a bíróságoknak, hanem a gyakorló ügyvédeknek, jogászoknak is nagyon fontos volt az, hogy erre felkészülhessenek, és az elektronikus úton történő levelezést, illetve a beadványok közötti úgymond összhangot meg kellett teremteni. Egészen biztos vagyok benne, hogy ha ez már kialakul, és valóban évek óta jól működik, vagy működik a cégbíróságokon bármilyen eljárásban, úgy gondolom, a bírósági eljárás során is ez az úgymond elektronikus úton történő levelezés jóval gördülékenyebb és gyorsabb lesz, és talán az irathalmazok sem növekednek egy-egy irodában vagy akár a bíróságokon, vagy akár az ügyfeleknél, illetve a cégeknél.
Azt azért meg kell említeni, hogy az OIT tájékoztatása szerint a bíróságok egyik esetben sem tudnak megfelelni 2011. január 1. napjától kezdődően a fentiekben hivatkozott elektronizált ügyintézési kötelezettségnek, de azt tudni kell, hogy a civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának... - valamint a “Csőd- és felszámolási eljárások modernizációja” című projekt hivatott szolgálni az elektronizált folyamatok kiépítését és azok megteremtését. Reméljük, mihamarabb sikerülni fog ez az úgymond elektronizáció, hiszen úgy gondolom, gyorsabb, hatékonyabb és gördülékenyebb ügyintézést tesz majd lehetővé a felek, illetve a bíróságok között.
Erre tekintettel kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az előterjesztést, a törvényjavaslatot szavazataikkal támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
