DR. GAUDI-NAGY TAMÁS

Teljes szövegű keresés

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy olyan törvényjavaslat fekszik most előttünk, amelynek indíttatásával, céljával, a csődszabályozási tartalmával is egyet lehet érteni, nemcsak jogászként, hanem olyan személyként, amely helyébe bármelyikünk léphet, tehát bármelyikünk lehet egy olyan társasággal jogviszonyba kerülő személy, amely társaság kifejezetten családi érdekekből jött létre, kihasználva azt a lehetőségrendszert, amelyet most már az egy óra alatti cégalapítás, illetve a korlátolt felelősségű társaság valójában korlátlan, nem létező felelőssége jelent. Nagyon sok ilyen példát lehetne mondani. Bohács képviselőtársam is említette az ügyvédi praxisát, én is rengeteg ilyen esettel találkoztam, amikor pontosan az a módosítás, amit most helyre kíván iktatni ez a javaslat, helyre kíván tenni... - mégpedig az, hogy a természetes személyek adatai, lakhelye eltűnt a cégnyilvántartásból.
Milyen érdekes, milyen rejtélyes indok lehetett valóban az, ami az elmúlt pár évben sok jogalkotási feladata között, úgy látszik, ilyen kiemelt célként szerepelt a Gyurcsány-kormány programjában? Mi lehetett a célja? Nyilván az, hogy a konszernjogi szabályok, a háttér-felelősségi szabályok érvényesítéséhez döntő jelentősége van annak, hogy hogyan és milyen formában tud... - mondjuk, egy korlátolt felelősségű társaság, a jogviszonyba kerülő és fizetésképtelenség miatt a követeléséhez nem jutó társaság lehetőségei rendkívüli módon beszűkültek.
(14.40)
Ugyanis mit tudott tenni? Tipikus helyzet az, hogy minden nagyobb beruházási projektre cégbirodalmakat hoznak létre, egy óra alatt létrejött társaságokkal, valójában alvállalkozói hálózattal működtetik azt a vállalkozást, amit megcéloztak, és igazából a társaság mögött a szabályozás oka miatt sem, de ténylegesen sincs valójában vagyonfedezet. Ebben az esetben a társasági törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az a személy, az a tulajdonosi kör vagy az az ügyvezető, aki csalárd módon, tudatosan olyan üzletpolitikát folytat, amelynek a célja az, hogy visszaéljen a korlátolt felelősséggel, ebben az esetben személyes vagyonával felelősséggel tartozik annak érdekében, hogy ezt a felhalmozott tartozást kifizethesse.
Azonban a gyakorlatban a cégnyilvántartásból ezen adatok áttekinthető, gyors megismerhetőségének a kivétele ezt a hitelezővédelmi eszközt jelentősen meggyengítette, és számos ilyen esettel lehetett találkozni. Emlékezzünk olyan nagy, például építőipari beruházásokra is, ahol gyakorlatilag alvállalkozások láncolatai, tehát több száz magyar kis- és középvállalkozás ment tönkre, akik ledolgozták, elvégezték a saját munkájukat, és nem jutottak hozzá az őket méltán megillető vállalkozási díjhoz.
Ezt a helyzetet tehát megváltoztatja ez a javaslat. Nyilván a cél és az eszköz így ebben az esetben most ideális egységet alkot. Nagyon ritka az ilyen előterjesztés - és üdvözölnünk kell -, ami tényleg egy létező problémának az orvoslását próbálja szem előtt tartani, amelyben semmilyen egyéb szempont nem jelenik meg, sem rejtve, sem burkoltan olyan fenntartás vagy politikai indíttatás nincs benne, ami egyébként nem fogadható el egy ilyen szakpolitikai jogalkotás területén.
Az elektronikus eljárásnak a felszámolási eljárásokban való teljes körűvé tétele egy helyes és üdvözlendő cél, azonban itt, e helyütt kell mindenképpen felhívni a figyelmet arra, hogy óriási problémák vannak az ismert bírósági leterheltség miatt a felszámolási eljárások elbírálásának az ütemezésével. Ez az egyik legnagyobb rákfenéje jelenleg azon hitelezői körnek, akik nem befektetési, nem valamifajta piramisjáték részeseiként szerettek volna profittöbbletet realizálni, hanem egyszerűen tisztességes asztalosipari vagy bármilyen meleg- vagy hidegburkolási feladatot elvégző cég tagjaként egyszerűen részesei voltak egy ilyen alvállalkozói láncolatnak, amelyben gyakorlatilag a fő, csúcson álló fél a munka elvégzését követően lényegében köddé vált, sok esetben annak tulajdonosaival együtt, és a csődeljárások legtöbb esetben nem vezetnek eredményre, a felszámolási eljárás pedig már a fizetésképtelenség esetére kínál egy olyan lehetőséget, hogy végül is legalább részben kielégítést nyerhessenek a bajba jutott hitelezők.
Ezt a rendszert nagyon komolyan most már több éve válság sújtotta övezetnek kell felfogni és tekintetni, hiszen most már tipikus az, hogy szinte egy éven belül sem fejeződik be, vagy legalábbis sok esetben egy éven belül nem fejeződik be egy ilyen felszámolási eljárás, aminek gyakorlatilag drámai következményei vannak két szempontból. Egyrészt a hitelezők addig lényegében nem bírják már finanszírozni ezt a rettenetes terhet, ami a kint rekedt tartozásuk meg nem térüléséből fakad, másrészt pedig idő nyílik arra, hogy a tőkejavakat, vagyonfedezetet a tulajdonosi kör a jogerős bírósági döntésig lényegében jogszerű, jogszerűnek tűnő vagy kevésbé jogszerű ügyletekkel elvonja. Tehát mindenképpen üdvözlendő a cél, hogy gyorsuljon az eljárás, tehát ha ez a gyorsítás lehetőségéhez juttatja a rendszert, akkor üdvözlendő.
Nyilván össze kell kötni ezt azzal az egyébként örömteli fejleménnyel, hogy a bírósági rendszer a költségvetési törvény mostani szakaszában úgy tűnik, hogy megkapja végül is a 9 milliárd összegnek, amit javasoltam, legalább egy részét, tehát 3 milliárd forintot, éppen Répássy államtitkár úr előterjesztésében. Ez nagyon fontos, hiszen pontosan az ilyen válságövezetekben a jogkereső személyek, szervezetek és gazdálkodók, elsősorban a magyar tulajdonosú vállalkozások itt találhatják meg azt a túlélési lehetőséget, amellyel bizony élniük kell.
Tehát az előterjesztésnek összességében mind az indokolása, mind pedig a tartalma elfogadható, nyilván legfeljebb a kérdést lehet föltenni, hogy miért nem szerepelt ez, mondjuk, korábban az előterjesztések sorában, hiszen sok más egyéb olyan javaslat is a Ház elé kerül, amellyel talán még várni lehetett volna, vagy egyáltalán nem kellett volna ilyen döntést hozni, például olyan jogkorlátozó szabályok törvényi erőre emelése, amelyeket még a Gyurcsány-rendszerben alkottak. De mindenképpen ez a jogalkotási szándék támogatandó, a Jobbik ezt támogatni fogja.
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem