DR. MOLNÁR ATTILA
DR. MOLNÁR ATTILA
DR. MOLNÁR ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim egy picit megkönnyítették a dolgomat, államtitkár úr is, Bohács képviselőtársam is és Gaudi képviselőtársam is, mert nagyrészt a törvényjavaslat lényegi elemeit elég részletesen és behatóan ismertették, illetve annak a hátterét is, hogy miért van erre a törvényjavaslatra szükség. Mégis, igyekszem nem ismétlésekbe bocsátkozni, de engedjék meg, hogy a törvényjavaslat egy-két olyan elemét próbáljam megerősíteni, ami elhangzott, illetve ami a törvényjavaslat lényegi elemeit illeti.
A T/1810. számú törvényjavaslat az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szól. Az első olvasatra technikainak tűnő változások nagyon is lényeges, a cégbíróságok, a céginformációs szolgálat és a gazdasági élet szereplői által is várt módosításokat jelentenek. A törvényjavaslat öt, a cégek működését érintő alapvető törvény módosítását tartalmazza, ezek a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény; az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény; a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény; a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény; valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény.
A törvényjavaslatban foglaltak alapvetően három célt tűznek ki, egyrészt a természetes személyek lakóhelyadatainak megismerésével kapcsolatban felmerült anomáliák kezelését, másrészt a cégeljárás teljes körű elektronizációjának megvalósítását, harmadrészt pedig a már korábban idézett 2009/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést.
A természetes személyek cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyadatai egészen 2009. december 11-ig a cégnyilvánosság alapelvének korlátozástól mentes érvényesülése alapján egyenlő feltételek mellett megismerhetőek voltak mindenki számára. A 2009. évi CXXI. törvény azonban módosította a cégtörvény 10. §-át, és bevezette a lakóhelyadatok differenciált megismerésének korlátját. A lakóhelyadat továbbra is a cégjegyzék része maradt, azonban ezen adatok megismerésének korlátlansága megszűnt, a megismerés módját eltérően szabályozták a közfeladatot ellátó személyek - például bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más közigazgatási szerv s a többi - és a közfeladatot ellátókon kívül esők vonatkozásában.
A közfeladatot ellátó személyek közfeladataik ellátása érdekében erre irányuló külön kérelem benyújtása nélkül, automatikusan ismerhetik meg továbbra is a lakóhelyre vonatkozó adatokat, ezzel szemben a közfeladatot ellátókon kívül esők tavaly december 11-e óta csak a céginformáció iránt benyújtott kérelem alapján szerezhetnek tudomást a természetes személyek, például tagok, vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok lakcímadatairól. A kérelemben vagy a kérés törvényes jogcímét kell megjelölni, vagy az érintett személy hozzájárulását kell beszerezni és bemutatni. A céginformációs szolgálat az egyéb személyi körbe tartozók esetében az adatszolgáltatás időpontját és a kért adatokat regisztrálja, ami alapján bármikor visszakereshetővé válik az adatot felhasználó személye.
A jelenleg még hatályos szabályozás szorgalmazói a korlátozást azzal indokolták, fontos közérdek, hogy a nyilvánosság követelménye ne okozzon indokolatlan kiszolgáltatottságot azok tekintetében, akikről az adatok szólnak. Az akkori változás kezdeményezői a rosszhiszemű adatkérést akarták kordába szorítani. Azt, hogy még mit szerettek volna elkerülni, Gaudi képviselőtársam, azt gondolom, elég jól megvilágította, illetve látjuk, hogy arra hivatkoztak még, hogy olyan indokolatlan adminisztrációs terhet róttak az eljáró cégbíróságokra és céginformációs szolgálatokra, ami miatt fontosnak tartották ezt a rendelkezést, ennek a törvénynek az elfogadását.
A törvényjavaslat a közérdekű nyilvánosság elvének mindenféle korlátozástól mentes érvényesítése, a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek érvényesülése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ismételten módosítja a cégtörvény 10. §-át, és ezzel 2010. december 31-ével újból biztosítja, hogy a természetes személyek lakóhelyadata mindenki számára egyenlő feltételek mellett, erre irányuló külön kérelem nélkül megismerhetővé váljon.
(14.50)
Ezzel gyakorlatilag visszaáll a 2009. december 11-e előtti korlátlan megismerhetőség. A törvényjavaslat ennek érdekében módosítja a cégtörvény más érintett szakaszát is, amellyel lehetővé válik a tagok, a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a könyvvizsgálók s a többi lakcímadatainak kerülő utak nélküli megismerhetősége. Mindez azt jelenti, hogy mind az e-cégjegyzékben, mind pedig a cégkivonatokban, cégiratokban, például a társasági szerződésben, az alapszabályban és a Cégközlönyben közzétett végzésekben is külön kérelem nélkül automatikusan megjelennek majd a lakóhelyre vonatkozó információk.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat rendelkezik a cégbejegyzést elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezést elbíráló jogorvoslati eljárás elektronizációjáról is. Itt elhangzott már Bohács képviselőtársamtól is, hogy az elektronikus cégeljárást cégbíróságokon 2005. január 1. és 2008. július 1. között fokozatosan valósították meg. Ennek a folyamatnak a záróaktusa tulajdonképpen a másodfokú eljárás elektronizációja, ami azt jelenti, hogy a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzést a Fővárosi Ítélőtábla, amely a fellebbezés elbírálására kizárólagosan illetékes, elektronikus eljárás keretében bírálja el.
Ez azért is fontos, mert ennek következtében a fellebbezések intézése jóval gyorsabbá válik, a bíróság adminisztrációs terhei pedig csökkennek. Ezen módosítás, szemben a törvényjavaslatban foglalt egyéb módosításokkal, amelyek már 2010. december 31. napján alkalmazandóvá válnak, 2011. április 1-jén lép hatályba. A módosítással tehát megvalósul a cégeljárás teljes körű elektronizációja.
Képviselőtársaim is a szóltak a 2009/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelésről. Ennek az a lényege, hogy lehetőség van a társaságok honlapjainak vagy más honlapok használatára, az egyesülési vagy szétválási dokumentumok közzétételére, ennek érdekében azonban biztosítékot kell nyújtani a honlap biztonságosságával és a dokumentumok hitelességével kapcsolatban.
Végezetül szeretném én is megemlíteni a törvényjavaslat harmadik fontos elemét, ami a csődtörvényről szól. A csődtörvényben előírt elektronikus ügyintézési kötelezettség bevezetésének határidejét 2011. január 1. helyett 2011. július 1-re javasolja módosítani a törvényjavaslat. Elhangzott már, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalának tájékoztatása szerint a bíróságok nem tudnak megfelelni 2011. január 1-jétől kezdődően a hivatkozott elektronizált ügyintézési kötelezettségnek, ezért is van szükség a határidő fél évvel való meghosszabbítására.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
