DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságügyi tárca alapvető és fontos célkitűzésnek tartja a vállalkozásokat, magánszemélyeket érintő bürokratikus terhek felszámolását és a különböző hatósági eljárások egyszerűsítését. E célkitűzés részbeni megvalósítása érdekében született meg a most tárgyalandó törvényjavaslat. A törvényjavaslat a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésével és a hitelezők érdekeinek hatékonyabb védelmével összefüggésben módosítja a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi L. törvényt, a cégtörvényt.
A cégtörvény egy tavaly év végi módosításával a természetes személyek cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyadatának megismerése differenciáltabbá vált. A rendelkezés értelmében a természetes személyek tekintetében bejegyzett lakóhelyet a közfeladatot ellátó személyek automatikusan ismerhetik meg. Az e személyi körön kívül esők szintén megismerhetik az adatot, ez a megismerés azonban nem automatikus, ők a törvényes jogcím megjelölése vagy az érintett személy hozzájárulásának bemutatása esetén kapnak információt a természetes személy lakóhelyéről. A megismerés ezen módja a céginformációt kérők ezen körére nézve lényegesen bonyolultabbá vált.
A cégbíróságok és a céginformációs szolgálat által teljesített céginformációs szolgáltatás során a gyakorlat egyértelműen arra mutatott rá, hogy a fent említett két szerv részére az ügyintézés során a lakóhelyadatok megismerhetőségének biztosítása vagy az adat nem megismerhetővé tétele komoly adminisztrációs terhet jelent. A bíróságokat, céginformációs szolgálatot érintő adminisztrációs többletteher különösen fennáll a cégiratok megismerhetőségének biztosítása során, ahol informatikailag nem, csak manuálisan lehet a lakóhelyadat meg nem ismerhetőségét biztosítani.
Fontos megemlíteni, hogy jelenleg a legnagyobb hitelezővédelmi garanciát biztosító, elektronikusan, honlapon megjelenő Cégközlöny és az ingyenes céginformáció megismerhetőségét biztosító e-cegjegyzek.hu honlap sem tartalmazhatja a természetes személyek lakóhelyét. Ez a megoldás a hitelezői érdekek érvényesítését ugyan nem zárja ki, azonban lényegesen bonyolultabbá teszi azt. Mindezekre figyelemmel a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek érvényesülése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében szükséges, hogy a természetes személyek lakóhelyadata mindenki számára egyenlő feltételek mellett, erre irányuló külön kérelem nélkül váljon megismerhetővé.
A törvényjavaslat másik lényeges eleme, hogy rendelkezik a cégbejegyzést elutasító végzés elleni fellebbezési kérelmet elbíráló jogorvoslati eljárás elektronizációjáról. Az elsőfokú cégeljárás 2008. július 1-jén vált kizárólagosan elektronikussá, ettől az időponttól kezdve a bejegyzési, változásbejegyzési kérelmeket csak elektronikus úton lehet benyújtani, amelyet a bíróság elektronikus ügymenetben bírál el.
Jelen törvényjavaslat értelmében a cégeljárás immár teljeskörűen elektronizálttá válik, a cégeljárás során hozott elutasító végzések elbírálására is elektronikusan kerülhet sor, 2011. április 1-jétől a Fővárosi Ítélőtáblán, amely a fellebbezések elbírálásában kizárólagosan illetékes. Az elektronikus ügyintézés biztosítani fogja az ügyintézés gyorsaságát, és a bírókat érintő adminisztrációs terhek is csökkenni fognak.
Mindezek mellett a törvényjavaslat célja, hogy a 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek és a 2005/56/EK irányelvnek az egyesülések és szétválások esetében alkalmazandó jelentéstételi és dokumentációs kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló 2009/109/EK irányelvet átültesse. Az irányelv a részvénytársaságokra vonatkozó közzétételi és dokumentációs kötelezettségekhez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentéséről rendelkezik. Az irányelv értelmében lehetőség van a társaságok honlapjainak vagy más honlapok használatára az egyesülési vagy szétválási dokumentumok közzétételének céljából. Ennek érdekében azonban biztosítékot kell nyújtani a honlap biztonságosságával és a dokumentumok hitelességével kapcsolatban. A törvényjavaslat ezen rendelkezéseket a társasági törvény 280. §-ának, valamint a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény 5. §-ának módosításával ülteti át.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXL. törvény azon rendelkezését, amely szerint a céginformációs szolgáltatás során a cégbíróság és a céginformációs szolgálat az információk kiadását megelőzően a természetes személyek cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyét összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal. A hatályon kívül helyezést mind a céginformációs szolgálat, mind pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala oldalán fennálló technikai, pénzügyi és egyéb nehézségek indokolják.
(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A törvényjavaslat a csődtörvényt is módosítja. A csődtörvény az elektronikus kommunikáció elterjedésére tekintettel rögzíti, hogy a csődeljárásban 2011. január 1-jétől a bíróságok és a felek közötti írásbeli közlés kizárólag elektronikusan történhet, továbbá a csődeljárás iránti kérelem, ide nem értve a természetes személyek kérelmeit, kizárólag elektronikusan nyújtható be.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának tájékoztatása szerint a bíróságok egyik esetben sem tudnak megfelelni 2011. január 1. napjától kezdődően a fentiekben hivatkozott elektronizált ügyintézési kötelezettségeknek. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának civil szervezetek bejegyzése és nyilvántartása, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja című projektje hivatott szolgálni az elektronizált folyamatok kiépítését, azok megteremtését. A projekt megvalósításának időigényére tekintettel a csődtörvényben foglalt elektronikus ügyintézési kötelezettség határidejének fél évvel való meghosszabbítása szükséges.
Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem önöket, hogy a törvényjavaslat elfogadásával támogassák közös szándékainkat, a vállalkozásokat és a bíróságokat érintő bürokratikus terhek csökkentését. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat mielőbbi elfogadásában nyújtson támogatást.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(14.30)
