DR. NAVRACSICS TIBOR
DR. NAVRACSICS TIBOR
DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon ma nincsen alkotmányos válság. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ez az egyetlen, amit az ön beszédéből ki tudtam venni, ami nagyjából valami koherenciát mutatott, hogy ön ezzel érvelt. A beszéd többi része koherens egészbe nem foglalható, így arra nem nagyon tudok reagálni. (Derültség a Fidesz és a KNDP soraiban. - Moraj az ellenzéki padsorokban.) Viszont amint láttam a címből és a gondolatkísérleteiből vagy félbehagyott eszmefuttatásaiból, mintha ön a többségi uralmat és a konszenzusos demokráciát szembeállítaná egymással. Ha valóban így gondolja, akkor még néhány leckét kellene vennie demokráciából. Ha nem így gondolja, akkor máskor talán jobban kellene csiszolnia a gondolatmeneteit.
Arról van szó, hogy igenis egyértelmű többségi felhatalmazás létezik ma Magyarországon - ha ebben időnként kételkedne, akkor nézzen körül itt az ülésteremben. Ez az egyértelmű többségi felhatalmazás. És arról is szó van, hogy mivel nincsen sem alkotmányos veszélyhelyzet, sem pedig alkotmányos válság, éppen ebből adódóan úgy az alkotmányos alapok, mint maga az alkotmány minden esetben, ha módosítva is van, a demokráciában bevett, a jogállamnak megfelelő csatornákon és eljárásokon keresztül van módosítva.
Az pedig, hogy egy demokrácia többségi vagy konszenzusos, engedje meg, hogy ne tegyünk normatív különbséget a kettő között! Azt ön is tudja, mindenki más tudja, a hétköznapi beszédben ízlés szerint lehet választani, kinek a konszenzusos, kinek a többségi tetszik jobban, maga a politikatudomány is mindig is távol tartja magát attól, hogy többségi és konszenzusos demokrácia között értékbeli különbséget vagy hierarchiát alkosson. Vannak társadalmak, amelyeknél inkább a többségi demokrácia elemei érvényesülnek, vannak társadalmak, ahol inkább a konszenzusos demokrácia elemei érvényesülnek. Arra kell inkább ügyelnünk, hogy egy társadalomnak, egy társadalomszerkezetnek és egy politikai szerkezetnek inkább megfelelő típusát válasszuk a demokráciának.
És nem fárasztom önt azzal, hogy Arend Lijphart, aki kitalálta ezt a kategóriát, éppen azt mondja, hogy az etnikailag inkább homogén és kulturálisan inkább homogén társadalmak inkább a többségi demokrácia megoldása felé hajlanak, míg az etnikailag megosztott, regionálisan megosztott és kulturálisan megosztott társadalmak pedig inkább a konszenzusos demokrácia felé - vitatkozzon Arend Lijpharttal, ha úgy gondolja, hogy szakmailag kellően felkészült ehhez, én ezt nem tenném. (Derültség a Fidesz és a KNDP soraiban.) Mégis úgy gondolom, hogy nem kellene különbséget tenni a kettő között. Belgium számára a konszenzusos demokrácia, úgy tűnik, hogy beválik - bár idő kérdése, ugye, jelen pillanatban nincsen kormánya az országnak -, miközben tudunk olyan országokról, ahol a többségi demokrácia válik inkább be.
Demokráciafelfogásról lehet vitatkozni; elítélni a másik demokráciafelfogást, én ettől tartózkodnék. Amit ez a kormány tesz, amit ez a parlamenti többség tesz, az olyan válságok, válsággócok megoldása és felszámolása, amelyekkel az elmúlt húsz évben a magyar demokrácia nem mindig tudott sikeresen megbirkózni.
Mindannyiunknak közös érdeke, hogy olyan jogállami megoldásokat találjunk a jövőben is, amelyekkel ezeket a válsággócokat fel tudjuk számolni, és amelyekkel a magyar politikai rendszer működését egyszerűbbé, zökkenőmentesebbé és - tegyük hozzá - a szükséges konszenzusokkal együtt működőképessé tudjuk tenni. Ehhez szükség van többségi felhatalmazásra, szükség van konszenzusokra is.
Arra kérem, hogy segítsen bennünket a jövőben is. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
