SZILÁGYI PÉTER
SZILÁGYI PÉTER
SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt hiszem, a benyújtott költségvetés tervezetéből is látjuk, hogy milyen hatalmas szervezetről van szó, ezért nem lehet lebecsülni ennek a jelentőségét, ezért engedjék meg, hogy néhány szót szóljak annak érdekében, hogy milyen jogállami aggályokat látunk ebben a szervezetben.
23 ezer állami pénzőr, óriási büdzsé és gigászi adatbázis - ez jellemzi nagy vonalakban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. Ez a szervezet lesz felelős a költségvetési, a nyugdíj-biztosítási, az egészségbiztosítási pénzek behajtásáért, a költségvetési támogatások helyes vagy hibás felhasználásáért, a köztartozások behajtásáért, illetve a NAV felel az energiaadóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, a regisztrációs adóval kapcsolatos ügyekért is. Hogy ennek a rengeteg feladatnak eleget tudjon tenni, a törvény felhatalmazza a NAV-ot, hogy titkos információgyűjtést folytasson.
Ami a bírói engedélyhez nem kötött tevékenységeket illeti, a szervezet fedett nyomozót mozgósíthat, aki egy nagyobb cél, mármint a központi költségvetés bevételi előirányzatainak hatékonyabb és gazdaságosabb teljesítése érdekében bűncselekményt is elkövethet, fedőokiratot állíthat ki, illetve fedőintézményt hozhat létre, megfigyelhet embert, autót, objektumot, rögzítheti a látottakat és hallottakat.
(12.40)
Ha úgy alakul, egy bűncselekmény leleplezése érdekében a NAV a különböző állami nyilvántartásokban fedett adatokat is helyezhet el, illetve legálisan ajánlhatja fel a feljelentés vagy a nyomozás ejtését, ha az informátor egy jelentős bűncselekmény felgöngyölítésében segédkezik.
A jogállami követelményeket elegánsan átlépve, a kormány a NAV-val létrehoz egyfajta all in one szervezetet: egyszerre sértett és nyomozó, egyszerre adatigénylő és adatszolgáltató. Nem vitatjuk azt a célt, hogy fel kell deríteni az egyes pénzügyi bűncselekményeket, de eközben nem lehet eltekinteni attól, hogy a jogállami követelményeket minden körülmények között meg kell tartani.
Hogyan járhat el objektívan az a szervezet a nyomozás közben, aki egyben a sértett is, és ráadásul hoznia kell az az évi előirányzatokat? Hol marad az alapjogok korlátozása során előírt szükségesség-arányosság követelménye, melyet az Alkotmánybíróság már több határozatában is rögzített?
A javaslat értelmében a módosítás után az adónyomozók a nyomozás elrendelését követően közvetlenül, tehát ügyészi jóváhagyás nélkül juthatnának hozzá gyakorlatilag bármely adóhatósági adathoz. A még hatályos előírások szerint az ilyen adathoz a vám- és pénzügyőrség nyomozó szervei csak előzetes és konkrét ügyészi engedéllyel juthattak hozzá, most ehhez elegendő pusztán egy nyomozás elrendeléséről szóló feljegyzést birtokolni. Ennek birtokában a NAV nyomozói a törvény elfogadása esetén az adóhatóság bárkire vonatkozó bármely adatába, bármilyen időszakra vonatkozóan, gyakorlatilag korlátozás nélkül betekinthetnek. Az adózók nyilvántartott adatait, bevallásait mintegy belső információs rendszerként folyamatosan használják. Ez megítélésünk szerint több mint aggályos. Az ügyészi engedélynek éppen az a szerepe, hogy az ügyész ellenőrizni tudja, hogy valóban az ügyre tartozó adatot kívánnak-e felhasználni, s a hozzájárulást sohasem általánosságban, hanem az ügyre, időszakra és személyre szabottan adta eddig meg.
Valamilyen érthetetlen oknál fogva a kormányoldal nem tartotta támogatásra érdemesnek azt a javaslatunkat, hogy vegyék be a NAV feladatkörébe az adóügyekben érintettek tájékoztatását. Persze lehet, hogy sokkal egyszerűbb büntetni, üldözni, mint tájékoztatni. Véleményünk szerint logikailag, és a jogállami követelményeknek az felel meg, ha az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését megelőzi az érintettek tájékoztatása, az ő számukra optimális módon és csatornákon keresztül.
De sokkal nagyobb figyelmet szentel az előterjesztő a jutalmazásnak. A javaslat lehetővé teszi azt, hogy a NAV elnöke saját hatáskörében jutalomként a havi átlagos bruttó kereset tízszeresét osztogassa. A 2009. évben a havi átlagos bruttó kereset 199 837 forint volt, azaz a törvény arra hatalmazná fel a NAV elnökét, hogy bármely, szerinte kiemelten fontos beosztást betöltő, egyben - megint csak szerinte - kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársának legfeljebb havi 1 998 370 forintos személyi illetményt határozzon meg. Ez az összeg, hölgyeim és uraim, az önök által bűvösnek tartott 2 milliós határnál egészen pontosan 1630 forinttal alacsonyabb. Mi ez, ha nem cinizmus?
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
