BERÉNYI LÁSZLÓ
BERÉNYI LÁSZLÓ
BERÉNYI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjaként a 2011-es költségvetés tervezetéhez kapcsolódóan a nemzeti kisebbségi és etnikai támogatásról, a társadalmi felzárkóztatást segítő programokról kívánnék röviden szólni.
Tisztelt Országgyűlés! A magyarországi cigányság helyzetét jelentős részben sajnálatos módon a mélyszegénység és a területi hátrányok határozzák meg. A probléma etnikai jellegére tekintettel összetett megközelítésre van szükség. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása nemcsak etnikai, hanem társadalmi és gazdasági kérdés is. Az Orbán-kormány fő törekvései között szerepel a romák társadalmi felzárkóztatása és annak elősegítése. A szándék komolyságát jelzi, hogy a romastratégia a jövő évi magyar uniós elnökség egyik prioritása, központi témája lesz.
A felzárkózás és az integráció elképzelhetetlen megfelelő szintű oktatás, élhető, egészséges életkörülmények, hatékony munkahelyteremtés, átgondolt foglalkoztatáspolitika nélkül. Úgy gondolom, hogy az ezekhez szükséges források első lépésként a 2011-es költségvetésben rendelkezésre állnak. A hatékony felhasználáshoz azonban tisztességes partnerekre van szükség mindkét oldalon. Olyanokra, akik együtt kívánnak működni, és olyanokra, akiket nem a nyereségvágy dominál, akik a közpénzekkel és a közbizalommal el tudnak számolni.
A kisebbségi önkormányzatok, egyházak, önkéntesek, civilek, szakemberek a kulcsszereplők abban, hogy a megújulás gondolatiságából kiindulva értékteremtő megoldások jöjjenek létre uniós forrásból. Hogy a felzárkóztatást segítő programok jól működjenek, működhessenek, hogy olyan képzést adjanak, ami hasznosítható az elsődleges munkaerőpiacon a munkavégzés során. És ne ismétlődjön meg az a tendencia, hogy a képzést végzők több tíz milliárdos befolyt bevétele mellett semmit érő szakmai képzések lebonyolítását dokumentálva megkárosítják az országot, ezzel a tettükkel szembeállítva a többséget a kisebbségben élőkkel, teret adva az általánosítás hangoztatóinak, akik ártatlanokat is egy kalap alá vesznek, akik, megfeledkezve a humán tiszteletről és az Istenbe vetett hitünkről, ítéletet mondanak rólunk: vérszívók, paraziták, eltartottak, bűnözők. Felhívom a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy az elherdált tízmilliárdok szélesítették a magyar szakmunkáshiány okozta tátongó lyukat, egyben elvették egy népcsoport pozitív megítélésének lehetőségét.
Tisztelt Képviselőtársaim! A romatelepen élők lakhatási és szociális integrációs programja, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek programjának koordinációja, a roma integrációs évtized program folytatása, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása mind-mind rendkívüli jelentőséggel bír. Ami azonban még talán ezeknél is fontosabb, az a közös akarati tényező. A közreműködőknek kell a reményteleneket motiválni, felébreszteni bennük a hitet, hogy érdemes a sorsukon változtatni. A hátrányos helyzetben lévőknek pedig rá kell ébredniük, hogy segélyből nem lehet jól élni, és hogy felelősek az életükért. Az anyagi feltételek adottak lesznek a jövő évtől, ezután következik a megfelelő és hatékony felhasználás, hiszen a hátrányos helyzetben lévők integrációja össztársadalmi érdek, amelyről a többségi társadalom, véleményem szerint, igenis meggyőzhető.
(17.40)
Szabad legyen a Lungo Drom két alapgondolatát idéznem. Az egyik nagyon egyszerű: mind egy tőről fakadunk. Ez így van akkor is, ha tetszik, ha nem néhány magát felsőbbrendűnek tartónak. A másik “ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának” alapigazsága, és bátran mondhatom Balog Zoltán államtitkár úr szavait idézve, hogy ha még vannak is olyanok, akik abban érdekeltek, hogy a gyűlöletet erősítsék, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az együttműködést erősítsük.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
