SZILÁGYI GYÖRGY

Teljes szövegű keresés

SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt húsz évben a magyar sport lassú, de folyamatos halálának vagyunk tanúi, ezt mindenki láthatja. Az idén alakult új magyar parlamentnek kötelessége, hogy megállítsa ezt a negatív folyamatot. Lehetősége erre a valóban forradalmi változást ígérő feladatra természetesen elsősorban a kormánynak van, a Fidesz által elhangzott szólamok és ígérgetések ellenére sajnos már a kormányprogramban sem találtuk meg a megfelelő válaszokat arra, hogy hogyan képzelik a sportban elmaradt rendszerváltozást végrehajtani.
A választási kampányban szinte minden fórumon hallhattuk, hogy a sportra költött támogatásokat az EU-ban is elvárt szintre, a GDP 1 százalékára kívánja emelni a Fidesz. Sajnos, az előttünk lévő 2011. évi költségvetés sporttal kapcsolatos előirányzatait elemezve, az ígéret nem látszik megvalósulni, összességében ugyan egy kicsivel több pénz jut a sportra, mint az idei, 2010-es évben, de a jövő évi költségvetésben a sportra szánt összeg gyakorlatilag ugyanannyi, amennyit a 2009-es évben szánt az akkori kormányzat az egészséges életmód kulcsát jelentő területre, a magyar sport támogatására.
A fülkeforradalom után a forradalmi változások elmaradtak vagy csak félig-meddig zajlottak le. A magyar sport az elmúlt húsz évben hihetetlen mértékben alulfinanszírozott volt, és ezen csak a költségvetési tételek teljes átstrukturálása segíthetett volna. Azonban mi azt látjuk, hogy semmiféle komoly számítások, szerkezeti átalakítások nem várhatók a 2011-es költségvetés szerint.
Átnézve és összehasonlítva a konkrét számokat az előző évek előirányzataival, azonnal feltűnik, hogy semmiféle forradalmi változás nem történt. Az államháztartás funkcionális kiadása című, a költségvetés mellékletét képező táblázat adatai szerint 2009-ben 67,2 milliárd forintot költöttünk sportra és szabadidős tevékenységekre, jövőre a kormányzat 67,8 milliárd forintot szán erre a célra. Ez írd és mondd: 0,9 százalékos növekedést jelent, amely elfogadhatatlanul kevés.
Nem vették figyelembe az Állami Számvevőszék megállapításait sem, hogy hol, mely költségvetési tételeknél számolták el magukat a döntéshozók a korábbi években. A tervezés során nem a valós igényeket és azok anyagi fedezetét mérték fel, hanem a Gyurcsány-Bajnai-kormány által meghatározott számokat használják továbbra is. Erre kapott felhatalmazást a kormány a választásokon? A megtévesztett sportolóknak, sportvezetőknek, sportolni szerető embereknek hogyan fog a szemébe nézni a kormány?
(13.30)
Lássunk pár tényt! Örömmel vettük tudomásul, hogy a Fidesz ismét, átvéve a Jobbik egyik javaslatát, a Magyar Olimpiai Bizottságot mint legfőbb sport köztestületet hatalmazta fel a magyar versenysport irányítására, kiküszöbölve a korábbi, soklépcsős támogatási rendszert. De nem értjük, hogy ha a Fidesz valóban komolyan gondolja ezt a rendszert, akkor például miért nem hajtott végre hasonló reformot a fogyatékkal élő sportolók sportszervezeteinél. Nem értjük, hogyan történhet meg az, hogy ami a sportolók egyik csoportjára érvényes, az a másikra nem. Félő, hogy csupán lobbiérdekek és a Fideszhez közeli kapcsolatok számítottak a valós igények kiértékelése helyett.
A másik aggályos tétel, ami hatalmas károkat okozhat a jövőben a magyar utánpótlásnak és a sportéletnek: a Nemzeti Sportintézet és a nemzeti sportközpontok jövő évi költségvetésére szánt 3 milliárd 594 millió forint biztosan nem lesz elegendő az előző évi tapasztalatokból kiindulva. 2009-ben 3,8 milliárd forintra tervezték a szervezet támogatását, akkor még Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet volt a neve, de 5 milliárd forint lett a tényleges összeg az év végére. Ez kereken egyharmadával magasabb, mint az eredetileg erre szánt összeg. Nem értjük, hogy hogyan lehet megint ennyire alultervezni ennek a szervezetnek a támogatását.
Az ügy érdekessége, hogy a költségvetés fejezeti indoklásában található szöveg így hangzik: az állami sportirányítás a sporttörvényben foglalt állami feladatok között különösen hangsúlyos prioritásként kezeli a tartósan állami tulajdonban tartandó, úgynevezett stratégiai sportlétesítmények, olimpiai központok, valamint egyéb kiemelt sportfeladatot ellátó sportlétesítmények fenntartását és fejlesztését. Az indoklás ezután részletesen kitér az olimpiai központok fejlesztésére mint különösen fontos programra 2011 után is. Ebből a pénzből erre nem lesz lehetőség, sőt még arra sem, hogy a meglévő sporttelepeket fenntartsák. Felmerült már az NSI-hez tartozó egyik vidéki uszoda és egy edzőtábor bezárása pénzhiány miatt. Nem értjük, hogyha egy kormány valamit kiemelt prioritásként kezel szavakban, akkor a gyakorlatban miért nem látjuk sem annak eredményét, sem a későbbi célok megvalósításának anyagi fedezetét.
Ugyancsak hasonló a helyzet az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztésével és fenntartásával. Mint közismert, a kormány a jövő évben - hiszen Orbán Viktor ezt bejelentette - 5 milliárd forintot szán az új debreceni stadion felépítésére. Ellenben az összes többi sportlétesítmény felújítására összesen 121 milliót, ami még a tavalyi 190 millió forintnál is csaknem 70 millióval, azaz körülbelül 37 százalékkal kevesebb. Tehát 5000 millió Debrecennek, 121 millió az összes többinek. Szép kis elosztási rendszer! Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ha nincs jó állapotú sportlétesítmény, akkor nem fognak a fiatalok sportolni, sporteseményekre járni, elmennek inkább plazázni. Ebből a 121 millió forintból pedig nem lesznek jó minőségű sportlétesítmények.
Külön meg kell említeni a sportrendezvények mellett egyéb rendezvények, például koncertek helyszíneként szolgáló Puskás Ferenc Stadiont. A felső karéj életveszélyes mivolta miatt csupán 28 ezren férnek be egy-egy neves külföldi csapat mérkőzésére, holott lehet, hogy akár 50 ezren is megvásárolnák a jegyet, hogy világsztárokat lássanak testközelből. Ez mekkora bevételkiesést jelent az intézménynek, és egyébként is, nem hagyhatjuk tovább romlani a legismertebb magyar nevét viselő stadion állapotát.
A sport népszerűsítésére a kormány 2009-ben 40 millió forintot irányzott elő, amelyből csupán 30 millió forintot tudtak teljesíteni, az idei évben már csak 20 millió forint az előirányzat, 2011-re azonban - figyeljenek, képviselőtársaim, mert fontos -, még ennél is kevesebbet, csupán 15 millió forintot szánunk erre a feladatra. Ez az összeg felháborítóan kevés, és semmire sem elég. Még a jövő évi, Magyarországon megrendezésre kerülő kvalifikációs kajak-kenu világbajnokság népszerűsítésére is ennek a többszörösét költi a szakszövetség.
És ez, tisztelt képviselőtársaim, csak egy sportág, amely ráadásul, annak ellenére, hogy tipikusan magyar sikersportág - a legutóbbi pekingi olimpián szerzett három aranyérmünkből kettőt ők szállítottak -, nem tartozik az önök által preferált öt látvány-csapatsport közé. Önök viszont azt tervezik, hogy az egész magyar sportot kéne ebből megismertetni, megszerettetni, és elfogadtatni azokkal a fiatalokkal, akik inkább otthon, a számítógép előtt ülnek vagy a már említett, értelmet romboló plazákban, a játéktermekben fecsérlik el az idejüket. Gyermekeink ebből a 15 millió forintból és a lepusztult sportlétesítmények miatt biztosan nem fognak kedvet kapni a testmozgásra és a sportolásra.
Ezt a 15 millió forintot hasonlítsuk össze például a terhességmegszakításokra szánt félmilliárd forinttal! Ehhez nincs hozzáfűznivaló. Itt egy gondolat erejéig el is távolodnék a sporttól: egy demográfiai válság kellős közepén, amikor állítólag egy konzervatív, keresztény gondolkodású kormánya van az országnak, 500 milliót adni terhességmegszakításra, felháborító. A Jobbik Magyarországért Mozgalom benyújtott egy módosító javaslatot, amelynek értelmében a terhességmegszakításra szánt 500 millió forintot átcsoportosítanánk, és ebből az összegből azokat a magyar párokat támogatnánk, akik nagyon szeretnének gyermeket, de segítség nélkül nem lehet nekik. Ezt a tételt az IVF-, azaz az asszisztált reprodukciós programban, köznyelven lombikbébiprogramban részt vevők támogatására fordítanánk. Kérem, támogassák ezt a módosító javaslatunkat!
Egy másik tétel, amely a gazdasági élet több szereplőjének is feltűnt már, a PPP-konstrukcióban finanszírozott beruházásokat érinti. Orbán Viktor a második akcióterv parlamenti ismertetésekor azt mondta: ahhoz, hogy az állam megfelelően tudja érvényesíteni a közérdeket a magánérdekkel szemben, meg kell szüntetni azokat a konstrukciókat, amelyekben a kötelezettségeket és a korlátokat az állam vállalta, míg az előnyöket és a profitot a magántulajdonos kapta, ezért - mondta Orbán Viktor - szükség van a PPP-beruházások felülvizsgálatára és a szerződéskötések azonnal felfüggesztésére. Erre mit látunk? A költségvetésben 1 milliárd 539 millió forintnyi összeget szán a kormány PPP-konstrukcióban történő sportcélú ingatlanfejlesztésekre, amely nagyságrendileg megegyezik a 2010-es, valamint a 2009-es 1,5 milliárd forintos előirányzattal. Tehát ezek szerint már felülvizsgálták a szerződéseket? Lezárták a vizsgálatokat? Az adófizetők számára hátrányos szerződéseket felmondták?
Azért fontos ezt megemlíteni, mert felröppent a hír, hogy a Puskás Ferenc Stadiont és a Kisstadiont is ilyen formában szeretnék felújítani. Ezt a hírt persze gyorsan cáfolta a szakállamtitkárság, mégpedig a következő közleményben: a törvénymódosítás alapján az Európai Bizottság jóváhagyását követően az úgynevezett látványsportágak, köztük a jégkorong is, jelentős sportszakmai befektetői támogatásra számíthatnának, a törvénymódosítás életbelépésével ugyanis jelentős adókedvezményeket kaphatnának azok, akik a látvány-csapatsportágaknak helyt adó sportlétesítmények fejlesztéséhez támogatást adnak. De akkor miért szerepel a PPP kifejezés a költségvetésben?
A másik kérdésem, hogy mi a helyzet akkor, ha a várt többmilliárdos összeg nem folyik be a költségvetésbe a megváltóként várt cégektől. Az is kérdésként merülhet fel mindannyiunkban, hogy ezek után mikortól lehet majd igénybe venni a kedvezményt, hiszen ennek az adókedvezménynek a hatálybalépéséhez Brüsszel jóváhagyása szükséges, ezt azonban augusztus óta nem sikerült megszerezni. Ha ez csúszik, akkor bezárt sportlétesítmények és ürességtől kongó öltözők jelzik majd a kormány ténykedését.
De hogy ne csupán azt ecseteljem, hogy hol nincsenek meg a megfelelő összegek a sportlétesítmények fejlesztésére, illetve a sport népszerűsítésére, felhoznék egy érdekes példát arra vonatkozólag, hogy honnan lehetne elvenni pénzt. Van egy szervezet, amely 1998-ban 30 millió forintot kapott, majd négy évre rá, 2002-ben 42 millió forintot, 2007-ben 36 millió forinthoz jutott a dologi kiadásainak fedezésére az államtól. Ez a pénz biztosan jól szolgálta a szükségeit, és a koordinációs szerepüket is szépen el tudták látni, épp tavaly derültek ki több tíz milliós végkielégítések és milliós prémiumok a cégnél. Mivel ilyen szépen gazdálkodtak az állami vagyonnal, ezért a 2011-es évtől a költségvetési támogatásuk 852,6 millió forintra fog emelkedni.
Természetesen nem a stratégiai ágazatnak nevezett sporthoz kapcsolódó cégről van szó, amely több mint 800 milliós növekedést könyvelhet el az állami támogatások terén, hanem a Mazsökről, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványról. Ezért kezdeményezi a Jobbik, hogy a magyar fiatalok és fogyatékkal élők, az ép sportolók vagy éppen a hátrányos helyzetben élők sportolási körülményeit támogassa inkább a kormány ezzel a plusz 800 milliós összeggel, ne egy botrányoktól hemzsegő közalapítványt. Ez a 800 milliós összeg épp elég lenne arra, hogy sok bezárástól fenyegetett létesítményt megmentsünk, sőt el is kezdjük azokat fejleszteni.
A sportban edzés, gyakorlás nélkül nincs eredmény, beruházások nélkül mi sem fogunk eredményeket elérni, vegetáló sportoló még sosem ért el világraszóló eredményt, ezért kezdjünk hozzá a fejlesztésekhez a jövőnk érdekében, a jövőnk érdekében, amelyet tekinthetünk rövid távúnak a londoni olimpia közeledtével vagy akár hosszú távúnak gyermekeink egészségét szem előtt tartva.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem