KAPUS KRISZTIÁN
KAPUS KRISZTIÁN
KAPUS KRISZTIÁN, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság a mai ülésén megtárgyalta a törvényjavaslatot, és a többség általános vitára javasolja. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 36. §-a szerint a kormánynak a költségvetési törvényjavaslat benyújtása mellett elő kell terjeszteni azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek, illetve összefüggnek az államháztartás működésével. E törvény az államháztartási törvény ezen előírásainak tesz eleget.
A kormány által benyújtott törvényjavaslat szerint 2011-től a rehabilitációs hozzájárulás nem a Munkaerő-piaci Alap bevételét képezi, ebből következően megszűnik a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprésze. A változásoknak megfelelően a rehabilitációs alaprész követeléseit és kötelezettségeit a XX., a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás fejezeti kezelésű előirányzat javára kell beszedni, illetve terhére kell teljesíteni. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása révén a bevezetett új foglalkoztatási formák, egyszerűsített foglalkoztatás, adórendszeren kívüli háztartási munka esetén az álláskeresők a rövid időtartamú, alkalmi jellegű munkák elvégzésével párhuzamosan továbbra is élvezhetik az álláskeresési ellátásokat.
A törvényjavaslat a nyugdíj-biztosítási területi szervek működési költségvetését az alapból a KIM fejezetébe helyezi át, mégpedig központi költségvetési támogatásként. Erre az átcsoportosításra a nyugdíj-biztosítási területi szervek fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrációja miatt kerül sor. A törvényjavaslat a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a városi jegyző hatásköréből 2011. április 1-jétől a megyei, fővárosi kormányhivatalok hatáskörébe vonja. Jelen módosításra azért volt szükség, mert a városi jegyzők széles körű hatásköreik, leterheltségük miatt nem tudták ezeket a feladatokat egységesen és megfelelő szakmai színvonalon ellátni.
A kormányhivatalok szociális és gyámhivatali keretében azonban biztosított ezen feladatok magas színvonalú és egységes szakmai elvek mentén történő ellátása. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó intézmények működésének engedélyezésével kapcsolatos ügyekben is első fokon a városi jegyzők járnak el. A javasolt módosítás a működési engedélyezést 2011. április 1-jétől, amint említettem, a megyei, fővárosi kormányhivatalok hatáskörébe vonná. Jelen módosításra ugyanazon indokok miatt került sor, mint a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezésével kapcsolatos módosítást illetően.
A törvényjavaslat kormányrendelet helyett törvényi szinten kívánja megállapítani az ellenőrzés gyakoriságát. A kormány-előterjesztés szerint a Nyugdíj-biztosítási Alap részére 2011-ben az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap teljesíti a szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett többletköltségeinek, valamint meghatározott személyi kör, például a gyesen, gyeten lévők vonatkozásában a nyugdíj-biztosítási járulék fizetését. A röviden össztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2010. január 1-jétől hatályos szabályai alapján az 1951-es vagy későbbi születésű férfiak és az 1954-es vagy későbbi születésű nők már csak olyan előrehozott öregségi nyugdíjat vehetnek igénybe, amely az öregségi nyugdíjhoz képest kisebb összegű.
A prémiumévek-program szabályozásánál az eredeti alapelv az volt, hogy a belépésre jogosító 5 évet az öregségi vagy a teljes összegű előrehozott nyugdíjra jogosító életkortól kelljen visszafelé számítani annak érdekében, hogy senkit se kényszerítsen a szabályozás arra, hogy csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat vegyen igénybe. A prémiumévek-programmal összefüggésben a röviden össztosítási nyugellátásról szóló törvény eme módosítása azokat érinti látványosan, akik abban a tudatban léptek be a programba az előrehozott öregségi nyugdíj előtt 5 évvel, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjuk összege megegyezik a teljes összegű öregségi nyugdíjjal. A kormány által előterjesztett törvényjavaslat rendezi ezeknek a prémiuméveseknek a helyzetét, mégpedig úgy, hogy az ő esetükben a prémiumévek-programban való részvétel meghosszabbodik a teljes összegű nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontjáig.
Tisztelt Elnök Úr! A szakbizottság többségi véleménye alapján a kormány által benyújtott törvénymódosító indítványt támogatjuk, és alkalmasnak tartjuk az általános vitára.
Köszönöm szépen.
