KARÁCSONY GERGELY
KARÁCSONY GERGELY
KARÁCSONY GERGELY, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A kulturális és sajtóbizottság is megtárgyalta a költségvetést megalapozó salátatörvényt, és a jelen lévő ellenzéki képviselők azt nem tartották általános vitára alkalmasnak. Ez annak ellenére is így volt, hogy a törvény összesen három kulturális témájú törvény módosítását indítványozza, és ezek közül kettő olyan technikai jellegű, amit az ellenzéki képviselők is támogathatnának, azonban az előadó-művészeti törvény tervezett változtatása valóban súlyos problémákat vet fel, és éppen ez volt a nem szavazatok elsődleges oka.
A törvénymódosítás az úgynevezett 6-os kategóriába sorolt szervezetek támogatását változtatná meg, amelyek eddig a törvény által előírt, nem normatív, hanem pályázati úton kiosztott összegek legalább 10 százalékát a 6-os kategóriába sorolt szervezetekhez indítványozta folyósítani. Ehhez képest a mostani módosítás lakonikusan azt mondja, hogy ezek a szervezetek továbbra is pályázhatnak. A gond csak az, hogy a költségvetés tervezetéből pontosan az az összeg hiányzik a tavalyi költségvetéshez képest, amit az ebbe a kategóriába sorolt szervezetek megkaptak. Körülbelül másfél milliárd forint hiányzik a megpályáztatható sorokból, és a bizottsági ülésen a kormány képviselői nem tudtak arra a kérdésre válaszolni, hogy milyen pályázati lehetőségek lennének az e kategóriába sorolt szervezetek számára.
Ez három nagyon súlyos problémát is felvet. Ezek közül az egyik - ha úgy tetszik - mennyiségi probléma, ugyanis azok a különböző művészeti csoportok, amelyek magukba sorolják tulajdonképpen a teljes magyar kortárs táncművészetet, a bábszínházakat és rengeteg független színházi csoportot - körülbelül 140 szervezetről van szó -, a teljes színházi előadások számának mintegy az egynegyedét produkálják, évi csaknem 1 millió előadást, s mindezt úgy, hogy a teljes színházi költségvetésnek kevesebb mint 4 százalékát kapják, a teljes kulturális büdzsének pedig csak a fél százalékát. Azt gondolom, hogy költségvetési nyomásra hivatkozva megváltoztatni ezt a szabályt enyhén szólva sem tűnik őszinte indoknak. Ráadásul ehhez még azt is hozzá kell tennem, hogy ezek a szervezetek a jegyeladásból származó adókedvezménnyel sem élhetnek, hiszen általában nem rendelkeznek saját helyszínnel, így nincsenek jegybevételeik sem. Ez tehát egy mennyiségi szempont.
De a minőségi szempontok talán fontosabbak. Egyrészt az, hogy ebbe a kategóriába soroltattak azok a független színházi társulások, amelyek Európában és a világon a magyar színjátszást nagyon nagy mértékben képviselik. Olyan emblematikus csoportokról van szó, amelyek számos nemzetközi díjat nyertek és amelyek világhírűek, talán csak Magyarországon ismerik őket kevesebben. A Bozsik Yvette Társulat vagy a Krétakör Színház, Pintér Béla társulata sorolódik ide. Egyszerűen érthetetlen, hogy miért kell egy tollvonással megvonni ezeknek a szervezeteknek a támogatását. S persze vannak nagyon sokan mások is, bábszínházak, táncszínházak, amelyek szintén nagyon sokat hozzátesznek a kulturális sokszínűséghez.
Végül azt gondolom, nem lehet egy színházi intézményrendszert úgy fenntartani, hogy csak a kulturális establishmentet támogatjuk. A függetlenségnek van egy olyan értelme is, hogy a szellemi innovációt mindig a kicsi és mozgékony, kevés pénzből nagy teljesítményt elérő szervezetek hozzák. Ha a kormány a kis- és közepes vállalkozásokban látja a magyar gazdaság felfutásának a lehetőségét, akkor kulturális téren a kicsi, de magas művészeti színvonalra képes szervezeteket is kell támogatnunk. Még egyszer mondom, ez a színházi támogatásoknak, a teljes színházi költésnek körülbelül a 4 százalékát jelentette eddig, ami ezután gyakorlatilag nulla lesz, mert nincsenek pályázati pénzek.
Még egy dolgot szeretnék hozzátenni: a költségvetési javaslat a filmfinanszírozás rendszerét is átalakítaná, hiszen gyakorlatilag az eddigi összeg egyötödét folyósítaná a Magyar Mozgókép Alapítványnak. Ehhez viszont törvényt kellett volna módosítani, ugyanis a filmtörvény a filmfinanszírozás elsődleges forrásának nevezi a Mozgókép Alapítványt. Szerintem ez a fajta költségvetési tervezet ellentmond a filmtörvénynek. Remélem, hogy a filmtörvényhez módosítjuk a költségvetést, ezért örülök, hogy nem módosítottuk magát a törvényt, amit semmiképpen nem tudtunk volna támogatni. A filmes szakma is kialakította azokat a független intézményeket, mint a színházi szakma, és a kormány kultúrpolitikája éppen ezeket a független intézményeket próbálja elnyomni. Szerintünk ez rendkívül helytelen.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)
