MAGYAR ANNA
MAGYAR ANNA
MAGYAR ANNA (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A beterjesztett 2011. évi költségvetési törvényjavaslat az alkotmány előírásaival összhangban nem tartalmaz kapcsolódó törvénymódosítási javaslatokat, azonban az államháztartásról szóló törvény szerint benyújtásra kerültek mindazon javaslatok, amelyek szükségesek a költségvetési törvény megalapozásához és végrehajtásához.
A T/1665. számú törvényjavaslat a szükséges háttér megteremtését maradéktalanul biztosítja. A törvényjavaslat minden részletre kiterjed, amely szükséges a 2011. évi költségvetés konzisztens megalapozásához, majd pedig célirányos végrehajtásához. Tekintettel arra, hogy a javaslati anyag szerteágazó, részletes, érdemesnek tartom kiemelni a számomra legfontosabbat, a racionális, átlátható rendszert, az egyszerűsítő és egyértelműsítő törekvést. Külön kiemelem, hogy visszatérően, következetesen törekszik a törvényjavaslat arra, hogy az ellentmondásos hatásköri szabályozásokat feloldja. Több ponton kitér a javaslat az újonnan megalakuló kormányhivatalok feladatköreire, a helyi önkormányzatoktól a kormányhivatalhoz rendeli például a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása révén a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a helyi szint helyett, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításával a gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatásokat nyújtó intézmények működésével kapcsolatos ügyeket, de folytatható a sor a röviden össztosítás pénzügyi alapjainak és a röviden össztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosításával, amelynek módosításával a szakmai autonómia érintetlenül hagyása mellett teremti meg a tervezet a funkcionális integrációt.
Az említettek részben a helyi, sok esetben kis apparátussal rendelkező önkormányzatokat tehermentesítik, és egyben a jó szakmai háttérrel rendelkező kormányhivatalokhoz rendelik a példaként említett feladatokat. Itt biztosított lesz a kellő szakértelem, megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretek megléte és a szakmai elvek egységes alkalmazása egy szervezeti kereten belül. De folytatható a sor az ellenkező irányú szabályozással is. Szükségtelenül országos szintre helyezett feladatokat szintén a megyei kormányhivatalokhoz rendel. Erre példa a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása, amelynek révén a megyei hivatalok fognak rendelkezni kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekkel, és így ezek a területi szervek decentralizáltan látják el a feladataikat, megfelelő helyi ismeretek birtokában. Említhetünk a törvényjavaslatból más fontos elemeket is, így például a személyi jövedelemadó meghatározott részéről történő állampolgári rendelkezés ügymenetének, adminisztrációjának egyszerűsítése is említhető.
Ehhez kapcsolódóan fontos, hogy az átláthatóságot, a transzparenciát erősíti, hogy az ügyfélkapun keresztül az állampolgár követheti a rendelkezések teljesítését, akár hagyományosan papír formában, akár elektronikusan tette meg a rendelkezését. Külön közbevetőleges megjegyzésként hadd fejezzem ki egyetértésemet azzal, hogy a lelkiismeretlen emberek által előidézett vörösiszap-katasztrófa kárelhárítására létrehozott Magyar Kármentő Alap a lehetséges kedvezményezettek közé került.
Végül kiemelném a foglalkoztatást elősegítendő, a tervezett 1 millió munkahely létrehozásához kapcsolódó módosítást, amely a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosításában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepét növeli, felelősségét, közreműködését hangsúlyozza. Még több, a bürokráciát csökkentő célirányos működést elősegítő részletet kiemelhetnék, de az említettek már meggyőzően igazolják a törvénytervezet fontosságát és helyességét. Minden képviselőtársam figyelmébe ajánlom a törvénytervezetet, és kérem, támogassák.
Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
