TUKACS ISTVÁN
TUKACS ISTVÁN
TUKACS ISTVÁN, a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. A bizottsági ülésen valóban kialakult kisebbségi vélemény is. Miután salátatörvényről van szó, ezért a kisebbségi vélemények is annyi területét érintették a benyújtott javaslatnak, hogy úgy döntöttünk, az LMP-s képviselőtársammal együtt megosztva fogjuk elmondani a kisebbségi véleményt, értelmezést.
Két formai kifogással kezdeném. Az egyik az, hogy vajon mi volt az oka annak, hogy a költségvetés benyújtása és a költségvetés általános vitája előbb kezdődött meg, mint a költségvetést megalapozó törvényeké. Kifogásunkat azért érzem jogosnak és fontosnak, mert a költségvetés tárgyalásának megkezdése előtt célszerű lett volna látni azokat a szabályokat, amelyek a költségvetés működését és egyáltalán a költségvetés fő számait érinthetik az előírásokat tekintve.
Őszintén szólva, elnök úr, ez volt az egyik oka annak, hogy nem találtuk a költségvetést sem alkalmasnak a vitára, hiszen felborult az a rend, amely addig úgy alakult ki, hogy minimálisan egy időben, de általában a költségvetés benyújtása előtt sor került a megalapozó törvények és az adótörvények megtárgyalására, látva ezzel, hogy a költségvetés milyen kondícióban lesz.
A másik kifogásunk is tartalmi volt, legalábbis szocialista részről elég karakteresen fogalmaztuk meg azt a kérdést, hogy vajon mi volt az oka annak a rendkívüli sietségnek, amely a törvény benyújtását és a tárgyalásának megkezdését jelentette, hiszen pénteki késői kikerüléssel, hétfői bizottsági tárgyalással kezdődött meg ennek a javaslatnak a vitája.
Ezt nem tartottuk alkalmas formának, hiszen egy igazi salátatörvény esetében ez a tárgyalási eljárás nem teszi lehetővé azt, hogy megalapozott, szakértőkkel egyeztetett és az érintettekkel egyeztetett véleményünk legyen.
A sok mindenből, lesz majd még alkalom, a szocialista képviselők három ügyet érintettek, részben az 1 százalékot, amelyről Ékes képviselőtársam is szólt, és ebben természetesen nem a vörösiszap-katasztrófa volt a problémánk, hanem az, hogy milyen a benyújtás módja, és miért kell megkérdőjelezni társadalmi célokat.
Ezen kívül érintettük azt, hogy olyan intézményekről beszél, és olyan intézményeknek ad feladatot a tervezet, amelyek vagy nincsenek meg - ilyen az a bizonyos államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap -, vagy pedig a jegyzők esetében az intézmények engedélyeztetésének az ügye.
Elnök úr, ennyi lett volna, hogy képviselőtársamnak is maradjon idő. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
