CSAMPA ZSOLT
CSAMPA ZSOLT
CSAMPA ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy már a többségi véleményben is említést tettem róla, és szeretném mindenféleképpen kihangsúlyozni és elmondani, hogy a nemzeti ügyek kormányának igenis fontos a honvédelem és a honvédelem ügye.
Ahogy elmondtam a többségi véleményben is, úgy gondolom, hogy a kormány megtette azt az első lépést, hogy a 2011. évi költségvetésben már 22,1 milliárd forinttal növeli a honvédelemre szánt költségvetést. Azért is tartom ezt fontosnak kihangsúlyozni így elöljáróban, mert az elmúlt időszakban láttuk, hogy folyamatosan gyakorlatilag csökkent a honvédelemre szánt költségvetés, az elmúlt nyolc évben különböző reformnak és egyéb, álságosnak nevezett kérdésekben gyakorlatilag leépítették a Magyar Honvédséget, leépítették, elsorvasztották azoknak a különböző fegyvernemeit.
Ha utalok arra és utaltam arra, hogy 2002-ben az akkori kormányzatnak az volt az első és legfontosabb feladata, ha úgy tekintjük, hogy azt az országgyűlési határozatot, amit nagy többséggel elfogadott a tisztelt Ház a nemzetőrség felállításáról, ami egy tartalékot képezett volna… - akkor lehetett látni már előrevetítve azt, hogy 2002 óta egészen napjainkig a szocialista kormányzatnak mennyire is volt fontos maga a honvédelem ügye.
Itt a Házban többször, több alkalommal elhangzott az, hogy igenis nemzeti ügy, igenis gyakorlatilag a honvédelem egy nemzeti ügy. Csak mit tapasztaltunk az elmúlt nyolc évben belőle? Azt tapasztaltuk, hogy 18 fő a tartalék, azt tapasztaltuk, hogy egyszer csak bezárunk laktanyákat, objektumokat, kiszerveztük az őrzés-védelmet, különböző magáncégek és őrző-védő cégek azok, amelyek milliárdos tételben gyakorlatilag őrizték a magyar katonákat és a magyar katonai objektumokat. Ha ezekre mind visszaemlékszünk, akkor azt gondolom, hogy egy nagy előrelépés az, amit ma a tárca megtett, illetve benyújtott törvényjavaslat formájában.
Ugyan a kisebbségi véleményben elhangzott az, hogy mi felrúgtuk, megsemmisítettük, illetve gyakorlatilag mondhatjuk úgy, hogy elsöpörtük mindazt az egyetértésben született országgyűlési határozatot, illetve előkészítő munkát, ami akár a tartalékos rendszerről, akár pedig a Magyar Honvédség nemzeti ügyéről szólt, én úgy gondolom, és nekem az az álláspontom személy szerint, hogy nem elsöpörtük, hanem előrehoztuk. Előrehoztuk azért, mert fontosnak tartjuk. Előrehozzuk azért, mert - ahogy a miniszter úr az expozéjában is elmondta - a honvédelem nem lehet tartalék nélkül, hadsereg nincs tartalék nélkül.
Azt gondolom, ebben egyetérthetünk, és ha az üléspont olykor-olykor meghatározza az álláspontot is, ha valaki kormányon van, majd utána ellenzékben, kritikával illetheti az új kormányt, nosza, lehet, és azt gondolom, hogy állunk elébe, de egyelőre én azt gondolom, hogy mindenki tegyen egy számvetést saját magában. Tegyen azért számvetést, mert az, hogy egy kormány fontosnak tartja azt, hogy egy évvel akár előrehozza azt az elképzelést, azt a rendszert, amit akár fél évvel ezelőtt közösen benyújtottunk a Házhoz, hogy igenis legyen tartalékos rendszer, azt gondolom, egy dicsérendő dolog. Az, hogy vannak ilyen és ehhez hasonló törekvések, elképzelések, azt gondolom, ez is csak egy dicséretes dolog, ezért nem értem ellenzéki képviselőtársaimnak a kritikáit.
Ha belegondolok mindabba, hogy most a tárca benyújtott egy olyan törvényjavaslatot, ami nem mondhatom azt, hogy intercity tempóval készült el, mert az elmúlt nyolc évben azért a honvéd vezérkar, illetve a Honvédelmi Minisztérium azért folyamatosan előkészítette ezeket a törvényjavaslatot, illetve a Hvt. ezen módosításait, úgy gondolom, hogy valószínűleg meg fogjuk hallani szocialista képviselőtársainktól is majd a vezérszónoki körben vagy akár a hozzászólásokban, hogy miért nem értenek egyet azzal, amit valójában igazából, ha nézzük, ők készítettek elő a következő kormánynak.
Az, hogy a kormányzat hogyan ítéli meg: államtitkár úr, mondhatom úgy, hogy a bizottsági ülésen több ciklusról beszélt, illetve több elemről beszélt a tekintetben, hogy hogyan is kívánjuk, hogyan is kívánják bevezetni az önkéntes tartalékos rendszert, milyen formában. Azt gondolom, hogy vitatkozhatok minden további nélkül Iváncsik Imre alelnök úrral, képviselőtársammal, mert ahogy ő megfogalmazta, a valós harcértéke ezeknek a tartalékos katonáknak nem fogja elérni. Azt gondolom, hogy az államtitkár úr, illetve a Honvédelmi Minisztérium részéről ott lévő főtisztek elmondták és megfogalmazták, hogy igenis az önkéntes tartalékos rendszerbe aki belép, igenis egy komoly harcértéket fog majd képezni, illetve komoly harcértéket fog majd ott megszerezni.
Miért állítjuk és miért mondjuk ezt? Azért, mert gyakorlatilag a kiképzésük meg fog történni 40 órában, illetve egy folyamatos kiképzésen esnek át. Úgy gondolom, hogy ez már önmagában elegendő kell hogy legyen e tekintetben, és azt gondolom, hogy ezt el is kellene hogy fogadják akár ellenzéki társaim.
Ha magára a törvényjavaslatra térek rá, akkor azt lehet mondani, hogy az idei évtől a Honvédelmi Minisztérium kiemelt célkitűzése lett az önkéntes tartalékos rendszer felépítése, amelynek ez a törvényjavaslat adja meg a jogi hátterét. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nélkülözhetetlennek tartja ezen rendszer létrehozását, hiszen már társadalmi igényként is megfogalmazódott az önkéntes tartalékos rendszer léte és számos pozitív hatása, ami, azt gondolom, hogy a Magyar Honvédség és a honvédelem ügyét előreviszi.
Idézhetem ismételten csak, amit miniszter úr mondott. Először is: mint tudjuk, tartalék nélkül nincs hadsereg. A törvényjavaslat tartalmazza a honvédség új tartalékos rendszerének két alappillérét, az egyik az önkéntesség alapján szervezett műveleti és védelmi tartalék, a másik pedig a törvényi kötelezettségen alapuló, kiképzett tartalékos és potenciális hadköteles. Az önkéntes védelmi tartalékos - mint ahogy a nevében is szerepel - önkéntes jelentkezés alapján vállalja, hogy katonai esküt tesz, és határozatlan idejű szerződésben meghatározott, egyedi feltételrendszer szerint közreműködik a Magyar Honvédség feladatainak ellátásában, elsősorban kritikus infrastruktúra-védelemben, katasztrófavédelemben, illetve a befogadó nemzeti támogatás feladataiban működik közre.
Mint ahogy már mondtam itt az előzetesben, Simicskó államtitkár úr elmondta a bizottsági ülésen azokat a célkitűzéseket és azokat a lépcsőfokokat, hogy hogyan kívánjuk megteremteni a tartalékos rendszer kialakítását, hogyan kívánja a tárca 2011. január 1-jével meghozni, illetve azt átvenni.
A törvényjavaslatban szintén önkéntes alapon szerveződő, műveleti tartalék tagjai vállalják, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben - más néven Hjt. - meghatározott feltételrendszer alapján rendelkezésre állási díj ellenében rendelkezésre áll, és behívást követően tényleges katonai szolgálatot teljesít.
(8.40)
Ez lényegében a volt szerződéses katonákra támaszkodik, akik létszáma jelenleg közel 13 ezer főre tehető, és teljes értékű tartaléknak minősülnek, hiszen bármikor bevethetők a hivatásos és szerződéses katonák mellett, mert rendelkeznek megfelelő katonai kiképzéssel és tapasztalattal. Az előbb említett két tartalék biztosítja, hogy a hadkiegészítés béke- és minősített időszakban is zavartalanul működjön.
2004-ben, a sorkatonai szolgálat megszűnése után semmilyen nyilvántartás nem készült azzal kapcsolatban, hogy úgymond egyszerűen megfogalmazva, ha baj van, ki hívható be, és sajnálatos módon az elmúlt időszak árvizei vagy vörösiszap-katasztrófája is bebizonyította, hogy szükséges egy ilyen adatbázis létrehozása. Lényegében ezt szolgálná a tartalékos rendszer második pillére, hiszen a kiképzett tartalékos, valamint potenciális hadköteles csak rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején, a hadkötelezettség bevezetését követően teljesíthet tényleges katonai szolgálatot.
Fontosnak tartom még kiemelni, hogy a törvényjavaslat szerint katonai felsőoktatási intézményben az eddig ösztöndíjas hallgatóként definiált tanuló helyébe a honvédtisztjelölt elnevezés lép. A honvédtisztjelölt pedig ezentúl egy önálló állománytáblával rendelkező katonai szervezet, az MH Ludovika Zászlóalj állományába tartozik, a honvéd vezérkar főnöke közvetlen alárendeltségébe. A zászlóalj az általános szabályok szerint természetesen különböző eszközökkel, haditechnikai eszközökkel is fog majd rendelkezni.
Mint tudjuk, más minisztérium általános struktúrájától eltérően a Honvédelmi Minisztérium visszatér a J-struktúrához. Itt szeretném megemlíteni, hogy én magam az elmúlt nyolc évben többször is kritikával illettem az előző kormányzatot a tekintetben, hogy ezt a J-struktúrát, ami ’99-ben elkezdődött és felállított az Orbán-kormányzat, 2002-ben gyakorlatilag szétverték, és egy teljesen más struktúra, más elképzelés lett, mondhatjuk úgy, hogy fogták magukat, és kidobták a kukába mindazt, amit annak idején mi megcsináltunk. És a J-struktúra azért is fontos, mert amikor a honvéd vezérkar és a minisztérium integrációjára sor került, ez az áttérés a NATO-kompatibilitás szempontjából és a NATO-val való kapcsolattartásban is fontos. Ennek megfelelően csoportfőnökségeket alakítottunk ki egészségügyi kérdésekben, illetve személyi kérdésekben.
Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontja szerint a törvény módosítására szükség van, megítélésünk szerint a javaslat hozzájárul a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség megfelelő működéséhez, az önkéntes tartalékos rendszer létrehozásához.
Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
