DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A haza örök, és nemcsak aziránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem aziránt is, amely lehet s lesz - mondta egykor Kossuth Lajos. Az új honvédelmi kormányzat azt a célt tűzte maga elé, hogy az elmúlt években haderőreformoknak nevezett leszervezésekkel szétvert honvédséget ismét minden tekintetben alkalmassá tegye az alkotmányban rögzített legfontosabb feladatának ellátására, a haza fegyveres védelmére. Intenzíven folyik a munka, amely a honvédelem rendszerének teljes megújításához vezet. Tehát amikor a Magyar Honvédségnek új irányt szabunk, mindenre gondolnunk kell. Arra is, ami van, arra is, ami lehet, és arra is, ami lesz.
Tisztelt Országgyűlés! A honvédelem rendszere nagyon összetett és bonyolult rendszer. Az önök előtt fekvő, T/1667. számú törvényjavaslat ennek a rendszernek több elemét is megváltoztatja. Rengeteg csavart húzunk meg, szelepet takarítunk ki, fogaskereket cserélünk ki és olajozunk, valamint új modulokat, részegységeket állítunk szolgálatba. Régi igazság, hogy ha a szerkezet egy elemét megváltoztatjuk, megváltozik maga a szerkezet is. Olyan melyben össz hozunk most a magyar honvédelem egészébe, amelyek lényegesen működőképesebbé teszik azt, és megteremtik a további fejlődés lehetőségét. A törvényjavaslat célja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezetének korszerűsítése, működésének hatékonyabbá tétele, az elmúlt időszak jogalkalmazói tapasztalatai alapján a hiányosságok kiküszöbölése, a jogszabályi és a szervezeti változások átvezetése.
Az elvégzett munka terjedelmét jól mutatja, hogy az előterjesztés módosítja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényt, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényt, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényt, a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvényt, továbbá a személyi és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényt.
Tisztelt Országgyűlés! Egyetlen hadsereg sem lehet meg tartalék nélkül, sem anyagi, sem személyi tartalék nélkül. Ez az igazság a hadtudomány egyik legrégebbi alapvetése és igazsága. És ne feledjük, a hadak törvényét mindig vérrel írták, és megsértésükért is vérrel kell fizetni. Az önkéntes tartalékos rendszer kiépítésével ezt a most hiányzó katonai képességet fogjuk megteremteni. Ezt ugyanis a sorkatonai szolgálat 2004-es megszüntetésekor az akkori kormányzat elmulasztotta megtenni. Távoli terveiben szerepelt ugyan valamiféle tartalékos rendszer, ám ez a koncepció nem volt kielégítő. A rendszer “hatékonyságáról” mindent elmond az a tény, hogy az árvizek idején mindössze 18 tartalékos katona elvi mozgósítási lehetősége állt fenn.
(8.10)
A mostani törvénymódosítás feladata, hogy a megfelelő jogszabályi háttér kiépítésével megteremtse azokat a feltételeket, amelyek alapján az érdemi munka elkezdődhet.
A védelmi tartalék felállításával, amit elsősorban klasszikus területvédelmi feladatokra, katasztrófavédelemre és az úgynevezett honvédségi kritikus infrastruktúra védelmére készítünk fel, a benne részt vevők kiképzése és eskütétele után a Magyar Honvédség újra képes lesz saját objektumainak őrzésére.
Rendkívül fontos az önkéntes műveleti tartalék felállítása is. Ebben elsődlegesen az eddig szolgált sok ezer és az ezután leszerelő szerződéses és hivatásos honvédeket kívánjuk megszólítani. Ők jó pár évi intenzív felkészítés és szolgálati tapasztalat után kerültek, illetve kerülnek ki a Magyar Honvédség kötelékéből. Most még csak el sem tudjuk érni őket, mert a szükséges nyilvántartások sem állnak rendelkezésre, nem beszélve arról, hogy senki meg se kérdezte őket az elmúlt nyolc évben, hogy vajon megfelelő kompenzáció, illő díjazás fejében nem volnának-e esetleg hajlandóak a fejükben és a kezükben lévő tudást, amelyre az adófizető polgárok rengeteg pénzt költöttek, továbbra is tartalékos katonaként a haza szolgálatára bocsátani. Nos, ezek a honvédeink a jövőben szerződésben vállalhatják majd a szolgálatot a tartalékos erőben.
A tartalékos rendszer másik nagy pillérét a kiképzett tartalékos és a potenciális hadköteles állomány jelenti, amely állománycsoport törvényi kötelezettség alapján szerveződik. Ez azt jelenti, hogy behívásuk kizárólag megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban történhet. E körben a törvényjavaslat meghatározza a hadkiegészítő parancsnokságok feladatait, a bejelentési rendet és az adatnyilvántartás módját.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden áttekintsem az önkéntes tartalékos rendszer kiépítésének menetrendjét. Az első ütemben 2011. év végéig, 2011. január 1-jétől kezdődően vonjuk be az első mintegy 2000-2100 főt. Ezzel kialakítjuk a honvédelem szempontjából fokozott őrzést igénylő létesítmények védelmének a képességét. A második ütemben, amely 2013. év végén fog lezárulni, 4-5 ezer fő részvételével a katasztrófavédelmi feladatokban való közreműködés képességeit fogjuk kialakítani. Végül 2014 első feléig, a harmadik ütemben az úgynevezett befogadó nemzeti támogatás feladataiban való közreműködés képességeinek kialakítása következik, újabb, mintegy 1000-1500 fő tartalékos katona bevonásával. Ez azt jelenti, hogy 2014 közepéig összesen mintegy 6-8 ezer kiképzett tartalékos katonával kell rendelkeznie a Magyar Honvédségnek. Ez szép nagy feladat, amelyet tervszerűen felépítve becsülettel el tudunk végezni.
Tisztelt Országgyűlés! Az új tartalékos rendszer nem állhat fel anélkül, hogy a munkáltatókat meg ne győznénk arról, hogy számukra is hasznos a tartalékosok foglalkoztatása. Mint már említettem, előreláthatóan a jövő év elejére fog elkészülni az a több tárcát is érintő munkáltatói program, amely a kompenzációval, illetve a tartalékosok ösztönzőrendszerével foglalkozik. Azt azonban már most előrevetíthetjük, hogy a közszolgálatban állók a kinevezéseknél, az előléptetéseknél, a továbbtanulásnál és más hasonló élethelyzetekben a törvényben rögzített, átlátható módon minden bizonnyal előnyt fognak majd élvezni, ha önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vállalnak.
A közoktatásban honvédelmi nevelési programokat indítunk. A felsőoktatásban tanulókkal mint az önkéntes tartalékos rendszer természetes utánpótlásával számolunk.
Tisztelt Országgyűlés! Gróf Széchenyi István mondta egykor, idézem: “Úgy látom az életben, hogy az emberek minden dologban vagy nagyon fent, vagy nagyon alant keresik a igazságot. Sok előnyt a távolban keresünk, holott közelünkben fekszik.” Nos, törvényjavaslatunk ebben a szellemben rendezi a Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar irányítási kérdéseit, a lehető legkézenfekvőbb, legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldásokkal cserélve fel a mostani, bizony eléggé nehézkes rendszert. Ez a javaslat megteremti a törvényi hátterét annak, hogy a honvéd vezérkar főnöke szakirányítási jogot gyakorolhasson az általános katonai szakterületek vonatkozásában.
A javaslat egyszerűsíti a honvédségre vonatkozó belső szabályozók kiadásának a rendjét. Kezdeményezi, hogy a honvéd vezérkar szervezeti struktúrájában főosztályok helyett, ám azokkal azonos jogállásban csoportfőnökségek működjenek. Az így létrejövő struktúra a NATO-országok fegyveres erőiben széles körben alkalmazott és kitűnően bevált szervezeti modell, az úgynevezett J-rendszer hazai megfelelője lesz.
A javaslat egyértelműsíti a Honvédelmi Minisztérium hivatalainak szervezeti besorolását is. Ezen túlmenően bővíti a kormány hatáskörét az ország védelmi felkészültségének érdekében. Feladatként állapítja meg a NATO válságreagáló rendszerének alkalmazását és az azzal összhangban álló nemzeti intézkedések rendszerének létrehozását és irányítását. Kiegészíti a honvédelmi miniszter felelősségi körét a válságkezelés katonai feladatainak végrehajtásával, illetve ágazati irányítási jogkörét a polgári válságkezelés katonai eszközökkel történő támogatásának biztosítására.
(8.20)
Tisztelt Országgyűlés! Rendkívüli fontosságot tulajdonítok neki, és azt gondolom, hogy jövőbe mutató az a rendelkezés, amely a Ludovika Zászlóalj jogszabályi kereteinek létrehozására irányul. A Ludovika Zászlóaljban, hasonlóan a világ legjobb hadseregeinek gyakorlatához, a leendő honvédtisztek kemény katonai keretek között készülnek majd hivatásukra. Egy olyan új intézmény, egy olyan valódi katonai szervezet jön létre, amelynek tisztjelöltjei élethivatásuknak tekintik majd a honvédtiszti pályát, amint azt jelmondatuk mutatja, amelyet az eskü során mondanak immár ez évtől: “A hazáért, mindhalálig!”, és egyben ezek a kadétok ki fogják majd állni az összehasonlító próbát a világ legnevesebb tisztképző intézeteinek kadétjaival is.
Tisztelt Országgyűlés! Kiemelt céljaink közé tartozik a Magyar Honvédség rangjának, társadalmi ismertségének, elfogadottságának, elismertségének növelése. Ezt is szolgálja az a rendkívül megtisztelő felkérés, amelyet mi nem kértünk, amelyet az állam vezetőitől kaptunk, amely pedig arról szól, hogy a Szent Korona és a koronázási jelvények, valamint a Sándor-palota őrzését sokszázados hagyományainkhoz visszatérve ismét honvédeink kezébe helyezi. Ez az ősi hagyomány annyit jelent, hogy a honvédek, akik a nemzet közös értékeinek: a haza, a szabadság és az alkotmányosság ügyének védelmére esküdtek, legfontosabb nemzeti jelképeink őrzésére is méltóak és alkalmasak.
Tisztelettel kérem mindazokat, akiknek a honvédelem ügye és tekintélye fontos, pillanatnyi politikai haszonszerzésből ne kenjék össze ezt a szép gesztust a katonai diktatúrával való ízléstelen riogatással és a “hány katona fog állomásozni a Parlamentben?” típusú nevetséges kérdésekkel. Mindez persze nem zárja ki a kérdés feletti vitát. Azt kérem azonban, hogy ez a vita a témához illően emelkedett, bölcs és tárgyilagos legyen.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslatot a honvédelmi és rendészeti bizottság megtárgyalta, és általános vitára alkalmasnak találta. Pénteken az ügy fontosságához méltóan az Országgyűlés öt pártjának szakértői megbeszélésére került sor. Nagy örömünkre szolgált, hogy a célokban, a követendő irányokban egyetértés mutatkozik. Rendkívül fontos tehát, hogy a célokban egyetértünk. Vita azon volt közöttünk, hogy miként érhetjük el ezeket a célokat. Ennek megfelelően több módosító indítvány is érkezett a tisztelt Ház asztalára. Javaslom, hogy vitassuk meg ezt a törvényjavaslatot és a hozzá kapcsolódó módosító indítványokat, a közös és közösen vallott célok szem előtt tartásával. Vitassuk meg úgy, hogy a honvédelem egész rendszere, a védelmét ránk bízó haza nyerjen vele.
Kérem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/1667. számú törvényjavaslatban foglaltakat vitassa meg, és szíveskedjék azt elfogadni. Engedjék meg, hogy most, a vita elején ismét figyelmükbe ajánljam Kossuth Lajos intelmét: “A haza örök, s nem csak aziránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem aziránt is, amely lehet, s lesz.”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
