DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapvetően a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényt, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényt módosítja, de mellé salátaként betette a kormány a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló törvény, a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény módosítását is.
A törvényjavaslatnak az indokolás szerint az elsődleges célja a már 2009-ben elhatározott és törvényben foglalt önkéntes tartalékosi rendszer fejlesztése, a korábbitól némileg eltérő formában, a tervezett létszámokat megváltoztatva, és egy évvel korábbi, 2011. január 1-jei bevezetéssel. Az ötpárti megbeszélésen - és valóban nem egyeztetésnek, hanem megbeszélésnek nevezném a pénteki összejövetelünket -, ott is elhangzott, de ma a parlament ülésén is elhangzott, hogy hatalmas társadalmi igény jelentkezik arra, hogy ilyen hamar, 2011. január 1-jétől katonák őrizzék a Magyar Honvédség laktanyáit.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom, hogy akár a kormány, akár akik ezt mondták, honnan vették ezt, hogy hatalmas társadalmi igény jelentkezett erre. Talán a Honvédelmi Minisztérium előtt mindennap ott állnak az emberek, és tüntetnek azért, hogy katonák őrizzék a laktanyákat? Én ilyennel nem találkoztam, megmondom őszintén, és őszintén szólva nem is láttam problémát ebben az előző ciklusban akkor, amikor például a Civil Biztonsági Zrt. lehetőséget kapott arra, hogy honvédségi objektumokat őrizzen. Nem volt ebben semmi probléma, mindenki elfogadta.
Az önkéntes tartalékosi állomány fejlesztését már az előző ciklusban elhatároztuk itt, közösen a parlamentben. Éppen Simicskó István - most államtitkár, akkor képviselő úr - volt az, aki számára ez egy nagyon fontos téma volt. Ő nemzetőrséggel indult, aztán lett belőle Magyar Honvédségen kívüli területvédelmi önkéntes tartalékos rendszer. Aztán csak sikerült egymást meggyőznünk arról, hogy a területvédelem a Magyar Honvédség kizárólagos feladata, tehát ha tartalékosi rendszert akar létrehozni a Magyar Országgyűlés, és erre akarja kötelezni a kormányt, akkor ezt a Magyar Honvédség rendszerén belül kell hogy megtegye. Így végül azt mondhatom, hogy sikerült egy kompromisszumos megoldást találnunk, amely a Ház többségének, sőt igen nagy többségének a támogatását bírta.
Ezután megkezdődött a Honvédelmi Minisztériumban éppen az én felügyeletemmel egy kidolgozó munka, amely azt gondolom, hogy igen jól haladt, jogszabályokat sikerült beterjeszteni. A most benyújtott javaslat - és ezt többen is elmondták - szakít a már elhatározott megoldással, és egy évvel előrehozza a hatálybalépés időpontját. Az sem zavarta a kormányt a törvénymódosítás kapcsán, hogy éppen alig egy hónapja, 2010. október 18-án fogadta el az Országgyűlés a Hjt. módosítását, éppen az önkéntes tartalékosokra nézve fogalmazott meg a kormány ebben a módosító javaslatban szabályokat.
Csak azt szeretném megkérdezni, hogy hova ez a rohanás, hogy október 18-a előtt nem volt ez a megvilágosodás; hogy itt megvolt a társadalmi igény? Vagy mi történt, és honnan keveredett a Magyar Honvédségnek és a honvédelmi tárcának hirtelen forrása, felszerelése és potenciális létszáma arra, hogy egy évvel korábbra hozza ezt a változtatást?
Elhangzott már a mai napon, hogy tulajdonképpen a törvényjavaslat a tartalékosi állományra épül, és két nagy pillérre építi föl a tartalékosi állományt. Van az önkéntesség alapján szervezett műveleti és védelmi tartalékos, illetve a törvényi kötelezettségen alapuló kiképzett tartalékos és potenciális hadköteles. A mai vita szempontjából izgalmasabb a védelmi és a műveleti tartalékosokkal való foglalkozás. A javaslat szerint az önkéntes műveleti tartalékos vállalja, hogy a honvédségi jogállási törvényben meghatározott feltételrendszer alapján rendelkezésre állási díj ellenében rendelkezésre áll, és behívását követően (Dr. Simicskó István tüsszent.) - kedves egészségére, államtitkár úr! - tényleges katonai szolgálatot teljesít. Meghatározzák a szabályok azt, hogy ki milyen korban, tehát 18 és 50 év között létesíthet ilyen viszonyt. (Dr. Simicskó István ismét tüsszent.) Jobbulást kívánok! (Derültség.) Meghatározza azt, hogy milyen összegek járnak azoknak a műveleti tartalékosoknak, akik tényleges szolgálatra jelentkeznek.
De ezeket a szabályokat már meghatároztuk korábban, az az eltérés, hogy most egy új kategória, a védelmi tartalékos került bevezetésre, aki szerződés alapján, önkéntes jelentkezés alapján és szerződés alapján vállalja, hogy katonai esküt tesz, és egy határozott idejű szerződést köt, amelyben pedig egyéni feltételrendszer szerint közreműködik a Magyar Honvédség feladatai ellátásában. Az önkéntes védelmi tartalékos szolgálati jogviszony a 18. életévét betöltött személlyel köthető.
Kérdés az, hogy kikből lesznek, hirtelen hogy kerül elő ez az új kategória. Csampa képviselő úr elmondta, hogy valóban borzasztó az, hogy a magyar állampolgárok eddig nem jelentkeztek ilyen tartalékosi rendszerre. De akkor most honnan lesz hirtelen meg ez a kategória, akik önkéntes védelmi tartalékosként a Magyar Honvédséggel határozatlan idejű szerződést fognak kötni? Az is elhangzott már ma e Ház falain belül, hogy nem máshonnan, mint azok az itt egyébként ostorozott cégek alkalmazottjai lesznek a katonák, akik eddig őrizték a honvédségi objektumokat. Úgy kell elképzelni, hogy nyilván van egy közbeszerzési eljárás, vagy korábban volt egy közbeszerzési eljárás, ahol megnyerték ezek a cégek ezt a fajta feladatot, és itt a honvédelmi tárca céggel szerződött, és természetesen fegyveres biztonsági őrök, fegyveres vagyonőrök és vagyonőrök őrizték a honvédségi laktanyákat.
Most mi lesz? Most nem nagyon tudjuk, hogy mi lesz. Azt tudjuk az ötpárti megbeszélésből, hogy első körben 460, majd utána 1000 fő feletti lesz, akit elkezdenek kiképezni.
(10.10)
Azt ma se tudjuk őszintén szólva, hogy mi alapján kezdték el már a kiképzését az első körben meghatározott személyeknek, hiszen jelenleg nincs olyan jogszabály a Magyar Köztársaságban, amely lehetővé tenné azt, hogy a Magyar Honvédség kiképzési idejéből és a Magyar Honvédség pénzéből civileket képezzenek ki a Magyar Honvédség katonai bázisain. Ez egy nagyon fontos jogi kérdés, amit azt gondolom, hogy tisztázni kell, mert a Magyar Honvédség se nem a Honvédelmi Minisztérium vezetőinek, se nem a magyar Országgyűlésnek nem a tulajdona. A Magyar Honvédség a magyar állam szolgálatában álló állami intézmény.
Na de hát, mi is lesz? Szóval, jönnek ezek a biztonsági őrök, nem mindenki, hiszen nyilván van egy kormeghatározás, akik jöhetnek, tehát feltételezhető, hogy lesznek olyanok, akiket eleve nem fognak bevenni ebbe a rendszerbe, mert nem fognak megfelelni ezeknek a feltételeknek, és nyilván lesznek olyanok is, akik azt mondják, hogy így nem tudják vállalni. Kérdés az, hogy ezek a személyek, ezek a jelenleg biztonsági őrként a katonai objektumokat őrző személyek kikkel állnak majd jogi viszonyban. Munkajogi jogviszonyban állnak majd a céggel, és szolgálati jogviszonyban állnak a Magyar Honvédséggel? Ki adja az utasítást ezekben a helyzetekben? A miniszter? A közigazgatási államtitkár? A vezérkari főnök? Az összhaderőnemi parancsnokság parancsnoka? Ezek teljesen tisztázatlan jogi helyzetek.
A pénzügyi helyzet sem tisztázott, hogy ezek a védelmi tartalékosok, akik egyébként havi kétszáz órában fogják őrizni a honvédség objektumait, tehát napi nyolc órában fognak dolgozni, mi alapján fogják kapni a juttatásukat. A Hjt. hatálya alá tartoznak? Én azt gondolom, aki katonai esküt tesz, nyilván a Hjt. hatálya alá tartozik. Ha a Hjt. hatálya alá tartozik valaki, akkor megilleti mindaz a pótlék, ami a Hjt.-ben benne van.
Akkor fölvetődik egy újabb kérdés, és erre nyilván valaki tud majd válaszolni: miből gondolják azt, hogy 75 millió forintból, amelyet a jövő évi költségvetésben erre a feladatra beállítottak, a több mint kétezer embernek - hiszen a második körben már újabb 1500 embert akarnak majd kiképezni, és év végére közel kétezer ember lesz, aki ilyen védelmi tartalékos lesz - ki lehet fizetni az egyszeri szerződéskötési díjat, ebből az összegből föl lehet őket szerelni, és ebből az összegből lehet az ő juttatásaikat adni?
Azt szeretném kérni államtitkár úrtól és a kormánypárti képviselőktől is, hogy ne mondják azt nekem, hogy a Magyar Honvédség raktáraiban hegyekben áll a méretben megfelelő katonai egyenruha, mert ezt ők is tudják, hogy nem így van. Ezt nyilván megbeszélték a vezérkari főnökkel meg az összhaderőnemi parancsnokság parancsnokával, és valaki csak besétált a ruhaboltokba. Én megtettem, amíg államtitkár voltam, hogy bementem a ruhaboltokba, és ott lehetett látni, hogy milyen egyenruha áll rendelkezésre. Azt se mondja nekem senki, hogy hirtelen találtak egy titkos raktárt, amely titkos raktár tele volt a Magyar Honvédség egyenruháival.
A következő kérdés az, hogy ha már ők katonák, akkor mégis milyen rendfokozatban. És mi alapján állapítják meg azt, hogy ki milyen rendfokozatot kap? A cégvezető lesz a dandártábornok, a volt cégvezető meg a nyugállományú dandártábornok? Erre nyilvánvaló, világos szabályokat kell megalkotni. Ez egy hierarchikus rendszer. Ki adja majd az utasításokat? Szerintem ez egy rendkívül fontos kérdés, amit tisztázni kell. Milyen függelmi viszonyok lesznek?
Ahogy itt elhangzott, 57 katonai objektumot fognak őrizni ezek a védelmi tartalékosok. Igen, de mi lesz a többi objektummal? Hiszen a Magyar Honvédség vagyonkezelésében és a magyar állam tulajdonában ennél sajnálatos módon sokkal több, a Magyar Honvédség által már nem használt objektum van. Ezeket az objektumokat civil biztonsági őrök fogják őrizni? Előfordulhat az majd, hogy vegyes lesz az őrzés egy-egy katonai objektumnál? Ezeket a szabályokat világossá kell tenni.
Az most látható, hogy ez egy hitkérdés volt, és én politikusként meg tudom érteni, hogy ha valakinek van egy politikai homokozója, akkor ő abban a politikai homokozóban a legszebb várat szeretné fölépíteni, és ezzel nincsen semmi probléma. Csak az a kérdés, hogy van-e emögött számítás. Van-e bármilyen bizonyíték és világos számítás arra, hogy ez a rendszer nem fog többe kerülni, mint a jelenlegi?
Képviselőtársaim! Fél évvel ezelőtt a Magyar Honvédség vezetői, akik jelenleg ott szolgálnak a Honvédelmi Minisztériumban vezető, felelős beosztásban, nem tudtak nekem olyan papírt a rendelkezésemre bocsátani, amely bebizonyította volna, hogy olcsóbb, ha katonával őriztetjük egyébként az elhagyott laktanyáink egy részét. Nem tudták bebizonyítani! Én úgy tudom, hogy hasonló számításokat kapott a honvédelmi tárca vezetése. Ugyanis én magam is megkérdeztem a katonai vezetést, hogy ugyan számítsák már nekem azt ki, hogy mibe kerülne az, ha beöltöztetett katonával őriztetjük, és mibe kerül az, ha civil biztonsági őrökkel őriztetjük. Nem tudtak a katonák semmilyen számítást bemutatni, és az csak valami egészen új számrendszerben történhet meg, hogy ez hirtelen olcsóbb tud lenni. Úgyhogy én azt gondolom, hogy e tekintetben érdemes lenne ezt a dolgot átgondolni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy dologra szeretném fölhívni a figyelmet, amelyről talán kevesebb szó esett. Feladatként határozzák meg a Magyar Honvédség számára állami protokolláris feladatok teljesítését is. A javaslat ezt a szöveget kiegészíti, és kimondja, hogy a honvédség feladata ezenkívül még a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklye teljes körű, illetve egyes kijelölt létesítmények protokolláris jellegű őrzése.
A másodikhoz szeretnék először szólni. Ez a Sándor-palota őrzése lesz. Tisztelt Képviselőtársaim! A következőképpen fog kinézni a dolog. Ott fognak állni fegyverhasználati jog nélkül a Magyar Honvédség katonái a törvényjavaslat szerint a Sándor-palotánál kint, bent meg a Terrorelhárítási Központ munkatársai fegyverrel fogják védeni a köztársasági elnököt. Nem érzik ennek a dolognak - hogy mondjam - az ellentmondását? Semmi keresnivalójuk a katonáknak a Sándor-palotánál. Megjegyzem őszintén, a Terrorelhárítási Központnak sincs semmi keresnivalója ott, de ez egy másik kérdés.
Azt a kifejezést, hogy a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklye, a magyar jogrendben eddig egyetlen jogszabály, az első Fidesz-kormány idején elfogadott, Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló ellenzék áll. évi I. törvény preambuluma tartalmazta csak, azt is kizárólag csak a Szent Koronára nézve, méghozzá a következőképpen: “A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.”
Az Alkotmánybíróság ezt a törvényjavaslatot vizsgálta, és egy határozatában a következőt mondta ki: a Szent Korona mint tárgy közjogi funkcióval nem bír. A tulajdonos állam pedig a törvény szabta keretek között rendelkezhet vele. A Szent Korona az állam tulajdonát képezi, a kincstári vagyonhoz tartozik, ezért kezelésére az államháztartásról szóló törvény rendelkezései irányadóak. A Szent Korona egyben a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény rendelkezései értelmében védetté nyilvánított kulturális tárgy.
Szeretném fölhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a magyar állam folytonosságát népének akarata, függetlenségét pedig népének küzdelme biztosítja, nem pedig egy közjogi funkcióval nem bíró tárgy. A Magyar Honvédség katonáinak semmi keresnivalójuk sincs fegyverhasználati joggal a magyar Parlamentben. Én azt gondolom, amit Juhász képviselő úr már elmondott: a Köztársasági Őrezred és ezzel együtt a köztársaság leépítésének lehetünk itt tanúi.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
