FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az október 4-én történt iszapkatasztrófa minden bizonnyal Európában a ’86-os csernobili atomerőmű-baleset után következik a sorban, számunkra, magyarok számára azonban a legnagyobb, nemzetünket ért ökológiai katasztrófa. A bizottság felállítása végre valóban a nemzeti együttműködésre adna lehetőséget, ezért kérem önöket, hogy támogassák.
Az október 19-ei napirend előtti felszólalásomban az iszapkatasztrófa személyi felelőseinek elodázhatatlan számonkérésére hívtam fel a figyelmüket, és Bakonyi Zoltán őrizetbe vételének megszüntetését sérelmeztem. Most az iszapkatasztrófa kezelésének visszásságaira szeretnék néhány gondolatban rávilágítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nyugaton a helyzet sajnos változatlan. Szombaton Kolontáron találkoztam a károsultakkal, és számos segítségkérő levelet kaptam az érintett települések lakóitól. Engedjék meg tehát, hogy a helyzetjelentést a térségben élő emberek beszámolói és az általam tapasztaltak alapján tegyem meg.
Az iszapkatasztrófa által sújtott területeken élő emberek véleménye több ponton abszolút megegyezik. Egyrészt nem kapnak megfelelő tájékoztatást, ezért sokan már el sem mennek a fórumokra; másrészt úgy érzik, hogy az elmúlt, közel egy hónapban a kárelhárításon kívül semmilyen érdemi elmozdulás nem történt a lakosság kártérítésének irányába; harmadrészt, a települést élhetetlennek tartják, és sokan nem akarnak és nem is tudnak visszaköltözni. Tegyék a szívükre a kezüket, tisztelt képviselőtársaim: önök visszaköltöznének-e a családjukkal erre a területre? A kárenyhítés és a katasztrófaveszély elhárítása természetesen a legelső lépések egy ilyen katasztrófa után, ellenben itt is vannak hatalmas hiányosságok, amelyekre szeretném felhívni az önök figyelmét, és szeretném, ha a felálló bizottság ezeket is vizsgálná.
Egy teljesen friss információt szeretnék megosztani önökkel, mégpedig a Marcal folyóba öntött gipszről. Olyan információk jutottak szakemberektől a birtokomba, hogy már október 19-én azt mondták laborosok, hogy felesleges gipszet szórni a folyóba, mert az a vörösiszapra semmilyen hatással nincs, és majd ki kell kotorni azt a mederből. Ezt a mai napon megerősítette szintén egy magát megnevezni nem kívánó szakértő, és arra hivatkozott, hogy a Mátrai Erőműben keletkező gipszet mint mellékterméket esetlegesen el kívánják tüntetni a kárelhárítás során.
Meg szeretném kérdezni, hogy léteznek-e, vannak-e olyan hatástanulmányok, amelyek vizsgálták ennek a gipsznek a hatásait, ugyanis ezek a szakértők állítják, hogy a gipsz nem csökkenti a pH-t, a szennyező anyagokat nem köti meg, és felmerül akkor a kérdés, hogy milyen céllal szórják bele a folyóba. Szeretném kérni, hogy hozzák majd nyilvánosságra, hogy kinek az ötlete volt ez, illetve járjanak utána ennek a ténynek, ugyanis a szakértő állítása szerint a 9,4-es pH-jú ivóvíz még jó minőségűnek számít, és ezen a területen az ivóvíz kémhatása már 9 alá csökkent, ma reggel pedig újra elkezdték szórni a gipszet a Marcalba. Én úgy tudom, hogy ez a Környezetvédelmi Felügyelőségnek a hatásköre, tehát ők döntöttek erről a gipszszórásról. Felmerül azonban a kérdés, hogy Illés Zoltán úr miért nem tudja a különböző szervektől beérkező információkat összehangolni, lenyomozni, és ezek alapján megfelelően tájékoztatni, ugyanis több helyről egymásnak sokszor ellentmondó információk jutnak el a lakossághoz.
Szeretném felhívni a figyelmet a kárelhárítás kapcsán az elbontásra ítélt lakóépületekre, az ott folyó munkálatokra, ugyanis sokszor a helyiek szeme láttára dózerolták el az új tetőszerkezeteket. A hétvégén egy fiatal család arról informált, hogy 800 ezer forint értékben szerelt be néhány héttel ezelőtt nyílászárókat, és nem engedték számukra, hogy ezeket az építőanyagokat - természetesen szakemberek bevonásával, szakszerűen - saját maguk mentsék ki a bontásra ítélt épületekből, és ezek az építőanyagok így sajnos kárba vesztek. Kérem, hogy a kárelhárításnak és a kármentesítésnek is legyenek megnevezve a felelősei, akik a későbbiekben számon kérhetőek lesznek a közpénzből finanszírozott munkálatok elvégzése kapcsán.
Az adományok eljuttatásának kérdése szintén felvet számos dilemmát, ugyanis főként Devecser településen sokan visszaélnek az eljuttatott adományokkal. Sok esetben egy háztartásba más megyékből jelentkeztek be rokonok, akik illetéktelenül vették fel a károsult családoknak járó százezer forintos gyorssegélyt, sorba álltak védőöltözékért, ruházatért olyanok, akiknek köze sem volt a katasztrófához, sőt a kárelhárításban sem vettek részt. Ráadásul az ajkai és devecseri piacokon, de magánszemélyek is kínáltak bizonyos műszaki cikkeket, többek között plazmatévéket, amelyek a segélyszállítmányokkal érkeztek, itt is meg lehet kérdezni, hogy vajon erre van-e a legnagyobb szüksége most a helyi lakosságnak, de mindenképpen szeretném kérni, hogy ezeknek az adományoknak az eljuttatását is vizsgálja majd a felálló bizottság.
(14.00)
Viszont ez a szervezés mindenképpen fejetlenségre utal, amit a lakosság tapasztal Kolontáron, illetve Devecserben, ugyanis levélben még olyan információkat is kaptam, hogy vannak olyanok, akiket wellnesshétvégére küldenek, míg mások beteg, asztmás gyerekeikkel kell hogy ott lakjanak továbbra is a területen. Meg kell kérdezzem, hogyan fordulhat elő, hogy valakinek mindenből jut, valakinek pedig semmiből sem.
Tisztelettel kérem önöket továbbá - majd a bizottság feladata legyen ez is, a tisztánlátás és a kedélyek megnyugtatása érdekében -, hozzák nyilvánosságra, hogy a kármentő alapba kerülő összegeket mire fordítják. Ugyanis Kolontáron 35, Devecserben pedig 225 lakóház ment teljesen tönkre, néhány kivételtől eltekintve azonban a tulajdonosok még egy fillért sem kaptak. Ha csak fejben számoljuk ki, hogy hány forintot adakoztak a jó érzésű emberek a különböző adományvonalakon, a médiákon keresztül, a különböző segélyszervezeteken keresztül, akkor óvatos becslések szerint is több milliárd forintról lehet szó, ezért szeretnénk, hogy tételesen számoljunk be a lakosságnak, hogy ezek az összegek hol és mire lettek fordítva.
Kérem továbbá, hogy készítsünk egy részletes beszámolót is arról, hogy a felajánlott és a helyszínre szállított adományok megérkeztek-e, és hogyan sikerült ezeket hasznosítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! A teljes régióra kiterjedő vizsgálat szükséges mind a károk feltárása, mind pedig a teljes kármentesítés tekintetében, ugyanis nemcsak konkrét, materiális kárt szenvedtek az emberek, nemcsak a mindennapi létükhöz szükséges javakat, házukat veszítették el, hanem azok is komoly károkat szenvedtek, akiket közvetlenül nem érintett az iszapár, hiszen ezeknek az ingatlanoknak a piaci értéke is lényegében a nullával egyenlő, nem beszélve arról, hogy a terület munkaerő-piaci, turisztikai, illetve természeti értékekbeni károkat is szenvedett, amelyek orvoslást igényelnek a kormányzat részéről.
Ajánlom a reményeim szerint hamarosan felálló vizsgálóbizottság szíves figyelmébe azt is, hogy figyeljenek oda Kolontáron és Devecseren kívül a többi érintett településre, a Torna-patakon keresztül a Marcalba kerülő szennyeződés és annak a környező településekre való hatása is szerepeljen a vizsgálandó területek között. Számos település, bár gondolhatnánk, hogy kellően messze fekszik a katasztrófa gócpontjától, mégis komoly károkat szenvedett el. Példaként hadd hozzam fel Boba települést, amelynek Malomeleje nevű kaszálóját elöntötte és tönkretette a Marcal folyó, ám Boba, Nagypirit és Kispirit települések összefogásának köszönhetően sikerült elhárítani a veszélyt, és mind a településeket összekötő főút, mind pedig a település többi része megmenekült a szennyeződéstől.
Szeretném kérni a vizsgálóbizottságot, hogy a személyi felelősöket mihamarabb nevezze meg, és akár a magánvagyonuk terhére is a teljes kármentesítésbe vonja be ezeket a felelősöket, hiszen ezt kívánja a társadalmi igazságosság.
A vizsgálóbizottság feladata kell legyen továbbá, hogy nyomon kövesse és folyamatosan tájékoztassa a lakosságot a felelősségre vonás menetéről, fejleményeiről, és kérje számon az igazságszolgáltatás megvalósulását.
Egy friss információ alapján a kormány június 30-át határozta meg a teljes körű kármentesítés végső határidejének. Szeretnénk majd számon kérni ennek a határidőnek a betartását is.
Felháborítónak tartom, hogy a napokban azt nyilatkozta dr. Ruttner György, a MAL Rt. jogi képviselője, hogy az általuk kért szakértői vélemény alapján megállapítható, hogy természeti katasztrófa történt. Úgy gondolom, egyértelmű: a vállalat így próbál kibújni a felelősség alól. Szeretném, ha közösen leszögeznénk - a félreértések elkerülése végett -, hogy igenis üzemi baleset történt. Nem véletlenül vésették rá vállalkozók a kolontári templom melletti emlékműre: az emberi hanyagság és kapzsiság természeti és emberi áldozataiért.
Őszintén szólva nem is vagyok kíváncsi a MAL Zrt. által megrendelt és fizetett szakértői véleményekre, és nem érdekel sem a vállalatvezetés, sem a védelmükkel megbízott ügyvéd nyilatkozata. Engem és a Jobbik frakcióját csak a károsultak érdeke és igazságérzete vezérel. A károsultaknak jogos követelésük van a teljes kármentesítésre, és jogos az igényük az igazságszolgáltatásra. Az érdekel minket, hogy mikor fogja Bakonyi, Tolnay és cégük, a MAL Rt. megtéríteni az okozott károkat, és mikor lesznek felelősségre vonva a tragédia felelősei. Ugye, emlékeznek, korábban Bakonyi Zoltán, a MAL Rt. igazgatója azt nyilatkozta, hogy a vörösiszap nem veszélyes, miközben kilenc halálos áldozatot követelt a környezeti katasztrófa. Ezek után még van mersze a MAL-nak természeti katasztrófának hazudni az általuk elkövetett bűncselekményeket.
A MAL Rt. által felajánlott 1,5 milliárd forint a károk enyhítésére is kevés. Nyilvánvalóan az időhúzásra játszanak, hiszen a települések megtisztítása jelenleg állami és közpénzekből folyik. Mikor fogja ezeket a költségeket a MAL visszafizetni? Fognak-e személyi vagyonukkal felelni, azzal a vagyonnal, amelynek megszerzése önmagában is felvet jogi és erkölcsi dilemmákat?
Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! A jogos társadalmi igénynek megfelelően hozzák hát nyilvánosságra a MAL Zrt. privatizációs szerződéseit, aztán szépen sorban valamennyi szerződést, amely a nemzeti vagyon 90 százalékának lenyúlásával kapcsolatos. Úgy gondolom, minden magyar állampolgárnak joga van tudni, kik azok a milliárdosok, és hogyan szerezték vagyonukat, akik a magyar nemzeti vagyon kiprivatizálásából óriási hasznot húznak. Fizessenek hát most is, illetve a jövőben is a felelősök, a milliárdosok személyes vagyonukból, ami a magyar nemzet vagyonából származik! Nem csak a Jobbik, önök is elszámoltatást ígértek tavasszal; kérem, ne csapják be szavazóikat!
Végezetül kérem önöket, ha még nem tették meg, jöjjenek le önök is Kolontárra és Devecserbe, és nézzenek a szemébe ezeknek az embereknek, akik egész életüket és sokan szeretteiket veszítették el a katasztrófában. Nézzenek a szemébe annak az anyukának, akinek kisgyermekét a kezei közül ragadta el az iszapár. Ha van önökben empátia és jó érzés, akkor egyet kell értsenek velem: nem nyugodhatunk bele a történtekbe. Remélem, a következmények és felelősök nélküli Magyarország már a múlté.
Jövő héten pedig szeretnék választ kapni a kormánytól egy azonnali kérdésben, hogy lesz-e teljes kármentesítés, és ha igen, akkor mikor és miként képzeli el a kormány az iszapkatasztrófa károsultjainak minden elveszett értékére, minden megmaradt értékük értékcsökkenésére és valamennyi költségük fedezésére kiterjedő, teljes körű kármentesítését. Az erkölcsi kártérítés pedig - remélem, egyetértünk - magában kell foglalja a felelősök rövid időn belüli megnevezését és azonnali megbüntetését, hogy végre ne csak jogszolgáltatás, hanem igazságszolgáltatás is legyen ebben az országban. Kérem, támogassák a vizsgálóbizottság felállítását.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból. - Dr. Kontrát Károly tapsol.)
