KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS (Jobbik), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Történelmi pillanat az újonnan felállt magyar Országgyűlésben, hiszen azon ritka pillanatok egyikét élhetjük meg, amikor nem egy kormánypárti padsorból érkezik az előterjesztői expozé. Nagyon köszönjük mindazoknak, akik segítettek abban, hogy ez a kezdeményezés idáig eljusson, és remélhetőleg a továbbiakban is ilyen gördülékenyen fog ennek a bizottságnak a munkája haladni, amennyiben létrejön.
Mindnyájan tudjuk, hogy erre a kivételes alkalomra egy nagyon szomorú esemény adott okot, hiszen október 4-én, mint azt már bizonyára minden képviselőtársam nagyon jól tudja, bekövetkezett Magyarország eddigi legnagyobb ipari balesete, és ebből adódóan humán és környezeti katasztrófája, amelynek nemcsak hogy máig ható, hanem még a jövőben meglehetősen sokáig ható kihatásai lesznek Magyarországra.
Mi is történt pontosan? A MAL Zrt. Ajkai Timföldgyárának vörösiszap-tározója, a 10. számú vörösiszap-tározó gátja átszakadt, amelynek következtében körülbelül 700 ezer köbméternyi vörösiszap ömlött ki a tározóból, és árasztotta el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket. A katasztrófa óriási volt, a mai napig sajnos kilenc halálos áldozata is van ennek a katasztrófának. Mindemellett az anyagi kár és az ökológiai, a környezetben bekövetkezett kár pedig szinte felbecsülhetetlen.
Az elsődleges következmények - nyilván az emberi életeken túl, ami a legsajnálatosabb mindig egy ilyen katasztrófa bekövetkezésekor - az élővilág, az érintett természeti környezetben az élővilág szinte teljes kipusztulását okozták a Torna-patakban és a Marcalban. Életek mentek tönkre, emberi életek azzal, hogy mindenüket elvesztették, több száz család minden vagyonát ezzel az egyetlen eseménnyel, ami körülbelül a déli órákban következett be, és rendkívül nagy sebességgel, gyorsasággal terjedt az iszap, így a felkészülésre, a reagálásra sem maradt idő.
Hogy miért nem maradt idő, az már az egyik kérdés, amit ez az esemény felvet. Számtalan ilyen kérdés van, és ez a számtalan kérdés indított minket arra, hogy kezdeményezzük egy vizsgálóbizottság felállítását, amelynek célja az esemény körülményeinek a feltárása, mégpedig nem elsősorban a büntetőjogi felelősségnek - hiszen ez ügyben már folyik egy nyomozás -, hanem a további, távolabbi politikai, szakmai és egyéb felelősségnek a feltárása. Azért, hogy nyugodt szívvel tudjunk azoknak a családoknak, azoknak az embereknek a szemébe nézni, akik vagy hozzátartozójukat veszítették el a katasztrófában, vagy teljes vagyonukat, otthontalanokká lettek; meg kell hogy tegyük abból fakadóan is, hogy ha valamire, erre igazán felhatalmazást kaptunk a szavazóinktól.
Sokszor folyik vita arról itt az Országgyűlésben, hogy a választók, a szavazók felhatalmazása mire terjed ki, és mire nem terjed ki. Ha valamire, akkor erre egészen biztosan kiterjed, hogy ha bekövetkezik egy ilyen katasztrófa, akkor az Országgyűlés mint a legfőbb népképviseleti szerv, felállítson egy vizsgálóbizottságot, és foglalkozzon azzal, hogy kiderítse, hogy mik vezettek ennek a katasztrófának a bekövetkezéséhez.
Számtalan kérdés felmerül, amit meg kell válaszolnunk mind a felelősséget illetően, mind pedig a továbbiakat, a távolabbi okozati összefüggéseket illetően. Ugyanis már a vizsgálatok megkezdésekor az első kérdések úgy merültek fel, hogy hogyan szakadhatott át ez a tározó. Erre itt aztán többféle teória született, többféle szakértői vélemény. Nyilván a MAL Zrt. által felbérelt szakértő is mást mond, és más szakértők megint csak más állásponton vannak. Hallottunk már itt talajtörésről, hallottunk arról, hogy a vörösiszap tetején elhelyezkedő folyadékmennyiség szakította át a gátat és több egyéb álláspontról is. Miért nem volt megfelelő szilárdságú ez az építmény? Miért nem voltak kiépítve a megfelelő védművek, hogy ne veszélyeztethessen emberéleteket, illetve településeket ez a vörösiszap? És sorra - sorolhatnám még - vetődnek fel a kérdések.
Azon túl, már amikor megtörtént a katasztrófa, és elkezdődtek az elemzések, kiderült, hogy rendkívül magas a pH-értéke ennek a vörösiszapnak vagy ennek a lúgnak, ami a vörösiszappal együtt kiömlött, és ez okozta az élő szervezetekben a legnagyobb katasztrófát, roncsolást, a lúg maró hatása. Nyilván volt egy elsődleges, özönvízszerű romboló hatás is, de ezen túl a maró hatás volt a legkárosabb, és emiatt következtek be a halálesetek, illetve az egyéb élő szervezetekben is a károsodások és a pusztulások. Több mint száz sebesültje is volt vagy van ennek a katasztrófának.
Tehát túl azon, hogy a pH-értéke is rendkívül magas volt, nagyon maró volt, nehézfémek is voltak, vannak a vörösiszapban. Ezekkel kapcsolatban megint csak felmerül a kérdés, hogy már eleve a vörösiszapnak kellett-e tartalmaznia ezeket, vagy esetleg más úton kerülnek oda, ahogy tegnap itt a parlamentben egy azonnali kérdésemben is utaltam már erre. Számtalan kérdés van tehát, amit meg kellene válaszolni, és a katasztrófa humán, emberi oldalával kapcsolatban is. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a károsultakkal, és óriási a bizonytalanság sajnos, bár a híradások folyamatosan kezdenek egyre optimistább képet festeni a helyzetről, hogy minden rendben van, a vörösiszapot eltakarították, megkezdődött a lakóparkok építése és így tovább, azonban a devecseri és a kolontári emberek mintha mást mondanának.
(13.40)
Ők továbbra is egyfajta bizonytalanságban élnek, és nem tudják, hogy mi lesz a házaikkal holnap, nem tudják, hogy el kell-e bontani a házukat vagy megmarad, keressenek-e új lakóhelyet vagy kezdjenek neki a felújításnak. Nyilván senki nem akar addig nagyobb felújításba sem belefogni, ha még azt sem tudja, hogy megmarad-e egyáltalán a háza, vagy hogy várható-e újabb gátszakadás. Nyilván most már azt mondják, hogy a védművek felépítésével ez már nem fog településeket veszélyeztetni.
Tehát még egyszer mondom, rengeteg kérdés van, és ezekre a kérdésekre választ kell találnunk. Már a katasztrófa bekövetkezésének napján - nagyon helyesen - elkezdődött a büntetőjogi felelősségre vonás céljából egy büntetőeljárás, egy nyomozati szakasz, és lefoglalták a MAL Zrt.-nél szükséges iratokat, amelyekből esetleg megállapítható valamiféle felelősség. Ami azonban számunkra felháborító, hogy nem történt meg senkinek az előzetes letartóztatásba helyezése, illetve akit őrizetbe vettek, később őt is - Bakonyi Zoltánról van szó - szabadlábra helyezték, nem rendelte el a bíróság az előzetes letartóztatását, ami annál kevésbé érthető, hiszen az okok még a mai napig sem tisztázottak.
Annak ellenére, hogy sokféle a teória, nem lehet kizárni az emberi mulasztást, egyáltalán nem zárnánk ki, sőt mi szinte biztosak vagyunk benne, de hát nyilván ez is majd a bizottság feladata lesz, hogy kiderítse, hogy emberi mulasztás miatt történt ez a katasztrófa, hiszen lehet talajtörésre hivatkozni, de a gát állékonyságát biztosítani, a megfelelő szilárdságot biztosítani mindenkor az üzemeltetőnek a feladata. A polgári törvénykönyv is kimondja, hogy aki veszélyes üzemet üzemeltet, az felelős az emiatt bekövetkezett kárért. Most lehet, hogy nem pontosan idéztem, nézzék el ezt nekem, de mindenképpen fennáll itt egy felelősség.
Azonban túl azon, hogy az elsődleges felelősség az üzemeltetőé, van további felelősségi vonzata is a dolognak, hiszen vannak Magyarországon hatóságok, amelyeknek az a feladata, hogy a veszélyes létesítményeket és a környezetszennyező létesítményeket ellenőrizzék. Van a környezetvédelmi hatóság, van a katasztrófavédelmi hatóság. Szintén a bizottság feladatai közé tartozna annak kiderítése, hogy volt-e ilyen hatásköre, volt-e felelőssége abban bármelyik hatóságnak, hogy ez a katasztrófa bekövetkezhetett, megfelelően ellátták-e a feladatukat. Gondolok itt erre az említett két hatóságra, hiszen véleményünk szerint ez a létesítmény azáltal, hogy ekkora mennyiségű veszélyes anyag… - mert hiába mondják a vörösiszapra, hogy nem veszélyes hulladék, attól függetlenül a lúg miatt ez igenis egy óriási mennyiségű veszélyes anyag tárolásával járt együtt. Tehát ez a létesítmény a veszélyes üzemekre megalkotott kormányrendelet hatálya alá tartozott-e vagy nem, ha a hatálya alá tartozott, akkor miért nem álltak rendelkezésre a szükséges dokumentációk, miért nem történt meg a katasztrófavédelmi hatóság által ennek a rendszeres ellenőrzése, és ha pedig nem tartozott a hatálya alá, akkor miért nem, hiszen egyértelműen kimondja a rendelet, hogy ha jól emlékszem, 500 tonna veszélyesanyag-tárolás fölött ennek a rendeletnek a hatálya alá tartozna, itt pedig jóval többről volt szó, mint 500 tonnáról.
Ha már itt tartunk, akkor azt is meg kell említeni, hogy ennek a lúgnak egyáltalán ott kellett-e lenni a tározóban, hiszen ez egy vörösiszap tározására szolgáló tározókazetta volt, ami alapvetően egy majdnem szilárd, egy sűrű iszap tározására lett kitalálva és méretezve, és az ekkora mennyiségű folyadékot, ami - mint ezt már szintén elmondtam itt ezek között a falak között - dinamikus terhelést okozott, nem bírta el ez a tározó. Az a technológia szerint normális-e, hogy ez a nagy mennyiségű anyag oda kikerült vagy nem normális folyamat? És annak ki a felelőse, aki kiadott esetleg arra utasítást, hogy oda el kell helyezni ezt a nagy mennyiségű és igen maró, 13-as pH-jú lúgot?
Sorolhatnám én itt még sokáig a kérdéseket, önök is látják, mindnyájan tudjuk, hogy rengeteg a kérdés.
Van ennek a bizottságnak egy másik vonatkozása is, tudniillik hogy a jövőben hogyan tudjuk megelőzni ezeket a katasztrófákat. Elindult már egyfajta felmérése annak kormányzati szinten, hogy a többi vörösiszap-tározónak milyen az állapota. Gyorsan, sebtében ki is adtak egy jelentést, hogy nem kell félni, a többi biztonságos, és nincs semmi probléma, viszont hozzánk is, mifelénk is elindultak a nem hivatalos információk az emberektől, egykori ott dolgozóktól, helyi lakosoktól és ilyen-olyan forrásokból. Számtalan levelet kapunk nap mint nap olyan kérdésekről, amiket tisztázni kell, hiszen ezek az információk nem egészen ezt támasztják alá, hogy a többi létesítménnyel valóban nem lenne semmi gond.
Valóban szolgálnak-e ezek a létesítmények illegális veszélyeshulladék-elhelyezésre? Ez is egy fontos kérdés, mert volt már ebből bírósági eljárás és környezetvédelmi bírság is Almásfüzitő esetében, hogy galvániszapot helyeztek el a vörösiszap-tározó tetején. Ez nem zárható ki Ajka esetében sem. Különösen a saját vizsgálatainkra alapozott vizsgálati jegyzőkönyvben igen magas nehézfémtartalmat mutattunk ki a mintáinkból. Ez egy akkreditált laboratóriumi elemzés volt. Ennek tükrében sem zárható ki, hogy más, egyéb veszélyes hulladékok is el lettek ott helyezve.
Tehát választ kell adnunk ezekre a kérdésekre, és meg kell előznünk a jövőbeni ilyen katasztrófáknak a bekövetkezését, azért, mert ezt várják tőlünk azok az emberek, akik ott élnek és akik nem tudják még, hogy mit fog nekik hozni a holnap, felelősségre fognak-e vonni valakit azért, ami ott történt. Óriási az elégedetlenség az emberek körében, hogy még mindig, továbbra sincs felelősség, és azt kezdik érezni, mintha elkezdődne egyfajta maszatolás ebben az ügyben. Hiába, ha a nyomozó hatóságok esetleg meg is tesznek mindent az ügy felderítése érdekében, ha az emberek nincsenek tájékoztatva, egy idő után elkezdik azt érezni, hogy nem tesz meg mindent az illetékes hatóság, nyilván félnek attól, hogy esetleg majd nem részesülnek megfelelő kártérítésben, illetve nyilván az elvesztett hozzátartozókat pedig semmilyen kártérítés nem tudja pótolni. Valamennyire a fájdalmat, az igazságtalanságérzetet tudja csökkenteni, ha a felelősök megbüntetésre kerülnek, és ez a jogállamiságba vetett hitünket is csak erősíteni tudná.
Tehát mindenképpen mindezen okokból szeretnénk létrehozni, felállítani ezt a vizsgálóbizottságot. Nagyon örültem, hogy már a kezdeményezés legeslegelején sikerült megszerezni az LMP-, a Fidesz- és a KDNP-frakciók támogatását, és így összejött a szükséges számú aláírás, és benyújthattuk a tisztelt Ház elé ezt a kezdeményezést, majd pedig az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülésén is, ha jól emlékszem, 22:4 arányban megszavazásra került, hogy felálljon ez a bizottság, illetve hogy általános vitára bocsátódjon ez a kérdés. Tehát itt tartunk most. Nagyon szeretnénk, ha mihamarabb megkezdhetné a bizottság a működését.
Ez a bizottság, ahogy az az előterjesztésben is olvasható, egy paritásos bizottság lenne - illetve nem az eredeti előterjesztésben, hanem az ahhoz fűzött módosító javaslatunkban, amit azért nyújtottunk be, hogy mindenben tökéletesen megfeleljen a Házszabálynak a határozati javaslatunk. Tehát egy paritásos bizottság, ahol a kormánypártok és az ellenzék öt-öt képviselőt delegálna a bizottságba. Ez is azt szolgálja, ami felmerült itt a bizottsági ülésen is a Szocialista Párt frakciója részéről, hogy egy politikai boszorkányüldözés lenne esetleg ennek a vizsgálóbizottságnak a célja. Azt ki kell jelenteni, mint ahogy ott is kijelentettük, hogy nyilvánvalóan meg kell nézni egyébként azokat a háttér-politikai felelősségeket is, vissza kell nyúlni a privatizációig, meg kell nézni a privatizációs szerződéseket, hogy a privatizáció után mit vállaltak a cégek, betartották-e azokat a vállalásokat, és ha nem, akkor mindez kinek a felelőssége, hogy ilyen feltételekkel megtörténhetett a privatizáció, és igenis, hogyha van politikai felelős, akkor azt is meg kell nevezni. Én ezt nem nevezném boszorkányüldözésnek, ezt az igazság feltárásának nevezem, és ehhez továbbra is ragaszkodom. Nem boszorkányüldözés a bizottság célja, de ha van politikai felelős, akkor azt meg fogja találni a bizottság, és bizony meg fogja nevezni.
Egy évet határoztunk meg a bizottság működésére, tehát 2011. november 1-jéig bezáróan kell a bizottságnak benyújtani a jelentését, amely remélhetően majd tartalmazza mindazokra a kérdésekre a választ, amiket itt most feltettem, és mindezek után remélhetően sikerül elérnünk azt, hogy megnevezésre kerüljön a katasztrófa bekövetkezésének valamennyi felelőse, a pontos okok kiderüljenek, a jövőbeni ilyen katasztrófák lehetőségét a minimálisra csökkentsük azzal, hogy megteremtjük a megfelelő jogszabályi környezetet a fokozottabb ellenőrzés, illetve a nagyobb biztonság érdekében.
(13.50)
Végül, de nem utolsósorban természetesen azért, hogy soha többé Magyarországon senkinek ne kelljen ilyen körülmények között elveszítenie szeretteit, hozzátartozóit, vagyonát, otthonát, mint ahogy ez megtörtént Kolontáron egy valószínűleg emberi mulasztásból bekövetkező ipari katasztrófa következtében úgy, hogy valójában semmit nem tud ellene tenni, nincs ideje reagálni, nincs ideje felkészülni, abszolút kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket ért ez a baleset.
Rossz belegondolni is abba, hogy mi történt volna, ha mindez éjszaka következik be, és álmukban éri az embereket az a vörösiszap-áradat, akkor valószínűleg nem kilenc halálos áldozatról beszélünk - ami már önmagában is nagyon sok -, hanem esetleg több száz halálos áldozat is lehetett volna, és ez ugyanúgy benne volt a lehetőségek között, ugyanúgy ott éltek évtizedekig ez alatt az időzített bomba alatt az emberek. Tudjuk, mert beszéltünk velük, megmondták a kolontári lakosok is, hogy ők ezt már évek, évtizedek óta mondják, hogy ez a tározó veszélyes, folyamatosan szivárog és ereszt, és a Torna-patakba folyamatosan engedik a lúgot, ez nyílt titok, ez az ottani emberek között beszédtéma évek óta, csak azt nem tudták, hogy ha egyszer bekövetkezik a katasztrófa, akkor ekkora lesz. Sajnos, ezt senki nem tudta, nyilván senki nem számított rá, de ha valaki ezt sejtette, vagy csak gondatlanságból úgy volt vele, hogy úgysem lesz probléma, és ezért nem törődött a kisebb-nagyobb hibákkal, és hagyta idáig elfajulni a dolgokat, annak a felelősségét igenis meg kell állapítani, és kőkeményen felelősségre kell vonni. Ezért tartjuk szükségesnek ennek a bizottságnak a felállítását.
Kérem a képviselőtársaimat, hogy az előterjesztésemet támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.)
