HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is egy-két mondatban hadd világítsam meg, hogy miről is van szó, mi is tulajdonképpen ez a járulék! Ha egy beruházó egy településre érkezve új beruházást, új fejlesztést szeretne megvalósítani, és ezt nem a már meglévő városi szövetben, hanem azon kívül gondolja, akkor úgynevezett zöldmezős beruházásról van szó, és zöldmezős beruházás esetén először át kell minősíteni az adott földterületet, belterületbe kell vonni, illetve ezzel kapcsolatban művelés alól kell kivonni. No ekkor kell a termőföld végleges más célú hasznosításáért járulékot fizetni az államnak.
Én vallom meggyőződéssel, hogy minden kedves képviselőtársam úgy gondolja, hogy nemzeti kincsünk a magyar föld, a magyar termőföld. Ennek a sorsáról van szó tulajdonképpen ebben a törvényjavaslatban. Én úgy gondolom, hogy a termőföld olyan ásványi kincs, amely a következő években, évtizedekben körülbelül az olaj jelenlegi szerepével lesz csak egyenértékű és mérhető, ezért minden létező törvényi szabályozás, ami lehetőséget ad arra, hogy ezt a termőföldet valamilyen módon megvédjük, én azt gondolom, hogy mindannyiunk által támogatandó és olyan cél, amit valóban meg kell valósítanunk.
Egy számadatot engedjenek meg nekem: 1990-ben, a rendszerváltozáskor országunk, a csonkolt Magyarország területének 11,5 százaléka volt művelés alól kivonva. 2001-ig 16,9 százaléka lett kivonva, ez 500 ezer hektár, ami véglegesen, örökre elveszett abból a szempontból, hogy megművelhető legyen. Az elmúlt tíz évben, tehát 2000 és 2010 között ez az ütem gyorsulva növekedett, tehát több mint 500 ezer hektár veszett el véglegesen a magyar termőföldből országunk területén.
Sajnos, az a probléma, hogy a jelenlegi szabályozás nem ösztönöz arra, nem ösztönzi a vállalkozókat arra, hogy adott esetben a városi szöveten belül próbálják megvalósítani a beruházásaikat, mert sem a termőföld ára nem olyan - tudjuk, hogy gyakorlatilag Magyarországon az Európai Unión belül a legalacsonyabb a föld ára, mondhatjuk, hogy szégyenletes módon -, sem pedig ez a bizonyos járulék nem olyan magas, hogy megérné a vállalkozóknak inkább a városi szöveten belül, mondjuk, egy rozsdaövezeten bármilyen beruházást megvalósítani.
Tehát a járulék jelen formája nem alkalmas arra, hogy betöltse a szerepét, pedig településfejlesztési szempontból rendkívül fontos lenne, hogy megvalósítsuk ezt a fajta járulékemelést. Az urban sprawl elkerülése, a városok mérhetetlen növekedése nem lehet azonos a fejlődéssel. Mondhatjuk, hogy egy rákos daganat is növekszik, de azért az még nem fejlődés semmilyen szempontból. Ugyanez a helyzet a városainkkal is. Minden környezetvédelmi vizsgálat, kimutatás azt bizonyítja, hogy a városaink növekedése az, ami különösen szerepet játszik a klímaváltozásban, a hőszigetek kialakulásában és így tovább. De a rozsdaövezetek újraélesztése szempontjából is nagyon fontos lenne ez, az infrastruktúra-fejlesztés költsége spórolása végett; út, víz, csatorna, az összes vonalas infrastruktúrát tudnám említeni. Végeredményben az egész társadalom helyett valójában az érintett beruházóknak kellene kifizetni igazából a beruházás társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi költségeit. Ismerjük a magyarországi híradásokból, hogy hány olyan botrányos ingatlanspekuláció van, volt, illetve sajnos lesz a közeljövőben, amelyek pontosan ilyen zöldmezős beruházásokon valósulnak meg.
Ennek az összes problémának egy esetleges megoldása lehetne ennek a járuléknak a megemelése. Amit egyébként most itt önöknek előadtam, azt számtalan nagy nevű, mezőgazdasági tudományokhoz értő szakember tudására és szakmunkájára alapozva nyújtottunk be a Ház elé.
Kérem javaslatom elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
(17.10)
