IVÁNCSIK IMRE
IVÁNCSIK IMRE
IVÁNCSIK IMRE (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretnék néhány, képviselőtársaimmal közösen beadott módosító javaslat mellett érvelni.
Az egyik az ajánlás 1. pontjában szerepel. Ez a javaslat évek óta fennálló, korábban a mostani kormánypártok által is megoldani javasolt problémát igyekezne orvosolni, így kezelhetővé válnának például az olyan helyzetek, amikor az ismeretlen állampolgárságú anya elhagyja az országot, a gyermekek pedig a magyar állampolgárságú apa nevelésébe kerülnek. Ilyen esetben a családi jogállás rendezése az anya hiányában szinte reménytelen, miközben a gyermekek tartózkodási joga sem rendezett. A megoldása adminisztrációs és költségvetési többletterheket nyilvánvalóan nem jelent, emberiességi szempontból viszont feltétlenül indokolt lenne.
Az ajánlás 14. és 19. pontjában szerepel a következő módosító javaslatunk, amely a színlelt családi kapcsolatokkal szembeni fellépést érinti. A törvényjavaslat szerint a hatóságoknak azt kellene vizsgálniuk, hogy a családi kapcsolatot vajon a tartózkodási engedély megszerzése érdekében létesítették-e. Könnyen belátható azonban, hogy például a házasságkötés motivációjának vizsgálata a gyakorlatban egyszerűen képtelenség. Külső szemlélő kétséget kizáróan csak azt képes megítélni, hogy a házassági életközösség valóban létrejött-e. Ezért módosító javaslatunk szerint a hatóságnak a házassági életközösség tényleges létrejöttét kellene vizsgálnia.
Ez a javaslat nemhogy csökkenti, hanem éppenséggel növeli a hatóság mozgásterét, és ezáltal növeli a névházasságokkal szembeni fellépés hatékonyságát, hiszen a módosító javaslat elfogadásával a törvényjavaslat nem állítaná lehetetlen feladat elé a hatóságokat, nem egy értékelhetetlen és megfoghatatlan szempont mérlegelését követelné meg, hanem valóban objektíven érzékelhető tények és körülmények vizsgálatát.
A következő módosító javaslatunk, amelyről szólni kívánok, az ajánlás 43. pontjában szerepel. Hasonlóan teljesíthetetlen feladattól igyekszik megkímélni a hatóságokat az a módosító javaslatunk, amelyik elhagyja a törvényjavaslat nyelvismeret igazolására vonatkozó rendelkezését. A törvényjavaslat 38. §-a szerint a tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha a kérelmező igazolja, hogy a tanulmányok folytatásához megfelelő nyelvismerettel rendelkezik. Ez első hallásra logikus és érthető szabály lenne, a gyakorlatban azonban lehetetlen helyzetbe fogja hozni az idegenrendészeti hatóságot. A törvény hallgat ugyanis arról, hogy vajon az ügyintézők mi alapján fogják megítélni a nyelvismeret megfelelőségét. A képzési rendszer ugyanis nagyon sokszínű, és ennek megfelelően óriási eltérés lehet a szükséges nyelvismeret mértékét illetően. Ráadásul sok az idegen nyelvű képzés, és azt se zárjuk ki, hogy valaki éppen a magyar nyelv elsajátítása érdekében érkezik hazánkba. Az idegenrendészeti hatóság egységes értékelési rendszer, mérlegelési rendszer hiányában nem hisszük, hogy megfelelően el tudja látni ezt a neki szánt feladatot.
A következőkben az ajánlás 61. pontjában szereplő javaslatunk mellett érvelek. A törvényjavaslat bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy az idegenrendészeti őrizetet akár 12 hónapra meghosszabbítsák, szemben a hatályos szabályozással, ami a maximális időtartamot 6 hónapban jelöli meg. A törvényjavaslat erre akkor adna lehetőséget, ha a kiutasítás azért nem hajtható végre 6 hónapon belül, mert a kiutasított nem működik együtt, illetve valamely érintett állam eljárása elhúzódik. Mi is azt gondoljuk, hogy ezekben az esetekben valóban indokolt lehet az őrizet meghosszabbítása, de egyet kell értsünk azokkal is, akik szerint aránytalan és durva lépés az őrizet maximális időtartamának kétszeresére növelése.
A személyes szabadság megvonása súlyos joghátrányt jelent az őrizetesnek, ráadásul az adófizetők szempontjából sem kifizetődő, hiszen kétszer annyi ideig kell ellátni az őrizetest. Véleményünk szerint az előterjesztők e tekintetben túl nagy mozgásteret hagytak az idegenrendészeti hatóságnak.
(21.50)
A benyújtott módosító javaslatunkban kompromisszumos megoldást kínálunk e problémára, és azt javasoljuk, hogy az őrizet maximális időtartama a hatályos szabályozáshoz képest ne fél évvel, csak 3 hónappal növekedjen. Úgy gondoljuk, ezzel is elérhető a kormányzati szándék anélkül, hogy ezzel aránytalan sérelmet okoznánk.
Végül az ajánlás 63. és 65. pontjában a gyermekek idegenrendészeti őrizetbe vételének lehetőségével kapcsolatban nyújtottunk be módosító javaslatot. Meggyőződésünk szerint semmilyen feltétel nem adott ahhoz, hogy a gyermekeket őrizetben tartsák. Az ő elhelyezésükről meggyőződésünk szerint a gyermekellátás intézményrendszerében kell gondoskodni. A gyermekek törvényjavaslat szerinti őrizetben tartása ráadásul nemhogy jogharmonizációs célt nem szolgál, de kifejezetten közösségijog-ellenes, ezért javasoljuk a megváltoztatását.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
