HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Barátaim! Könnyű dolga van az ötödikként szóló napirend előtti felszólalónak, hiszen mindazokról a politikai döntésekről, amelyekről ma itt szó volt, egységes rendszerben képes beszélni, és talán elfogadva vagy kiigazítva azokat, tud szólni.
Politikai döntések pedig léteznek azóta, amióta az emberiség rendezett társadalomban él, és ezek különböző motívumok alapján születtek; van, amikor egyéni karrierépítés vagy szűk érdekcsoportok szempontja szerint, esetleg a reálpolitika kizárólagossága értelmében.
(14.00)
2010 Magyarországában, azt gondolom, két fontos szempont nem maradhat ki egy felelős képviselő politikai döntéséből, ez pedig az a politikai eszme, amelynek szolgálatára szegődött, illetve a nemzeti érdek. Hogy mit is jelent ez a nemzeti érdek ma? A helyzetet, amit megörököltünk, a társadalmi támogatottságot, amit kaptunk, a gazdaság talpra állítását, a nemzeti önértékelés erősítését és az egészséges társadalom építését.
Engedjék meg, hogy a keresztény társadalomelmélet öt kulcsszavára fűzzem fel nagyjából azokat az itt elhangzott politikai döntéseket, amelyek az utóbbi hónapokban születtek. Az első az emberi személy méltósága. Gondolom, mindenki első pillanatra az elmúlt évek rendőri fellépéseinek következményeire gondol, én azonban megemlíteném azt, hogy az elmúlt ciklusban az emberi jogok kérdését egészen új megvilágításba sikerült állítani. Merem ezt mondani, mert most a bizottság akkori elnöke nincs jelen, nem mondhatja, hogy szemébe dicsérem, de mégiscsak az történt, hogy valamiképpen a jogok és kötelességek egyensúlya bekerült ebbe az értékelésbe, ami az eddigi liberális megközelítésből kimaradt. Ez egy nagyon fontos szempont az emberi jogok kérdésénél.
Második alapelv a szolidaritás elve. Itt a vörösiszap-tragédiára is gondolhatunk, a kormány hatékony fellépésére, de én inkább a nők negyvenéves munkaviszonya utáni nyugdíjba vonulás lehetőségére gondolok. Ez egy nagyon fontos szempont, a szolidaritás érvényesülése azokkal szemben, akik két műszakban eleget dolgoztak, hogy ezt megérdemeljék.
A szubszidiaritás a harmadik alapelv. Amikor a közigazgatási reformról beszélünk, akkor erről van szó.
A közjó kérdése? Itt a miniszterelnök úr által említett közérdek és magánérdek szempontját kellene említenünk, bár a két fogalom nem fedi egymást.
Végül az igazságosság kérdése, és itt Lázár János felszólalására hadd utaljak, a 98 százalékos adó kérdésére. A kereszténydemokratáknak nem kell újból elmondaniuk a szempontjaikat, hiszen két hete folyamatosan mondjuk ezt: válasszuk szét az új terminológiával pofátlan végkielégítéseknek nevezett és az igazságosság szempontjának megfelelő, az egy életet végigdolgozó polgáraink végkielégítését. Ez most megtörtént, és ennek kifejezetten örülünk, hiszen kezdettől fogva ezt képviseltük; és úgy érzem, hogy most jól működik a frakciószövetség, hiszen a kereszténydemokraták elvi szempontja találkozott a Fidesz nemzeti együttműködés szempontjával, és a kettő jó eredményt hozott.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
