SESZTÁK OSZKÁR
SESZTÁK OSZKÁR
SESZTÁK OSZKÁR, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy nagy jelentőségű törvényjavaslat tárgyalásán veszünk részt. Hiszen olyan problémákra próbál és meggyőződésem szerint ad is választ ez a törvényjavaslat, amelyek nemcsak a pénzügyi válságot követő időszakban, hanem a válságot megelőző időszakban is tudottak voltak, tudottak lehettek egy felelős kormány számára. Azt a fajta magyarázatot, azt a fajta véleményt, hogy ennek a törvénynek a megalkotását pusztán csak a világválság kényszerítette ki, illetve annak tapasztalatai, egyfajta önfelmentő gyakorlatnak gondolom. Hiszen olyan újsághíreket olvashattunk folyóiratokban, szaklapokban, de akár a napisajtóban is, amelyek arra világítanak rá, hogy micsoda elképesztő különbségek voltak a pénzügyi szolgáltató szektorban a hazai gyakorlatot illetően, illetve hogy ezek a pénzügyi szolgáltatók mit engedtek meg maguknak, mit engedhettek meg maguknak Európa más országaiban.
Egy felelős kormányzatnak ezekre a hangokra, ezekre a jelzésekre figyelnie kell, ezért nagyon fontos, és kifejezetten erénynek gondolom, hogy ezt a törvényjavaslatot sürgősséggel tárgyaljuk. Hiszen a fogyasztók, az állampolgárok védelmében tesz nagyon fontos újításokat, tartalmaz nagyon fontos új elemeket ez a törvényjavaslat, hogy ne kiszolgáltatottak, hanem egyenlő partnerek legyenek, vagy lehetőség szerint egyenlő partnerek legyenek. Hiszen sohasem lehet ebben a szektorban egy állampolgár egyenlő partnere a pénzügyi szolgáltatóknak, de mindenféleképpen a közérdeket és a közjót szolgálja, ha megerősítjük a pénzügyi szolgáltatókkal szemben a fogyasztók érdekeit.
Nagy jelentőségű ez a törvényjavaslat, hiszen egy olyan kodifikációs munka eredményeként jött létre, ami nem toldozgatást-foldozgatást jelent, mint ahogy az előző években volt rá példa, hanem újrakodifikálja ezt a nagyon bonyolult és jelentős szabályozási területet. Tehát a 2007. évi törvény teljesen újrakodifikált változatával találkozhatunk a törvényjavaslat tárgyalásakor, amely persze elemeiben, nyomaiban tartalmazza a korábbi szabályozás bevált elemeit, de nagyon sok újdonságot, nagyon sok nóvumot is tartalmaz. Ahogy már utaltam ár, a fogyasztóvédelmi szerep mellett a javaslat magába foglalja a szabályozás számos új elemét is. Ennek keretében például a törvényjavaslat a felügyelet jogállását megerősítve önálló alkotmányos szervként határozza meg a felügyeletet. Ennek eredményeként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Magyarország pénzügyi szolgáltatókat felügyelő, ellenőrző és reguláló szerve lesz, az előttünk fekvő törvényben szabályozottan a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan működéséért lesz a jövőben felelős.
Persze, az elmúlt években több esetben módosításra került a 2007. évi törvény, hogy hatékonyan lássa el feladatait, de, ahogy már mondtam, átfogó kodifikációs újrafogalmazásra nem került sor. Ezek a változtatási szándékok is érintették a felügyelet jogállását, a felügyelet hatósági feladatait, és a fogyasztóvédelem területén betöltött szerepét. A már említett alkotmánymódosítás a felügyelet elnöke számára rendelet kiadását teszi lehetővé; persze olyan rendeletalkotásra, amely a törvénnyel, kormányrendeletekkel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes, és amelynek kiadására a jelen törvényben meghatározott feladatkörében kerülhet sor, a javaslatban kapott felhatalmazás alapján.
(10.40)
A törvénytervezet meghatározza a jogalkotási tárgyköröket, és a felhatalmazást tartalommal tölti ki.
Fontos újítása - mint ahogy említettem, sok újítást, sok nóvumot tartalmaz az újrakodifikált törvényjavaslat -, hogy a felügyeleti biztosra vonatkozó újragondolt szabályok tekintetében, amelyek eddig ágazati törvényekben helyezkedtek el, újraszabályozza a felügyeleti biztos szerepét és feladatait.
Fontos újítás ezek után még, hogy felülvizsgálatra kerültek a Pénzügyi Stabilitási Tanács működésére vonatkozó szabályok, hogy a részt vevő szervezetek függetlensége hathatósabban érvényesülhessen.
Fontos újítás a pénzügyi békéltető testületre vonatkozó szabályok szintén, amelyek az új szabályozás részét képezik, amelyek korábban a fogyasztóvédelmi tárgyú területen szabályozott, lényegileg azonos jogintézmény felügyeleti struktúrához történő kapcsolását célozzák meg, a pénzügyi szolgáltatások területét érintő békéltetési rendszer jobb, hatékonyabb, az ügyfelek érdekének védelmét jobban ellátó működésének biztosítása érdekében is. A felülvizsgálat lehetővé teszi továbbá a felügyelet számára a közérdekű igényérvényesítés kezdeményezését, ha az adott pénzügyi szervezet általános szerződési feltételeivel kapcsolatban felmerül annak a polgári törvénykönyvről szóló törvényben szabályozottak szerinti tisztességtelen volta.
Végezetül engedjenek meg még néhány megjegyzést, ami ezeket a változtatási szándékokat európai kontextusba is helyezi, hiszen valóban arra már a pénzügyi válság döbbentette rá a világ közvéleményét és a magyar közvéleményt is, hogy ebben a térben nem vagyunk egyedül, és nagyon is figyelnünk kell azokra a folyamatokra, amelyek a nemzetközi színtéren zajlanak, és sok esetben, sok tekintetben ezekben a folyamatokban kezdeményező szerepet is vállalt itt az új magyar kormány.
2011. január 1-jétől az európai rendszerkockázati testület fogja ellátni nemzetközi színtéren, európai színtéren ezt a bizonyos szabályozó feladatot, amelynek jövőbeni feladata a rendszer kockázatainak a feltárása és egy újabb válság megelőzése érdekében előzetes figyelmeztetések kibocsátása lesz. Emellett létrejön a pénzügyi felügyeletek európai rendszere, amelynek részét képezik a korábban bizottsági formából önálló jogi személyiséggel rendelkező európai hatóságokká alakuló szervezetek. Ilyenek: az európai bankfelügyeleti hatóság, az európai biztosítási és foglalkoztatói, nyugdíj-felügyeleti hatóság, európai értékpapír-piaci felügyeleti hatóság.
E hatóságok feladata lesz a jövőben a kötelező erejű technikai sztenderdek kidolgozása, amelyeket a Bizottság fogad el, emellett iránymutatások és ajánlások kiadása, amelyeknek alkalmazása és hazai jogba történő átültetése a tagállamok megfelelő hatóságainak, Magyarország esetében a felügyeletnek a feladatai közé tartozik. Ez is rávilágít, ez a körülmény is rávilágít arra, hogy ebben a szabályozási térben a magyar kormány nem az európai események után kullog, hanem igenis kezdeményezőleg lép fel szabályozási tekintetben, figyelve a fogyasztói érdekekre és a felgyülemlett tapasztalatokra.
Még egy megjegyzést engedjenek meg: a felügyelet alkotmányos helyzetének fontos része, mint már elhangzott, az önálló szabályozási hatáskör, a rendeletalkotás biztosítása, mert a felügyelet érzékeli elsőként azokat a piaci zavarokat, amelyekre a megfelelő szabályozás gyors megteremtésével reagálni tud. Az utóbbi időben a nemzetközi folyamatok is ebbe az irányba mutattak, tehát nagyon fontosnak gondolom, nagyon fontosnak gondoljuk az önálló szabályozási hatáskör megadását. Erre, ahogy már elhangzott, az előző években is történtek kísérletek, de ez a jogszabály teszi ezt végezetül lehetővé.
A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében támogatjuk a törvényjavaslatot és ajánljuk a tisztelt Háznak megszavazásra.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
